„A piacon jobb vásárolni mézet” – Rusvai Miklós szerint a minőségi magyar mézet a termelőnél érdemes keresni
A Pirkadat július 14-i adásában Breuer Péter dr. Rusvai Miklós állatorvossal, virológussal és méhésszel beszélgetett a méhek időjárási tűrőképességéről, a méz minőségéről, a hígítás problémájáról és a GMO-k körüli félreértésekről. A műsorban szóba került, hogyan viselik a méhek a hőmérséklet-ingadozásokat, mit jelent a GMO a mezőgazdaságban és az állatgyógyászatban, milyen kockázatokkal járhat az importméz, és miért fontos figyelni a címkéket.
A méhek nem a hidegtől szenvednek igazán
Rusvai Miklós szerint a méhek 12 és 32 fok között kifejezetten jól működnek: ebben a hőmérsékleti tartományban képesek hordani, vagyis nektárt és virágport gyűjteni. A mostani lehűlés ezért önmagában nem jelent komoly veszélyt számukra.
Ami igazán akadályozhatja őket, az az erős szél és az eső. Ilyenkor hordás nélküli periódus alakul ki, a méhek pedig beszorulnak a kaptárba. Ez nemcsak élettani, hanem viselkedési szempontból is stresszt jelent nekik.
A beszélgetés játékos felütésében Breuer Péter a méheket a repülőgépekhez hasonlította: felszállnak, leszállnak, hol teherrel, hol teher nélkül. Rusvai válaszából azonban kiderült, hogy ez a „légi forgalom” nagyon is érzékeny az időjárási feltételekre.
A méz házipatika, de a hígítás rontja az értékét
A műsorban felmerült a méz gyógyászati és táplálkozási értéke is. Rusvai Miklós szerint a természetes méz beltartalmi és gyógyászati értéke csökken, ha hígítják vagy más eredetű mézekkel keverik.
A hígítás önmagában nem feltétlenül jelent egészségkárosító hatást, hiszen elvileg nem olyan anyaggal keverik a mézet, amely ártalmas lenne. A probléma inkább az, hogy a természetes méz eredeti értéke gyengül: kevesebb lesz benne abból, ami miatt a jó minőségű mézet keresik.
Rusvai úgy fogalmazott, hogy a hígítás ebben az értelemben hasonló a gyógyszerekhez: ha csökkentik a koncentrációt, csökken a hatás is.
GMO: Rusvai szerint túl van dimenzionálva a félelem
Breuer Péter arról is kérdezte vendégét, mi történik, ha a méhek olyan növényre szállnak, amely GMO-technológiával kapcsolatos. Rusvai Miklós szerint a GMO-kérdés a közbeszédben túl van dimenzionálva.
Azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon is rengeteg GMO-eredetű anyaggal találkozunk, csak nem feltétlenül a növénytermesztésben. Vakcinák, állatgyógyászati készítmények, mikroorganizmusokból származó termékek évtizedek óta jelen vannak a gazdaság különböző területein.
„GMO bacilusok, GMO vírusok jelenleg is rendszeresen használatban vannak az ország különböző gazdasági területein” – mondta.
A különbség szerinte az, hogy a baktériumok és vírusok szintjén előállított GMO-termékek használata elfogadott, míg a magasabb rendű szervezetek, például a GMO-növények termesztése az Európai Unióban szigorú korlátozás alá esik.
A GMO tiltása potenciális veszélyre épül
Rusvai Miklós szerint a GMO-k tiltása az Európai Unióban a potenciális veszélyesség elvén alapul. Közben a világ más részein, Amerikában, Afrikában, Ázsiában és Ausztráliában rendszeresen használják ezeket a technológiákat.
A szakember úgy látja, eddig nem származott belőlük olyan probléma, amely igazolná a teljes elutasítást. Sőt, sok esetben éppen a GMO-technológiák segítenek abban, hogy egy növény ellenállóbb legyen fertőzésekkel, gombákkal vagy kártevőkkel szemben, és nagyobb terméshozamot adjon.
Ez különösen a fejlődő országok élelmezése szempontjából lehet fontos. Rusvai szerint a világ élelmezését bizonyos térségekben nehéz lenne másként biztosítani.
Ukrajna, EU-szabályok és gazdasági haszon
A beszélgetésben Ukrajna is szóba került. Breuer Péter felvetette: ha amerikai tulajdonban lévő ukrajnai földeken olyan mezőgazdasági módszereket alkalmaznak, amelyek a tulajdonosok saját gyakorlata szerint működnek, akkor ott megjelenhet GMO is.
Rusvai szerint ez lehetséges. Ugyanakkor ha Ukrajna az Európai Unióhoz kíván csatlakozni, akkor a csatlakozási feltételek között szereplő szabályokat is át kell vennie. Ha ezek között ott van a GMO-használat korlátozása, akkor az országnak választania kell: a csatlakozás fontosabb, vagy a GMO-technológiákból származó gazdasági haszon.
A szakember a GMO-t az atomenergiához hasonlította: egy gazdasági közösség dönthet úgy, hogy tiltja, de ennek gazdasági ára lehet.
Méz, pollen és a szabályozás határai
A GMO-k a mézben elsősorban a pollen miatt jelenhetnek meg. A mézben mindig van virágpor, és ha a méhek GMO-növényekről gyűjtenek, akkor elvileg GMO-eredetű pollen is kerülhet bele.
Rusvai szerint azonban a szabályozás nem mindig megy ilyen mélységig. A mézek hígításánál sem kizárólag az a kérdés, hogy GMO-s országból származik-e az alapanyag, hanem az is, hogy milyen arányban és milyen minőségű mézeket kevernek össze.
Kínai mézről szólva elmondta: mikroszkóppal nem lehet alapvetően megkülönböztetni az európai méztől, legfeljebb a benne lévő pollenek mások, mert más növényvilágból származik. Laboratóriumi vizsgálatokkal viszont kimutatható lehet, ha a méz hamisított, például bizonyos enzimek hiánya vagy eltérő aránya alapján.
A címkét nézni kell, de a piac biztosabb
Rusvai Miklós szerint aki minőségi, GMO- és keverésmentes terméket szeretne vásárolni, annak nagyon figyelnie kell a címkére. Ma már kötelező feltüntetni, mely származási országokból ered a méz, és egy ideje azt is, milyen arányban.
Ez azonban a hétköznapi vásárlónak nem mindig egyszerű. A rövidítések, keverési arányok és származási jelölések értelmezése odafigyelést igényel.
A szakember ezért gyakorlati tanácsot is adott: „A piacon jobb vásárolni mézet, mert ott biztos, hogy importmézekkel nem fog találkozni.”
Nem lesz hiány hazai mézből
A beszélgetés végén visszatértek az időjáráshoz és a méhek állapotához. Rusvai Miklós szerint a mostani 16–20 fok körüli hőmérséklet a méhek számára még megfelelő, és a hőmérsékleti hullámvasút ebben a tartományban nem okoz különösebb gondot.
A korábbi nagy meleg után a kaptárak is túl vannak a legnehezebb időszakon, így a szakember szerint nem kell hazai mézhiánytól tartani.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
