„Szabadítsa meg nem csak Magyarországot, hanem Európát is Orbán Viktortól” – Lengyelországban újra nagy ügy lett Magyarország
A Heti Jégbüfé vendége Gordon István Lengyelország-szakértő volt, aki arról beszélt, miért volt erős diplomáciai üzenete annak, hogy Magyar Péter miniszterelnökként első külföldi útján Lengyelországba látogatott. A beszélgetésben szó volt a V4-ek leépüléséről, a lengyel–magyar barátság megrendüléséről, az oroszbarát magyar külpolitika következményeiről, Donald Tusk szerepéről, Lech Wałęsa történelmi jelentőségéről és a lengyel belpolitika aggasztó szélsőjobboldali fordulatairól is.
A V4-ek újraélesztése és a lengyel–magyar viszony romjai
Gordon István szerint Magyar Péter lengyelországi útjának egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy megpróbálja helyreállítani azt a közép-európai együttműködést, amely a V4-ek keretében valaha működött. Úgy fogalmazott: a visegrádi együttműködés „lényegében névben létezett”, miközben gyakorlati jelentősége eltűnt.
A szakértő személyes tapasztalatait is felidézte: 16 évet töltött Lengyelországban diplomataként, és szerinte volt idő, amikor a lengyel társadalomban valódi, hétköznapi magyarbarátság működött. „Fantasztikus élmény volt, hogy hetente kétszer, háromszor fölkiálthattam, hogy de jó magyarnak lenni” – mondta.
Ezt a viszonyt szerinte az Orbán-kormány politikája rombolta le. A fordulat fő oka az oroszbarát magyar külpolitika volt, amelyet Lengyelországban különösen nehezen fogadtak. Gordon úgy látja, hogy az orosz–ukrán háború után ez végképp tarthatatlanná vált: miközben Lengyelország milliószámra fogadta be az Ukrajnából menekülőket, Magyarország kormánya továbbra is Moszkvához igazodott.
Miért Krakkó, miért II. János Pál?
Magyar Péter útjának első állomása Krakkó volt, ahol a város bíborosával találkozott, és felkereste II. János Pál pápa szobrát. Gordon szerint ennek nem elsősorban lengyel belpolitikai, inkább Magyar Péterre jellemző személyes és történelmi jelentősége volt.
A szakértő úgy fogalmazott, hogy a rendszerváltás európai előkészítésében három tényezőnek volt döntő szerepe: Wałęsa, II. János Pál pápa és a Szolidaritás szakszervezet. Ezért a krakkói kezdés, majd a gdanski látogatás egy történelmi ív részeként is értelmezhető.
Donald Tusk és a befagyott diplomácia felolvasztása
A varsói találkozó Gordon István szerint messze túlmutatott egy formális bemutatkozáson. A delegáció összetétele is ezt jelezte: Magyar Péter hat minisztert vitt magával, ami szerinte szokatlan egy első látogatásnál.
A lengyel kormányfő, Donald Tusk gesztusai is sokatmondóak voltak. Gordon azt mondta, hogy Tuskkal többször találkozott korábban, és nem kifejezetten mosolygós emberként ismeri. Ehhez képest a mostani felvételeken feltűnően oldott volt a hangulat: „ez a két ember jól érzi magát egymással”.
A látogatásnak azért is volt különös súlya, mert a lengyel–magyar diplomáciai kapcsolat gyakorlatilag befagyott. Ennek oka Marcin Romanowski volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettes magyarországi menedékjoga. Gordon példátlannak nevezte, hogy egy uniós partnerország korábbi kormányzati szereplőjének Magyarország politikai menedéket adott.
Lengyelország válaszul visszahívta budapesti nagykövetét, a magyar nagykövetet pedig gyakorlatilag persona non gratának tekintették: nem hívták meg állami rendezvényekre, hivatalos tárgyalásokon nem vehetett részt.
Brüsszeli pénzek: a lengyel példa
A beszélgetésben fontos téma volt az uniós pénzek visszaszerzése is. Gordon szerint Donald Tusk tapasztalata különösen értékes lehet Magyarország számára, hiszen Lengyelországban a kormányváltás után gyorsan újranyitották a brüsszeli tárgyalási csatornákat.
A szakértő arra figyelmeztetett, hogy az elvesztett pénzeket visszamenőleg már nem lehet maradéktalanul pótolni. A lengyeleknek is volt napi egymillió eurós büntetésük, amelyet nem kaptak vissza. Magyar Péter feladata ezért szerinte az, hogy minél rövidebb legyen az az időszak, amíg Magyarország tovább veszít a forrásokból.
Wałęsa, Gdansk és a történelmi gesztus
Magyar Péter Gdanskba is elment, ahol Lech Wałęsával találkozott. Gordon István szerint ez egyértelmű történelmi tisztelgés volt. Wałęsa ma már idős és beteg ember, de a Szolidaritás története miatt továbbra is megkerülhetetlen figura.
A szakértő ugyanakkor felidézte, hogy Wałęsa Lengyelországban ma meglepően megosztó személyiség. Több közvélemény-kutatásban ő szerepel a legnépszerűtlenebb volt államfők között. Ennek hátterében részben a Kaczyński testvérekkel való régi konfliktus, részben Wałęsa nyers, karakán személyisége állhat.
A lengyel belpolitika sötét árnyai
A műsor utolsó nagy témája a jelenlegi lengyel belpolitikai helyzet volt. Gordon élesen bírálta Karol Nawrocki államfőt, akinek előélete és kapcsolatrendszere szerinte sokak számára elfogadhatatlan. Azt is felvetette, hogy az elnökválasztás körül komoly viták voltak, több helyről érkeztek jelzések szabálytalanságokról.
A szakértő szerint a legsúlyosabb folyamat a szélsőjobboldal erősödése. Két Konföderáció nevű, illetve abból kivált politikai erőről beszélt, amelyeket már nem egyszerűen szélsőjobboldalinak, hanem fasiszta-náci irányultságúnak nevezett. Az egyik párt vezetőjének programját így idézte fel: „zsidómentes, melegmentes, uniómentes, abortuszmentes és adómentes” Lengyelországot akar.
Gordon szerint ezek az erők együtt már nagyobb támogatottságot is elérhetnek, mint a korábbi kormánypárt, a Jog és Igazságosság. Ez különösen fontossá teszi, hogy Magyarország és Lengyelország új, európai irányú együttműködést építsen.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
