Volt egyszer – Krizsó Szilvia 1.rész

„Higgyük már el, hogy jók vagyunk” – Krizsó Szilvia új élete a tévé után

A Volt egyszer vendége Krizsó Szilvia volt, akit Sebes György ezúttal nem a televíziós múltjáról kezdett kérdezni, hanem arról az új pályáról, amelyben ma dolgozik: coachként, kommunikációs trénerként, vezetők és csapatok támogatójaként. A beszélgetés első része így a tévés ismertség utáni újrakezdésről, a bizalomról, a felkészülésről, az önazonosságról és arról szólt, hogyan lehet másokat úgy fejleszteni, hogy közben az ember saját magát is állandóan vizsgálja.

A coach, aki kérdez, hallgat és tükröt tart

Krizsó Szilvia ma elsősorban az üzleti életben dolgozik coachként. Úgy fogalmazott, olyan helyzetekben támogat vezetőket és csapatokat, amikor valamilyen elakadás jelentkezik: döntési nehézség, kommunikációs probléma, szervezeti feszültség vagy motivációs gond. A munkája alapja a figyelem, a kérdezés és a külső nézőpont.

„Én abban támogatok másokat, hogy amikor van valamilyen elakadásuk, én szigorúan az üzleti életben dolgozom” – mondta. A coachingot folyamatként írta le, ahol a beszélgetés, a csend, a reakciók és a jól irányított kérdések együtt segítenek abban, hogy az ügyfél maga jusson felismerésre.

Szerinte egy szervezetben sokszor az okozza a legnagyobb gondot, hogy az emberek nem értik egymást. Látják, hogyan viselkedik a másik, de nem értik az okokat, ezért távolodni kezdenek egymástól. A célja ilyenkor az, hogy közelebb hozza a munkatársakat: „egy cégnél az a fontos, hogy a munkatársak egyre közelebb kerüljenek egymáshoz, mert akkor tudnak együtt a közös célért dolgozni.”

Kamera, tréning, fejlődés

Krizsó kommunikációs tréningjein fontos szerepe van a kamerának. Operatőrt visz magával, rögzíti a feladatokat, majd a résztvevőkkel együtt elemzi, hogyan változik a teljesítményük a nap elejétől a végéig. Úgy látja, sokan félnek attól, hogy visszanézzék magukat, miközben gyakran éppen az derül ki: sokkal jobbak, mint gondolták.

A kommunikációs fejlődést az edzéshez hasonlította. Egyetlen alkalom nem elég ahhoz, hogy készségszintűvé váljon valami. „Szóval nem az van, hogy egyszer lementem, emeltem néhány súlyt, és akkor ú megdagadt, és az úgy is marad” – mondta. A fejlődéshez ismétlés, tudatosság és folyamat kell.

Kiemelte azt is, hogy trénerként az erősségekre épít. Nem hisz abban, hogy valakit „földbe kell döngölni” ahhoz, hogy fejlődjön. A visszajelzés lehet pontos és kritikus, de közben támogató is.

A tévéből hozott tudás új terepen

Sebes György rákérdezett, hogyan jutott el egy sikeres televíziós személyiség oda, hogy főállásban coachinggal foglalkozzon. Krizsó elmondta: már 2009-ben elvégzett egy egyéves coaching iskolát, miközben még televíziózott. Kommunikációs tréningeket már nagyjából húsz éve tart, eleinte médiatréningeket, amelyeket üzletemberek kértek tőle.

A megkeresések szerinte abból fakadtak, hogy látták őt a képernyőn, és úgy gondolták, érti, mitől működik valaki válaszadói helyzetben. Innen indult el az a folyamat, amelyben az ösztönös tudás mellé tudatos módszertant épített.

Tavaly egyetemi szinten végezte el a Gestalt Coach konzulens képzést. Ez számára újabb lépés volt abban, hogy még jobban értse az érzések, reakciók és kapcsolódások működését – úgy, hogy közben tiszteletben tartja: nem terápiát végez, és nem avatkozik bele mások életébe.

Felkészülésből bizalom

Krizsó Szilvia számára a felkészülés szakmai minimum. Ha egy céghez hívják tréninget tartani, utánanéz a vállalatnak, a résztvevőknek, a híreknek, a lehetséges témáknak. Azt mondja, ezzel tiszteli meg azokat, akikkel dolgozik.

„Nem mehetek úgy egy helyzetbe bele, hogy hát majd valahogy lesz, mert még eddig mindig volt valahogy” – fogalmazott. Szerinte ez tiszteletlen is lenne, és szakmailag káros is.

Érdekes önjellemzést adott a saját memóriájáról: rövid távon nagy mennyiségű információt tud befogadni és használni, hosszabb távon viszont már jegyzetekre támaszkodik. Ma is kézzel jegyzetel, mert úgy érzi, az írás mozdulata segít abban, hogy jobban beépüljön, amit megtanul.

„Az örökös kétség magammal kapcsolatban”

A beszélgetés egyik személyes szála az önbizalom volt. Krizsó elmondta, hogy sok nagy tudású tudóssal, közéleti szereplővel és művésszel készített interjút, és ezek a találkozások egyszerre adtak neki világismeretet és erősítették benne a kételyt: vajon tud-e eleget ahhoz, hogy kérdezzen.

Ebből a tapasztalatból is épül az új podcastja, amely az önismeretről és az önbizalomról szól majd. A célja, hogy másokat is támogasson abban, hogy jobban érezzék magukat a saját bőrükben. „Higgyük már el, hogy jók vagyunk, és higgyük már ezt el, hogy van hozzáadott értékünk ebben a világban” – mondta.

Közben saját magát is figyelmeztetnie kell erre. A folyamatos képzés, a munkatempó, az újabb és újabb tervek mögött ott van az állandó belső készenlét is.

Új podcast, könyv, énektanár

A beszélgetés végén egy egészen személyesebb téma is előkerült: lánya külföldi egyetemre jár, és Krizsó most azzal is szembesül, hogy újra kell rendeznie az idejét és az energiáit. Azt mondta, az alkotói energiáit le kell kötnie, ezért új projektekbe kezdett.

Készül a podcast, könyvíráson dolgozik, és énektanárhoz jár, mert ősszel szeretne fellépni néhány sanzonnal vagy Koncz Zsuzsa-dallal. Nem akarja megunni önmagát, ezért mindig újabb terepet keres.

A műsor első része így nem a teljes élettörténetet járta végig, hanem azt mutatta meg, hol tart most Krizsó Szilvia: egykori televíziósként, mai coachként, trénerként, anyaként, tanulóként és új terveket építő emberként. Sebes György a végén jelezte is: a történetet innen érdemes lesz az elejéről folytatni.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.

Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.