„Én ezt szolgálatnak fogom fel” – Gémesi György szerint a városvezetés nem pártpolitika, hanem mindennapi felelősség
A Pirkadat július 14-i adásában Breuer Péter dr. Gémesi Györggyel, Gödöllő polgármesterével beszélgetett politikai értékrendről, helyi közéletről, egészségügyről, méhészetről, polgármesteri juttatásokról és a kultúra finanszírozásáról. A sebészből lett városvezető Antall József örökségéről, a lokálpatrióta várospolitikáról, a gödöllői egészségügyi mintajárás tervéről és arról is beszélt, miért nem lehet egy település lakóit pártlogika szerint kezelni.
Antall József képe és a kereszt a falon
Gémesi György a beszélgetés elején arról beszélt, hogy politikai gondolkodása 1990 óta nem változott. Pártok jönnek-mennek, a világ változik, de ő értékorientált emberként ugyanott áll, ahol a rendszerváltás idején.
Antall Józsefet említette meghatározó politikai példaképeként. Felidézte, hogy még az 1990-es választások előtt látta beszélni, és az akkori miniszterelnök-jelölt habitusa, viselkedése és hazafisága nagy hatással volt rá.
„Egy olyan hazafi volt, egy olyan gondolkodású ember, akire föl lehetett nézni” – mondta.
Otthon a szobájában ma is ott van egy kép Antall Józseffel, Göncz Árpáddal és Szabad Györggyel az 1991. április 3-i gödöllői látogatásról. A falon egy kereszt is van, amely 1990 óta kíséri. Gémesi szerint ez nem díszlet, hanem értékrend.
Függetlenként ülne be a parlamentbe
Breuer Péter arról kérdezte, ha ma kötelező lenne parlamenti képviselőként helyet foglalnia, melyik politikai oldalt választaná. Gémesi György azt válaszolta: jelenleg független képviselő lenne.
Nem azért, mert mindenkitől távol áll, hanem mert nem találja azt a stílust, politikai mentalitást és értékrendet, amelyhez maradéktalanul csatlakozni tudna. Úgy látja, a parlament világa ma egészen más, mint korábban volt.
Gödöllőn viszont újra és újra megválasztják. Ennek okát abban látja, hogy kiszámítható, értékrendje nem változott, és munkatársaival együtt tisztességgel végzi a feladatát. Hozzátette: bár korábban MDF-es volt, 1994 óta helyi lokálpatrióta civil szervezetben dolgozik.
A várost nem lehet pártokra osztani
Gémesi szerint a helyi politika más logika szerint működik, mint az országos pártpolitika. Egy településen a lakók mindennapi életét kell megszervezni: munkába jutást, bölcsődei és óvodai ellátást, biztonságos városi működést.
„Egy város lakosságát nem külön pártokra kell osztani, hanem egységesen kell nyilván ebben a kérdésben megítélni” – fogalmazott.
A polgármester szerint az embereknek lehet különböző világnézetük, de a városvezetés feladata nem az, hogy pártpolitikai alapon különbséget tegyen köztük. A helyi ügyekben a szolgáltatás, a szervezés és a kiszámíthatóság számít.
Méz, méhészet és őstermelők
A műsorban a méhek is szóba kerültek. Gémesi György elmondta, hogy rendszeresen fogyaszt mézet, tejbe és kávéba is azt tesz. Úgy látja, a méhek által előállított természetes anyagokat érdemes megbecsülni és fogyasztani.
Családi emléket is felidézett: nagybátyja méhész volt, aki Pécs környékéről haladt északabbra az országban az akácvirágzás ütemét követve. Gémesi szerint a méhészet rendkívül sok munkát kíván, legalább annyi szorgalmat, mint amennyivel a méhek gyűjtik a nektárt.
Aggályosnak tartja ugyanakkor, hogy sok hamisítvány és mézhez hasonló helyettesítő termék jelenik meg a piacon. Szerinte ezért fontos az őstermelői réteg erősítése, és az, hogy a vásárlók valódi magyar mézet keressenek. Gödöllőn és környékén több olyan méhész dolgozik, aki valódi, helyben pergetett mézet árul.
Egészségügyi mintajárás Gödöllőn
A volt sebész polgármesterként is figyeli az egészségügy helyzetét. Gödöllőn az alapellátás továbbra is önkormányzati feladat, a járóbeteg-ellátás viszont már nem. Ennek ellenére a város jó szakmai kapcsolatot épített ki a Semmelweis Egyetemmel.
Gémesi célja, hogy Gödöllőn egy olyan egészségügyi mintajárás jöjjön létre, amely országos modellként is szolgálhat. A térség mintegy 170 ezer emberét érinti, maga a város 33 ezres. A program a gyerekektől indulna, és az egészséges életmódra, sportra, táplálkozásra, megelőzésre épülne.
A Semmelweis Egyetem már három nagy szűrővizsgálatot végzett Gödöllőn, hogy feltérképezze, melyek a legfontosabb egészségügyi fókuszpontok. A kardiovaszkuláris betegségek, a magas vérnyomás, az elhízás és a táplálkozási problémák kiemelt területek.
Gémesi felidézte: 1927-ben már volt Gödöllőn egészségügyi mintajárás, akkor a Rockefeller Alapítvány finanszírozásával. Akkor a tüdőbaj volt súlyos népbetegség, és a zöldkeresztes nővérek munkája révén olyan minta jött létre, amelyre később is lehetett hivatkozni.
Az orvos gyógyít, a beteg pedig beteg
Gémesi György szerint az egészségügyet nem szabad pártpolitikai alapon kezelni. Úgy fogalmazott: a beteg nem lehet ilyen vagy olyan gondolkodású, a beteg beteg, az orvos pedig orvos, akinek gyógyítania kell.
A magyar orvostársadalom tudását szerinte itthon kellene jobban beforgatni az állami betegellátásba, nem külföldön. A magánegészségügy létét természetesnek tartja, de az állami ellátást kell megerősíteni.
A finanszírozás kapcsán szektorsemleges modellről beszélt. Ez azt jelentené, hogy ha az állam egy beavatkozásra meghatározott összeget szán, azt a beteg után ugyanúgy meg lehessen kapni, akár állami, akár magánszolgáltatónál történik az ellátás. A különbséget a komfortfokozat, a hotelfunkció és az extra szolgáltatások jelenthetik.
Biztosítás, prevenció és személyes felelősség
A polgármester szerint az egészségügy átalakításának egyik kulcsa a biztosítási rendszer újragondolása. Olyan konstrukciókra lenne szükség, amelyek különböző komfortfokozatokat biztosítanak, és a befizetett pénzekhez átláthatóbb ellátási szinteket rendelnek.
Ugyanilyen fontosnak tartja a megelőzést. Azt mondta: ha valaki vigyáz magára, nem dohányzik, nem hízik el súlyosan, figyel a táplálkozására és mozog, azzal jelentősen csökkentheti a kockázatokat.
A fogászatot külön példaként említette. A gyerekfogászati szűrések szerinte működnek, de a fogpótlás már nagyon drága, és ez sokak számára elérhetetlen. A rossz fogazat azonban nemcsak esztétikai kérdés: rágási, gyomor- és gyulladásos problémákhoz is vezethet.
Polgármesteri juttatások: nem a pénzről szól
Breuer Péter a polgármesterek juttatásainak csökkentéséről is kérdezte vendégét. Gémesi György azt mondta: erről már nyilatkozott, és igyekszik elengedni a témát, mert nem szeretné azt a látszatot kelteni, hogy a saját fizetéséhez ragaszkodik.
Mégis fontosnak tartja az elvi kérdést. Szerinte bárki képzelje el, milyen lenne, ha egyik napról a másikra 24 százalékkal csökkentenék a jövedelmét. A polgármestereknek ezt fegyelmezetten tudomásul kell venniük, de a probléma nemcsak a csökkentés, hanem az is, hogy kiveszik az inflációkövetés lehetőségét.
A legnagyobb gondnak azt tartja, hogy senki nem egyeztetett az érintettekkel. Közel tízezer polgármestert és alpolgármestert érint a döntés, mégsem volt társadalmi vagy szakmai vita. Gémesi szerint ha az ország pénzügyi helyzetére hivatkozva átmeneti teherviselést kértek volna, azt meg lehetett volna beszélni.
Gödöllő saját erejéből tartja fenn a kultúrát
A beszélgetés végén a kulturális támogatások ügye is előkerült. Gémesi György szerint Gödöllő messze van attól, hogy túl nagy kulturális támogatásokat kapott volna. A város nyári programjaira nem kapott milliárdokat, a kastély és a városi intézmények fogadják be a programokat.
Felidézte, hogy nemrég a Játékszín előadásában látta A séf című darabot, teltház előtt. Szerinte ez is bizonyítja, hogy az emberek igénylik a minőségi kultúrát, és az erre fordított pénz nem kidobott pénz.
Gödöllő kulturális arculatát a város maga építi. A kastély, a Művészetek Háza, a könyvtár, a múzeum, a civil kulturális szervezetek és az előadóművészek együtt teszik a települést Budapest környékének fontos kulturális központjává. Az államtól 36 millió forintot kapnak kultúrára, miközben nagyjából 900 millió forintot költenek rá.
„Azt hiszem, ezzel mindent elmondtam” – zárta a témát Gémesi György.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
