„Legalább három orvosunk hiányzik” – Dr. Shemesh Assaf a MAZSIHISZ Szeretetkórház jövő évi terveiről és a munkaerőhiányról
Jövő évi költségvetés, munkaerőhiány, új eszközök, terápiás kutyák és egy lejáró mentőautó voltak a téma a Pirkadat november 2-i adásában. Breuer Péter Dr. Shemesh Assafot, a MAZSIHISZ Szeretetkórház főigazgatóját kérdezte arról, hol tart az intézmény a 2027-es tervezésben. A főigazgató szerint a kórház fejlődik, a 240 ágyat azonban ma nem tudják megnyitni, mert nincs elég ápoló és orvos.
Több változatban készül a jövő évi terv
A költségvetés előkészítése már elkezdődött, de sok benne az ismeretlen, ezért több változatot kalkulálnak. A legnagyobb bizonytalanság a humán oldal: folyamatosan mennek a hirdetések, hogy sikerül-e teljes gárdát építeni. Ápolót, orvost, szakorvost és rehabilitációs osztályvezetőt is keresnek. „Legalább három orvosunk hiányzik” – mondta a főigazgató, és ehhez igazítják a tervet is: vagy teljes kapacitással, 240 ággyal számolnak, vagy a jelenlegi 178 beteggel.
Az engedélyük 241 ágyra szól, az egész kórházat azonban nem tudják megnyitni, mert ennyi embert nem tudnak felvenni. Breuer kérdésére, hogy a fizetés kevés-e, Shemesh elmondta, hogy ez pénzkérdés is: ők is az egészségügyi bértáblához vannak kötve, ugyanazt kell adniuk, és szívesen is adják, mint bármelyik más kórház. Szerinte a magyar egészségügy humánerőforrás szempontjából nagyon nehéz állapotban van: orvos, ápoló, mindenfajta egészségügyi dolgozó hiányzik.
Csontsűrűségmérő és négylábú kollégák
A fejlesztés közben folytatódik. Breuer úgy tudja, hogy az új röntgenberendezés egy része már megérkezett, a főigazgató pedig megerősítette, hogy egy részen karbantartanak, másutt újat próbálnak hozni. Most zajlik a pályáztatás egy csontsűrűség-mérő eszközre, amely egy geriátriai központ alapvető felszerelése. Fejlődik a járóbeteg-ellátás is: ott van személyzet, és egyre több szakorvost tudnak odavonzani.
Meglepetésként érte a műsorvezetőt, hogy négylábú kollégák is feltűntek a kórházban. Terápiás kutyacsapatot szerződtettek, miután a csapat megkereste őket, és Shemesh, aki maga is kutyaimádó, első perces szerelemről beszélt. A betegek imádják az állatokat, sokan szinte virulnak tőlük, és a dolgozók is jobb kedvűek, amikor meglátják őket.
Labor és saját patika
A labor sokat fejlődött, de Breuer laikusként úgy látja, van még hova. A főigazgató szerint bizonyos dolgok túl vannak a kórház kapacitásán, a tenyésztéseket például nem tudják elvégezni, ezekre jó együttműködésük van társkórházakkal és társlaborokkal. Egyre több vizsgálatot helyben is megoldanak, idén a tumormarkereket hozták be. Ami drágább lenne helyben, azt továbbra is más intézménybe küldik, ez egyszerű költség-haszon kérdés. Egy háromemeletes, többféle laboratóriumot magában foglaló egység lenne a legjobb, de a mostani elegendő, és ha igény támad, lehet róla szó.
Saját patikájuk is egyre komolyabb. Ez nem közforgalmi gyógyszertár, csak az intézet ellátását szolgálja, viszont a több beteg miatt már a minimumfeltételek is megkövetelik a bővítést. Ma két gyógyszerész dolgozik ott, egy főgyógyszerész és egy PhD-s kolléganő.
Lejár a mentő kék lámpája
A kórház szolgáltatásaival mindenki elégedett, jegyezte meg Breuer, még a mentőre sem panaszkodnak, azt azonban hamarosan cserélni kell. Az évjárat dönt: kormányhatározat szabja meg, hány éves mentő járhat az utakon, a kórházé pedig 2027 végén éri el ezt a határt. Akkor lekerül róla a kék lámpa, betegszállítóként még dolgozhat, mentésben viszont már nem vehet részt.
Azért kerül ennyibe egy ilyen jármű, mert nagy, erős motorú, és olyan eszközök vannak benne, amelyek árát több tízmillió, akár százmillió forintra lehet tenni. Patikaúj kocsit a főigazgató szerint feltehetően nem vesznek: a mostanit is használtan hozták Svájcból, a következő talán Németországból érkezik.
Mecénások helyett PR-munka
Breuer felidézte, hogy a zsidóság valaha a mecenatúráról volt híres, a chevra kadisáról és a betegápolásról, hiszen a betegek ápolása és látogatása a legnagyobb micvák közé tartozik, és megkérdezte, miért nem állt ez vissza. Shemesh a magyar gazdaság elmúlt éveit említette, és azt, hogy az emberek inkább a saját köreikben segítenek. Ezért vettek fel egy PR-munkatársat, akinek a segítségével több adományt szeretnének szerezni, Magyarországról és külföldről is.
Egy kórházigazgatónak a PR-tól a munkaügyig mindenhez értenie kell, mondta a műsorvezető, a vendég pedig hozzátette, hogy az orvosláshoz is. Szerencséjének tartja, hogy nagyon jó helyettesei vannak: a gazdasági, az ápolási és az operatív igazgató, valamint a főigazgató-helyettes a saját csapata, amelyet ő épített fel maga mellett.
Arra a kérdésre, mikor hirdethetik, hogy minden ágy nyitva áll, és bárki jöhet, Shemesh emlékeztetett arra, hogy a kórház ma is mindenkit fogad, akinek a betegségét el tudják látni, rehabilitáción, hospice-ellátáson, belgyógyászaton és geriátrián. A 240 ágy reményei szerint fél éven belül meglehet, de nagyon nehéz a piac, és jó szakembereket nehéz találni.
Oktatás a fiókban, finomhangolás a konyhán
Az egyházi fenntartású kórházak üzemeltetői egykor saját oktatási intézményt terveztek. Ez a terv most is megvan a fiókban, és remélik, hogy az új kormány elé is odatehetik. A főigazgató szerint azonban a többi oktatási intézmény sincs tele, a nővéri pályamodell nem nagyon vált be, és meglátják, hogyan hat az állam 15 százalékos beemelése. Hosszú távú ügy ez: egy ápolónak három év a diploma és legalább két év a tapasztalat, egy jó orvoshoz az egyetem elejétől számítva tíz év kell.
Az utolsó kérdés a kórházi kosztról szólt, amelytől Breuer szerint senki sem jön ki plusz kilókkal. Shemesh öt-hat éve mindennapos kapcsolatban áll a konyhával, a két dietetikus folyamatosan együtt dolgozik a konyhavezetőkkel, és 178 betegnél legalább hat-hét féle diétára van szükség. Az ételek íze a konyha vezetőségének a feladata, ő azt tudja mondani, hogy a tápérték, az adag, a kalória és a fehérje legyen jó, a betegek és a dolgozók kritikáit pedig rendszeresen továbbítják.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
