„Ha nekik nem kell a pénz…” – Sumonyi Papp Zoltán és a rádió, ahol még 1 forintért készült hangjáték
A Volt egyszer folytatásában Sumonyi Papp Zoltán költő, szerkesztő és egykori rádiós pályájának legfontosabb állomásait idézi fel. A 15 évig vezetett Rádiószínház, a rendszerváltás viharai, a legendás irodalmi barátságok és a családi örökség mind szóba kerülnek – személyes, olykor keserű, de mégis derűs hangon.
A beszélgetés első része itt található.
„Ez nem lesz jó” – a Rádiószínház vége
Sumonyi 1987 és 2002 között vezette a Magyar Rádió Rádiószínházát. Amikor 60 éves lett, az akkori elnök, Kondor Katalin idején felmerült az ötlet: összevonják a Rádiószínházat az irodalmi szerkesztőséggel.
„Mondtam, hogy ez nem lesz jó. Az két másik műfaj.” A döntés azonban megszületett, ő pedig inkább felajánlotta a nyugdíjba vonulást. Végül mégsem ment el: újabb szerkesztőségi összevonást bíztak rá, a Gondolatjel és a vallási műsorok irányítását. „Ott is egy hét után már belejöttem” – meséli.
Öt évig vezette ezt az egységet is. Aztán 65 évesen egyik napról a másikra megszűnt az osztálya. „Megszűnt a titkárnő, megszűnt az osztályom. Reggel közölték.” A belépőkártyája sem működött többé. Így ért véget 37 év rádiós szolgálat.
A „csúcséra” és a bizalmi szavazás
A rendszerváltás utáni időszak, amikor a teljes elnöki jogkörrel felruházott alelnök – a szakmában csak „csúcs”-ként emlegetett vezető – takarékossági indokkal tömeges elbocsátásokat kezdeményezett, különösen nehéz volt.
Sumonyit is behívták: ha két munkatársát elbocsátja, a többiek fizetését emelhetik. „Összehívtam a lakásomon egy rendkívüli osztályértekezletet.” A dolgozók egyhangúlag a kollégák megtartása mellett döntöttek, még ha ez fizetésemelésről való lemondást is jelentett. „Ha nekik nem kell a pénz” – reagált sértetten a vezetés, de a döntést elfogadták.
1 forintos Márai-hangjáték
A spórolás a hangjátékokat is sújtotta. „Volt olyan hangjáték, ami százezer forintba került.” Egy Márai-naplórészletből készült monodrámára azonban már nem jutott pénz.
Ekkor lépett közbe Mécs Károly: „Zolikám, Márai? Ingyen felolvasom.” Ingyen azonban nem lehetett elszámolni, így végül 1 forintos gázsival állították ki a számlát. A pénzügy megdöbbent, de az előadás elkészült. „Így oldottuk meg” – mondja nevetve.
Költői indulás Csengerből
A költői pálya már gyermekkorban elkezdődött. Kilencévesen a rádió „Miska bácsi levelesládája” című műsorában felolvasták versét. Az első iskolai falújságra kikerült költemény pedig Rákosi 60. születésnapjára íródott – „az irodalom nagyjai is köszöntötték, nem csak te” – jegyzi meg a műsorvezető.
Az orosz szak felvétele sem volt magától értetődő: 1956 után latinra váltott, az oroszt alig tanulta. A legendás szlavista, Balecki Emil azonban ultimátumot adott: minden egyest kettesre javít, de augusztusban vizsgáznia kell. „Egész nyáron oroszt tanultam.” A következő félévben már négyes lett.
Vas Istvántól a Fészek Klubig
Fiatal költőként barátaival – köztük Petri György és Bence György – kerestek mentort. Előbb Füst Milánhoz fordultak, majd végül Vas István lett a mesterük. A kapcsolat évtizedeken át megmaradt; Sumonyi később monográfiát is írt róla.
A Fészek Klub alelnökeként – Görgey Gábor kérésére – három-négy évig szervezte az irodalmi programokat. „Nagyon jó korszak volt”, de egy igazgatói „pucs” után kiszállt.
A családi örökség
Két fia is a médiában dolgozik. Idősebb fia, Gábor, a rádióban kezdett, majd dokumentumfilmes lett. Ugyanazon a napon bocsátották el, amikor édesapját nyugdíjazták. A fiatalabb fiú, Gergő, az RTL-nél dolgozik, „Pimasz úr” néven vált ismertté.
„Én büszke vagyok rájuk” – mondja. A felesége halála óta még szorosabb lett a kapcsolatuk. „Most már pátyolgatnak.”
„Nem sok szégyellnivalóm van”
A beszélgetés végén a visszatekintés következik. 1942-ben született, hamarosan 84 éves lesz. „Nem sok szégyellnivalóm van. Van egy vagy kettő, de nem sok.”
A rádió, az irodalom, a barátságok és a család története így rajzol ki egy olyan életutat, amelyben a szakmai integritás – még 1 forintos hangjáték árán is – mindig fontosabb volt, mint a kompromisszum.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
