„Izrael vállat vonogat, és nem érdekli, ki mit gondol róla” – Seres Attila a kampányról, Iránról és az antiszemitizmus erősödéséről
A Pirkadat szeptember 4-i adásában M. Kende Péter Seres Attilával értékelte a hét fontosabb nemzetközi és zsidó közéleti eseményeit. Szóba került a budapesti palesztinpárti demonstráció, a nyugat-európai antiszemitizmus erősödése, az izraeli választási kampány, Benjamin Netanjahu helyzete, az Iránnal fennálló konfliktus, valamint Donald Trump közel-keleti stratégiája is.
Budapesten marginális maradt a palesztinpárti megmozdulás
Seres Attila szerint a budapesti tüntetés nehezen volt összevethető a nyugat-európai eseményekkel.
Úgy fogalmazott, a magyarországi megmozdulás inkább provokatív próbálkozásnak tűnt, mint jelentős társadalmi demonstrációnak.
„Több újságíró volt, mint résztvevő.”
Nyugat-Európában ugyanakkor szerinte valóban jóval komolyabb problémát jelent az antiszemitizmus és az anticionizmus erősödése, amelyhez a muszlim szélsőséges csoportok aktivitása is hozzájárul.
Izrael egyelőre nem igazítja politikáját a külső kritikákhoz
Seres úgy látja, az izraeli kormány továbbra sem mutat különösebb hajlandóságot arra, hogy a nemzetközi kritikák miatt érdemben változtasson irányvonalán.
„Izrael pedig minthogyha mi sem történt volna, vállat vonogat, és azt mondja, hogy őt nem érdekli, hogy ki mit gondol.”
A beszélgetésben felidézte Benjamin Netanjahu egyik friss kijelentését is, amely szerint az iráni rezsim megdöntése Izrael egyik fontos célja.
Seres szerint ez azért figyelemre méltó, mert az Iránnal fennálló konfliktus jelenleg inkább befagyott állapotot mutat.
Közeledik az izraeli választás
Seres szerint az október 27-re tervezett izraeli választás egyre inkább meghatározza a politikai kommunikációt.
Úgy látja, Netanjahu továbbra is uralja a címlapokat, miközben a közvélemény-kutatások és a fogadóirodák már kedvezőtlenebb képet mutatnak számára.
A kihívók közül Gadi Eisenkot helyzetét emelte ki, akinek esélyeit a felmérésekben és a fogadóirodáknál is egyre jobbnak látja.
Seres szerint érdekes ellentmondás, hogy miközben Netanjahu támogatottsága gyengülhet, a nyilvánosságban még mindig messze ő a legláthatóbb izraeli politikus.
A telepes erőszak és a háredi sorozás is kampánytéma
A beszélgetésben szóba került a ciszjordániai telepes erőszak, valamint a háredi közösség katonai behívása körüli vita is.
Seres szerint ezek a kérdések egyre hangsúlyosabban jelennek meg az izraeli belpolitikában, és a választási kampányban tovább növelhetik a politikai feszültséget.
M. Kende Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy egy választási időszakban természetes, hogy a kormányfő jóval nagyobb médiateret kap, bár ez önmagában még nem jelzi a választás eredményét.
Trump talán tudatosan tartja befagyasztva az iráni konfliktust
Seres Attila az amerikai elnök Irán-politikájáról eltérően gondolkodik, mint sok elemző.
Szerinte nem biztos, hogy Donald Trump egyszerűen beleragadt a konfliktusba.
„Egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy pont ez nem Trump szándékos játszótere.”
Seres felvetése szerint az Egyesült Államoknak érdekében állhat, hogy a konfliktus alacsony intenzitással fennmaradjon, mert így az olajárak egy viszonylag szűk sávban tarthatók.
Az olajár az amerikai választásban is fontos tényező
Seres szerint az amerikai belpolitika szempontjából különösen érzékeny kérdés az üzemanyag ára.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy az amerikai félidős választások is közelednek, és az üzemanyagárak hagyományosan komoly hatással vannak a választói hangulatra.
Úgy véli, az iráni konfliktus időnkénti kiélezésével vagy enyhítésével Washington bizonyos mértékig befolyásolhatja a világpiaci olajárakat.
Az elhúzódó konfliktus Irán kifárasztását is szolgálhatja
M. Kende Péter arra kérdezett rá, meddig lehet fenntartani egy ilyen lebegtetett állapotot anélkül, hogy Washington világosan megmondaná, mit akar Iránnal.
Seres szerint maga az elhúzódás is lehet stratégia.
„Fárasztja.”
Úgy látja, az attríciós, vagyis felőrlő háború logikája ebben az esetben is működhet.
A tartós szankciók, a gazdasági bizonytalanság és a folyamatos katonai nyomás szerinte hosszabb távon az iráni vezetést gyengítheti.
Az antiszemitizmus kérdése messze túlmutat egyetlen héten
A beszélgetés elején feltett kérdésre – mit tehet egy közép-európai zsidó közösség az antiszemitizmus és az anticionizmus erősödése közepette – Seres szerint nincs gyors, egyhetes válasz.
A budapesti helyzet egyelőre jóval kedvezőbb, mint több nyugat-európai országban, de szerinte a folyamatokat folyamatosan figyelni kell.
A témát a következő A világ zsidó szemmel adásában folytatják, különösen az izraeli választási kampány és az iráni–amerikai konfliktus alakulása kapcsán.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
