„A mennyiség a legnagyobb gond” – Gyulainé Tóth Zsuzsanna az új KRESZ kihívásairól
A január 11-i Pirkadatban M. Kende Péter vendége Gyulainé Tóth Zsuzsanna közlekedési szakjogász volt, aki a Magyar Autóklub környezetvédelmi és közlekedésszervezési bizottságának elnökeként, valamint a KRESZ-bizottság vezetőjeként vett részt az új szabályozás előkészítésében. A téma az új KRESZ tervezete, annak terjedelme, alkalmazhatósága és várható hatásai voltak.
Duplájára nőtt a normaszöveg
A szakértő szerint az egyik legnagyobb probléma a terjedelem. A jelenlegi, mintegy hetven oldalas szabályrendszerhez képest az új tervezet több mint duplájára bővült. „A mennyiség” – fogalmazott – komoly kihívás, hiszen ez az a norma, amelyet a hatéves gyermektől a kilencvenkilenc éves közlekedőig mindenkinek valamilyen szinten ismernie és alkalmaznia kell.
Az, hogy egy több mint ötvenéves szabályozást a radikálisan megváltozott közlekedési környezethez kell igazítani, természetes és indokolt. Az alapelvek – balesetmegelőzés, a gyengébbek védelme, érthetőség – helyesek, ugyanakkor a normaszövegben az egyszerűsítés szándéka kevésbé tükröződik vissza.
Kihirdetés és hatálybalépés között idő kell
Gyulainé Tóth Zsuzsanna hangsúlyozta: a jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább három-négy hónapnak, de akár fél évnek is el kell telnie. Erre az edukáció, a tananyagok elkészítése, az oktatás átállítása, valamint az új közúti jelzőtáblák kihelyezése miatt van szükség.
Nemcsak az autósiskolákra vár feladat, hanem a közútkezelőkre is. Új táblák jelennek meg, a jelzések rendszere bővül, ami jelentős logisztikai és költségvetési kérdéseket vet fel.
Vizsgakötelezettséget a már jogosítvánnyal rendelkezők számára nem terveznek, de szóba került valamilyen pozitív ösztönző rendszer, amely a közlekedőket az új szabályok megismerésére motiválná.
Mikromobilitás: elkerülhetetlen szabályozás
A szakértő szerint a mikromobilitási eszközök – különösen az elektromos rollerek – szabályozása halaszthatatlan. Olyan eszközök terjedtek el a közlekedésben, amelyek a jelenlegi KRESZ-ben gyakorlatilag nem is léteznek, miközben a baleseti statisztikák – különösen a gyermekek sérülései – riasztó képet mutatnak.
Alapelvek és joggyakorlat
Az új tervezet egyik újdonsága az alapelvek rögzítése. Kiemelt helyen szerepel a „gyengébb védelme”, amely szerint a közlekedési hierarchiában a gyalogos a legvédendőbb, fölötte a kerékpáros, majd az autós felelőssége következik.
Szintén alapelvi szinten jelenik meg az együttműködési kötelezettség. A kérdés azonban az, hogy ez miként jelenik meg a joggyakorlatban. Önmagában az együttműködés elmulasztása nem feltétlenül minősül konkrét közlekedési szabálysértésnek, ugyanakkor egy baleseti helyzetben közreható magatartásként értékelhető lehet.
Szemkontaktus a zebrán?
Nagy visszhangot váltott ki a gyalogosokra vonatkozó új szabály, miszerint a zebrán való átkelési szándék már elsőbbséget biztosít, ugyanakkor a gyalogosnak mozdulattal jeleznie kell ezt a szándékot, és lehetőség szerint szemkontaktust kell felvennie a járművezetővel.
A szakértő szerint kérdéses, mennyire elvárható ez minden helyzetben – például többgyermekes szülő, esős idő vagy napszemüveg esetén. Az is nyitott kérdés, hogy egy esetleges balesetnél miként bizonyítható a szemkontaktus megléte vagy hiánya.
Szakmai kérdés maradjon
A koncepció országos vitája lezajlott, a normaszöveg két hete került nyilvánosságra. A Magyar Autóklub huszonhat oldalas javaslatcsomagot juttatott el a jogalkotónak, amelyben elsősorban az egyszerűsítést és rövidítést szorgalmazzák.
Gyulainé Tóth Zsuzsanna abban bízik, hogy az új KRESZ elfogadása szakmai kérdés marad, és a végleges szöveg a beérkezett észrevételek alapján még módosul. Ha minden a tervek szerint halad, a szabályozás várhatóan 2027 körül léphet hatályba.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
