Belvárosi feszültségek a rövid távú lakáskiadás körül
A Pirkadat január 28-i adásában M. Kende Péter vendége Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesülete vezetője volt. A beszélgetés középpontjában a VI–VII. kerületet érintő, rövid távú lakáskiadással kapcsolatos döntések és azok belvárosi hatásai álltak.
Terézvárosi tiltás: jogszerű, de vitatott döntés
Schumicky Balázs felidézte, hogy Terézváros önkormányzata a rövid távú lakáskiadás betiltása mellett döntött. A fővárosi kormányhivatal eredetileg jogellenesnek minősítette az intézkedést, ám az ügy a Kúriára került, amely végül az önkormányzatnak adott igazat. Bár a döntés jelenleg hatályos, az apartmankiadók nem tekintik lezártnak az ügyet, és az Alkotmánybírósághoz fordultak felülvizsgálatért. A jogorvoslat azonban nem halasztó hatályú, így a tiltás érvényben maradt.
A tiltás gyakorlati következményei
A vendég szerint a döntés másnapjától kaotikus helyzet alakult ki: a kerületben fokozott ellenőrzések indultak, a lakókat pedig arra buzdították, hogy jelentsék, ha turistát sejtenek a házban. Mindez különösen visszás egy olyan városrészben, ahol jelentős arányban élnek életvitelszerűen külföldiek. Azok számára, akik ebből a tevékenységből éltek, a tiltás egyik napról a másikra megszüntette a megélhetésüket.
Buli negyed, Airbnb és a kettős mérce kérdése
A beszélgetés érintette Erzsébetváros helyzetét is, ahol a buliturizmus és a rövid távú lakáskiadás régóta feszültségforrás. Schumicky Balázs szerint önmagában nem az Airbnb a probléma, hanem a közösségi együttélés szabályait megszegő, hangos és kártékony vendégek kis csoportja. Úgy vélte, más európai nagyvárosokban – például Barcelonában – sikerült célzott, szigorú szankciókkal kezelni a helyzetet anélkül, hogy teljes ágazatokat tiltottak volna be.
Szabályozás vagy betiltás – gazdasági következmények
Elhangzott, hogy a rövid távú lakáskiadásból érkező turisták arányaiban többet költenek a helyi boltokban, éttermekben, szolgáltatásoknál, mint a szállodai vendégek. A teljes tiltás ezért nemcsak a szállásadókra, hanem a belvárosi kisvállalkozásokra is negatívan hat. Schumicky Balázs hangsúlyozta: a kerületenként eltérő, gyorsan változó szabályok ellehetetlenítik a tervezést és a hosszú távú működést.
Adózás és lakhatási válság – tévhitek és számok
A vendég szerint gyakori politikai állítás, hogy az Airbnb a lakhatási válság fő okozója, miközben Budapesten nagyságrendileg több tízezer lakás áll üresen. Felhívta a figyelmet arra is, hogy míg a rövid távú lakáskiadásnál az adófizetés aránya magasabb, addig a hosszú távú albérletpiacon jelentős a fekete- vagy szürkegazdaság. Terézváros példáján keresztül rámutatott: a turizmusból származó idegenforgalmi adó és egyéb befizetések komoly bevételt jelentenek az önkormányzatnak.
Mi jöhet a választások után?
A beszélgetés végén a jövőbeli forgatókönyvek kerültek szóba. Akár marad a jelenlegi kormány, akár új kabinet alakul, a szektor újraszabályozása napirenden van, de a részletekről egyelőre semmit sem lehet tudni. Az egyesület nyitott a szakmai egyeztetésekre, és hangsúlyozta: kiszámítható, egységes szabályozásra van szükség, nem kampánylogikára épülő, egyik napról a másikra bevezetett tiltásokra.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
