„Nem kell őket cseszegetni azért, mert kapnak plusz juttatást” – Farkas András szerint a nyugdíjasok támogatása még mindig elmarad az uniós átlagtól
A Pirkadat szeptember 4-i adásában M. Kende Péter dr. Farkas András nyugdíjszakértővel beszélgetett a minimálnyugdíj 120 ezer forintra emeléséről, a megváltozott munkaképességűek ellátásának változásairól, a 13. és 14. havi nyugdíj jövőjéről, a Nők 40 rendszeréről és a tervezett SZÉP-kártyás juttatásról. Farkas szerint a legszegényebb nyugdíjasokat célzó emelés indokolt, de hosszabb távon csak akkor ér valamit, ha az összegek automatikusan követik az inflációt és a keresetek változását is.
Januártól 120 ezer forintra nő a minimálnyugdíj
Farkas András egyértelműen jó hírnek nevezte, hogy január 1-jétől 120 ezer forintra emelkedik a minimálnyugdíj.
Elmondása szerint ez mintegy 127 ezer öregségi nyugdíjast érinthet, közülük körülbelül 80 ezren jelenleg még 100 ezer forintnál is kevesebbet kapnak.
Szerinte az intézkedés összhangban van azzal a törekvéssel, hogy a legszegényebb idősek helyzetét javítsák.
A szolidaritás is része a nyugdíjrendszernek
Farkas kitért arra is, hogy az emelés sok nyugdíjasban ellenérzést váltott ki.
Vannak, akik úgy érzik, hogy ők hosszabb szolgálati idővel és több járulékfizetéssel alig kapnak többet, miközben a legalacsonyabb nyugdíjakat jelentősen megemelik.
A szakértő szerint ez részben érthető, de a nyugdíjrendszerben a biztosítási elv mellett szolidaritási elemnek is kell lennie.
„Senkit nem lehet rettenetesen nehéz helyzetben hagyni.”
Hozzátette: sok alacsony nyugdíj mögött nem járulékkerülés vagy szabálytalanság áll, hanem az, hogy a magyar rendszer hosszú távon maga is termeli a relatív elszegényedést.
A 120 ezer forintot nem szabad befagyasztani
Farkas egyik legfontosabb javaslata az volt, hogy az új minimum ne fix összegként kerüljön be a rendszerbe.
Arra emlékeztetett, hogy a jelenlegi 28 500 forintos minimálnyugdíj 19 éve változatlan.
Szerinte ugyanebbe a hibába nem szabad újra belefutni.
Azt tartaná helyesnek, ha a minimumot minden évben legalább az inflációval emelnék, vagy még inkább a mindenkori mélyszegénységi küszöbhöz kötnék.
A 120 és 140 ezer közötti sávot is kezelni kell
Farkas szerint az új minimum önmagában új feszültséget hozhat létre.
A 120 ezer forint alatti ellátások nagyot ugranak, miközben a közvetlenül fölöttük lévők csak a normál emelést kapnák.
A Tisza választási programjában ezért szerepelt egy 120 és 140 ezer forint közötti sáv külön kiegészítő emelése.
Farkas ugyanakkor úgy látja, a problémát tartósan csak akkor lehet rendezni, ha a rendszer nem egyszeri, merev határokkal dolgozik, hanem a szegénységi küszöbökhöz igazodik.
A megváltozott munkaképességűek ellátása külön rendszer
A beszélgetés következő témája a rokkantsági és rehabilitációs ellátások emelése volt.
Farkas hangsúlyozta, hogy ezek jogilag nem nyugdíjak, hanem egészségbiztosítási pénzbeli ellátások.
A rokkantsági nyugdíj intézménye 2011 végén megszűnt, azóta megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról beszélünk.
A most bejelentett 10 százalékos emelést időszerűnek és indokoltnak tartja.
A 65 év feletti rokkantsági ellátottaknál 120 ezer lehet az alsó határ
Farkas szerint külön kezelik majd azokat a rokkantsági ellátottakat, akik már betöltötték a 65 éves nyugdíjkorhatárt.
Náluk az ellátás nem lehet majd kevesebb 120 ezer forintnál.
Hozzátette, hogy ez viszonylag kevés embert érint, mert a többség 65 évesen áttér saját jogú öregségi nyugdíjra, amely jellemzően magasabb összegű.
A megváltozott munkaképességűek teljes köre ugyanakkor mintegy 238 ezer fő, ezért a 10 százalékos emelés összességében már komolyabb jelentőségű.
A 13. és 14. havi nyugdíj megszüntetését nem tartja reálisnak
Farkas határozottan elutasította azokat az interneten terjedő híreket, amelyek a 13. vagy 14. havi nyugdíj megszüntetéséről szólnak.
Szerinte ezek mögött jelenleg nincs valós döntés.
A Tisza választási programjában mindkét juttatás megtartása szerepelt.
Úgy látja, inkább a kifizetés technikája változhat: elképzelhető például, hogy a plusz havi összegeket más időpontban vagy több részletben folyósítsák.
„Aki a nyugdíjasoknak a nyugdíjtörvényben már beépített, szentté vált plusz juttatásaihoz hozzányúl, az egyenes úton van a politikai öngyilkosság felé.”
A Nők 40-et sem megszüntetni kellene
Farkas szerint a Nők 40 rendszerét sem eltörölni kell.
Sőt, a jogosult nőknek jelenleg azt tanácsolja, hogy amint teljesítik a feltételeket, vegyék igénybe, és ha tudnak, dolgozzanak mellette tovább.
Ennek oka, hogy a Nők 40 az egyetlen olyan korhatár előtti nyugdíjazási forma, amelyet nem terhel büntetőlevonás.
Korszerű korhatár előtti nyugdíj kellene férfiaknak és nőknek is
A szakértő hosszabb távon egy teljesen új rendszert javasolna.
Szerinte a modern európai modellekhez hasonlóan férfiak és nők is elmehetnének néhány évvel a korhatár előtt nyugdíjba, de a korábbi igénybevételhez levonás társulna.
Példaként azt említette, hogy a férfiaknál évente 5 százalékos, a nőknél ennél alacsonyabb levonás lehetne.
Ezzel megmaradhatna a nők pozitív megkülönböztetése, miközben a rendszer pénzügyileg is fenntartható maradna.
A SZÉP-kártya helyett inkább tartós emelést adna
Farkas szerint a tervezett nyugdíjas SZÉP-kártya komoly költségvetési tétel.
A választási program szerint 250 ezer forint alatti nyugdíj esetén évente 200 ezer forint, 250 és 500 ezer között pedig 100 ezer forint járna.
Ennek költsége szerinte mintegy 370 milliárd forint lehet.
Ő inkább azt javasolná, hogy ugyanezt az összeget építsék be a nyugdíjakba.
„Tessék már megvizsgálni, hogy nem lenne-e sokkal egyszerűbb nyugdíjemelési pluszt adni ahelyett, hogy kártyázunk a nyugdíjasokkal.”
Számítása szerint ebből nagyjából 5,5 százalékos pótlólagos emelést lehetne finanszírozni, akár sávosan.
Magyarország keveset költ nyugdíjakra
Farkas szerint fontos háttéradat, hogy Magyarország az Európai Unióban az egyik legalacsonyabb arányban költ nyugdíjakra.
Úgy fogalmazott, a GDP körülbelül 7,5 százaléka megy a nyugdíjkasszára, miközben az uniós átlag 10,9 százalék körül van.
Szerinte ez elvileg több ezer milliárd forintos mozgásteret mutat, ha a politikai prioritások között valóban előrébb kerülne az idősek támogatása.
„Nem kell őket cseszegetni azért, mert kapnak plusz juttatást, mert még így is a legspórolósabb környezetben kapják a nyugdíjukat.”
Vegyes indexálással lehetne lassítani az elszegényedést
A beszélgetés végén a nyugdíjemelés hosszabb távú szabályairól esett szó.
Farkas szerint a pusztán inflációkövető rendszer azért problémás, mert ha a bérek gyorsabban nőnek, a nyugdíjasok folyamatosan leszakadnak az aktív keresőktől.
A modern európai modellekben gyakori megoldás, hogy az infláció teljes mértékét megkapják a nyugdíjasok, és ehhez hozzáadódik az előző évi reálbér-növekedés egy része.
Szerinte Magyarországon is ilyen vegyes indexálásra lenne szükség.
Ez tartaná fenn a kapcsolatot az aktív keresők és a nyugdíjasok vásárlóereje között, és hosszabb távon lassítaná a nyugdíjasok relatív elszegényedését.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
