„Az ember természetét kell megváltoztatni” – Fináli Gábor a csuváról és a láthatatlan szövetségről
A PILPUL 550. részében M. Kende Péter és Fináli Gábor, a Hunyadi téri zsinagóga rabbija a Ki Távó, majd a Nicávim–Vájélech dupla heti szakaszból indult ki. Szó esett az áldásokról és átkokról, a szív „körülmetéléséről”, a csuvá valódi értelméről, a vallásos külsőségek és a belső változás közötti különbségről, valamint a közelgő szlichot-imákról. Fináli szerint a zsidó élet lényegi része sokszor éppen az, amit mások nem látnak.
Áldás és átok: minden nap választunk
A Ki Távó heti szakasz híres az áldások és átkok hosszú felsorolásáról. Fináli Gábor szerint ezek Mózes búcsúbeszédének egyik alapgondolatát erősítik: a szövetség kötelezettséggel jár, és az ember előtt folyamatosan ott áll a választás lehetősége.
Az átkokat hagyományosan halkabban olvassák fel a zsinagógában, és az ehhez kapcsolódó tórai felolvasásra sem feltétlenül hívnak fel valakit név szerint. A szöveg keménysége azonban nem öncélú fenyegetés: annak súlyát érzékelteti, hogy a szövetségnek következményei vannak.
Hogyan lehet körülmetélni a szívet?
M. Kende Péter a Nicávim szakasz képes beszédére kérdezett rá: mit jelent a szív körülmetélése? Fináli szerint a héber bibliai nyelvben a szív elsősorban az értelem, a figyelem és a felfogás központja.
A „körülmetélt szív” így olyan tudatállapotot jelöl, amelyben a szövetség már nem pusztán testi jelként van jelen. Az ember egész látásmódját áthatja a felelősség. A cél az, hogy a szövetség ne időnként jusson eszünkbe, hanem a figyelmünk középpontjába kerüljön.
A csuvá nem ruhacsere
A beszélgetés innen jutott el a csuvá fogalmához. A héber szó visszatérést, visszafordulást jelent, és Fináli szerint ez jóval többet takar annál, hogy valaki vallásosabb külsőt vesz fel.
„Az ember természetét kell megváltoztatni, nem pedig a könyvespolcát, vagy a konyháját, vagy ruháit” – fogalmazott.
A csuvá azt jelenti, hogy az ember visszatalál ahhoz a küldetéshez, amelyre hivatott. Szabad emberként, Isten képmásaként tekint magára, a másik emberre és a világra. A rabbi szerint ugyanúgy válhat bálvánnyá egy politikai eszme, egy párt, egy függőség vagy bármilyen rendszer, amelynek az ember teljesen alárendeli magát.
A külsőség lehet kezdet, de nem cél
Fináli Gábor nem vetette el teljesen a vallási külsőségeket. A kipa, a kóser konyha, a zsidó könyvek vagy a rituális tárgyak jelenthetnek kezdetet, és érzelmileg is közelebb vihetnek valakit a judaizmushoz.
A probléma akkor kezdődik, ha valaki ezt tekinti a folyamat végének. Lehet valaki látványosan vallásos, miközben továbbra is etikátlanul viselkedik, visszaél másokkal vagy csal. A rabbi szerint a legfontosabb mérce az etikai és morális változás.
A szövetség valódi próbája sokszor olyan helyzetben jelenik meg, amikor senki sem figyel. Hogyan döntünk, amikor nincs fölöttünk ellenőrzés? Hogyan bánunk másokkal akkor, amikor mi vagyunk fölényben? Fináli ezt nevezte a szövetség „láthatatlan részének”.
Szlichot: felkészülés az új évre
A közelgő Ros Hásáná kapcsán szó esett a szlichot-imákról is. Fináli Gábor elmondta, hogy a pesti közösségekben már hosszú ideje szombat este, éjfél körül kezdik a bocsánatkérő imák sorozatát, így nem kell vasárnap hajnalban külön korán kelni.
A Rumbach zsinagógában idén is Cuker Imánuel és Budai Miklós kántor vezeti a zenei programot, több rabbi rövid beszédével kiegészítve. Fináli szerint a szlichot liturgiája Ros Hásáná és Jom Kipur hangulatát előlegezi meg: könyörgés, önvizsgálat és felkészülés az év fordulójára.
„Mindenkinek ott van már most a szájában a Tóra”
A Nicávim szakasz Fináli egyik kedvence. Különösen fontos számára az a gondolat, hogy a Tóra nincs elrejtve egy szűk elit előtt. Nem kell érte hegytetőre menni, tengeren túlra utazni vagy titkos beavatást kapni.
A rabbi ezt az exkluzív, ezoterikus vallásosság kritikájaként olvassa. Szerinte a Tóra mindenki számára hozzáférhető, tanulni és foglalkozni kell vele. Ehhez kapcsolja a történelem tanulmányozását is: a nyelvészet, a régészet és más tudományok segítenek visszahelyezni a judaizmust saját történeti környezetébe.
Fináli szerint éppen ez a neológia egyik fontos feladata: a zsidó hagyományt történeti összefüggéseiben vizsgálni, és ebből nagyobb értelmezési mozgásteret teremteni. A Nicávim üzenete számára egyszerű és következetes: a Tóra nincs egy kiválasztott klub birtokában. Ott van mindenki előtt, és az igazi kérdés az, mit kezdünk vele.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
