„A partnerség rendszerét újra kell építeni” – Boros Péterné mérleget vont a közszolgálati bérekről
A január 11-i Pirkadatban M. Kende Péter vendége Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKS) elnöke volt. A beszélgetés középpontjában a közszolgálati bérek, a munkajogi garanciák és a kormány–érdekképviselet viszonyának mérlege állt, különös tekintettel a közelgő választásokra.
Mérleg a ciklus végén
Boros Péterné szerint itt az ideje a számvetésnek: az elmúlt években érvényesültek-e a közszolgálati munkavállalók szempontjai, vagy a rendszer kizárólag a munkáltatói – azaz kormányzati – érdekeket követte.
Úgy fogalmazott, a közszolgálatban „nem tudtuk fellelni a munkavállalók szempontját figyelembe vevő partnerséget”. A munkajogi környezet átalakítása szerinte egyik napról a másikra történt, miközben a korábbi – amúgy sem tökéletes – garanciák jelentős része eltűnt. A közszolgálat szerinte széttöredezetté vált, a bérrendezések pedig nem tervszerűen, hanem ad hoc jelleggel történtek.
Bérek, infláció, európai összevetés
A szakszervezet az elmúlt időszak bérpolitikáját európai összehasonlításban vizsgálta. A kép lesújtó: a közszolgálati bérek vásárlóereje és az inflációhoz mért alakulása alapján Magyarország továbbra is a lista végén kullog.
Boros Péterné hangsúlyozta: a közszolgálat nem önmagáért létezik, hanem a nemzeti jövedelemtermelő képességet alapozza meg. A közoktatás, az egészségügy vagy a közigazgatás minősége közvetlen hatással van a gazdaság teljesítményére. Példaként említette az egészségügyi várólistákat, amelyek szerinte a munkavállalók teljesítőképességét is korlátozzák.
„A humánerőforrás nem a gyors kategória”
Az elnök szerint a közszolgálatban dolgozók megtartásához kiszámíthatóságra van szükség. „A humánerőforrás nem a gyors kategória” – fogalmazott. A hirtelen, előzetes egyeztetés nélküli változtatások aláássák a biztonságérzetet, ami különösen a fiatalok elvándorlásának fényében aggasztó.
Hangsúlyozta: mindegy, milyen politikai összetételű kormány alakul április után, a partnerségi rendszert újra kell építeni. A közszolgálati érdekegyeztetés intézménye – az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács – február 25-én ülésezik, ahol mindkét fél számvetésre készül.
Szakszervezeti erő és tagság
A beszélgetés egyik kulcsmondanivalója az volt: a munkavállalói érdekérvényesítés ereje a szervezettségen múlik. Boros Péterné szerint ahhoz, hogy strike nélkül, tárgyalóasztal mellett is érvényesíteni lehessen az érdekeket, erős tagságra van szükség.
„Ahhoz, hogy ezt az akaratot tárgyalóasztal mellett érvényesíteni tudjuk, könnyebben hozzávezet az az út, ha valaki szervezett, tudatos munkavállaló” – hangsúlyozta.
Nők, fiatalok, uniós irányelvek
Az MKKS két fontos kampányban is aktív:
- A nők munkajogi helyzetének javítása – mivel a közszolgálatban dolgozók mintegy 80 százaléka nő.
- A nemek közötti bérkülönbség csökkentése – az európai uniós irányelv 2026-ban lép hatályba, amely a bértranszparenciát és az egyenlő bérezést erősíti.
Emellett a szakszervezet a strike-jog ügyében is jogi lépéseket tesz, akár az alkotmánybírósági és európai fórumokig.
Választások előtt
A beszélgetés végén M. Kende Péter úgy fogalmazott: a választás napja alkalmat ad a mérlegvonásra. Boros Péterné szerint azonban a valódi kérdés nem az, ki nyer, hanem az, hogy az új kormány képes lesz-e valódi, intézményesített párbeszédet folytatni a közszolgálati munkavállalók képviselőivel.
„A partnerség rendszerét újra kell építeni” – ez volt a beszélgetés legfontosabb üzenete.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
