„Relatív elszegényedés zajlik” – Dr. Farkas András a nyugdíjak értékéről
A január 11-i Pirkadatban Dr. Farkas András, közismert nyugdíjszakértő volt M. Kende Péter vendége. A beszélgetés apropóját a 13. és 14. havi nyugdíj kifizetése adta, de hamar kiderült: a valódi kérdés nem az, hogy mikor érkezik a pénz, hanem az, hogy hosszú távon mit érnek a nyugdíjak Magyarországon.
Mikor és hogyan érkezik a plusz juttatás?
A műsor elején pontosítás hangzott el a februári kifizetésekről. A februári nyugdíj és a 13. havi nyugdíj teljes összege egy napon érkezik a bankszámlákra, míg a 14. havi nyugdíj első részlete – egy heti összeg – külön utalással jelenik meg. A postai kézbesítés korábban megkezdődött, mert több millió jogosult számára kell jelentős készpénzmennyiséget eljuttatni.
Mintegy 2,4 millió ember érintett ezekben a kifizetésekben, így technikailag is komoly logisztikai műveletről van szó. A szakértő szerint a február ebből a szempontból valóban kedvező hónap, hiszen a nyugdíjasok egyszerre több heti ellátáshoz jutnak hozzá. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett: ez egyszeri koncentráció, az év további részében nem látszik újabb plusz juttatás.
A nyugdíjak és a bérek közti olló
A beszélgetés súlypontja a nyugdíjak relatív értékvesztése volt. Farkas András világosan fogalmazott: „mindaddig, amíg csak az inflációval növelődnek a nyugdíjak, addig óhatatlanul, elkerülhetetlenül a nyugdíjasok relatív elszegényedési folyamata megállíthatatlanul zajlik”.
Az átlagnyugdíj jelenleg körülbelül 261 ezer forint, a medián 220 ezer forint körül alakul, miközben a nettó átlagkereset már meghaladja az 525 ezer forintot. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak az aktív keresetekhez viszonyítva folyamatosan veszítenek arányukból. Hiába érkezik 13. és 14. havi juttatás, az összkép még így is azt mutatja, hogy a nyugdíjak aránya az átlagbérekhez képest 50 százalék körül mozog.
A szakértő szerint ez a tendencia hosszabb távon társadalmi feszültségeket is generálhat, hiszen a nyugdíjasok helyzete az aktív korúakhoz képest egyre nehezebbé válik.
Igazságos-e a 13. és 14. havi nyugdíj rendszere?
A jelenlegi szabályozás mechanikus: mindenki a saját nyugdíja arányában kapja a plusz juttatást. Így aki magasabb nyugdíjjal rendelkezik, abszolút értékben jóval nagyobb összeget kap pluszban is.
Farkas András szerint ez különösen azért problematikus, mert a 13. és 14. havi nyugdíj nem járulékalapú, megszolgált ellátás, hanem költségvetési többletjuttatás. Ilyen esetben indokolható lenne a differenciált, szociálisan érzékenyebb elosztás.
Példaként a lengyel rendszert említette, ahol a 13. havi nyugdíj egységes összegű, a 14. havi pedig jövedelmi határhoz kötött, és a magasabb nyugdíjak esetében csökkenő mértékben jár. Ez szerinte igazságosabb és költségvetési szempontból is kiszámíthatóbb megoldás.
Kell-e reform, és merre vezethet az út?
A szakértő nem a korábbi magánnyugdíjpénztári rendszer visszaállítását tartja reális opciónak, hanem egy úgynevezett foglalkoztatói nyugdíjpillér bevezetését. Ez olyan modell lenne, ahol a munkavállaló és a munkáltató közösen fizetne be egy külön, tőkésített rendszerbe, amelyet az állam adókedvezménnyel támogatna.
Egy ilyen konstrukció évtizedek alatt jelentős kiegészítő nyugdíjtőkét halmozhatna fel, és csökkenthetné az állami rendszer fenntarthatósági kockázatait.
Érdemes-e nyugdíj mellett dolgozni?
A beszélgetés végén szóba került a nyugdíj melletti munkavállalás is. A jelenlegi szabályok szerint a nyugdíjas munkavállalót nem terheli a 18,5 százalékos járulék, a munkáltató pedig mentesül a szociális hozzájárulási adó alól. Ez mindkét fél számára kedvező helyzetet teremt.
A szakértő emlékeztetett arra is, hogy 2024-től az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó orvosok esetében megszűnt a nyugdíjfelfüggesztési kötelezettség, így ők is teljes összegben vehetik fel nyugdíjukat és illetményüket.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
