„Többet nem leszek kövér egész életemben” – Kende-Hofherr Krisztina öt év alatt írta újra a testét és az életét
Heti Jégbüfé – amikor a fogyás története életmód-, szemlélet- és pályaváltássá válik
Ritka az a beszélgetés, amelynek elején a műsorvezető nyíltan bevallja: a vendége miatt kezdett el sportolni, gyalogolni és edzőterembe járni. A Heti Jégbüfében most ez történt. Kende-Hofherr Krisztina nem egy új projekt vagy üzleti szerep miatt ült le beszélgetni, hanem azért, mert néhány év alatt közel hetven kilogrammot fogyott – lassan, tudatosan, és minden csodaszert elutasítva. A történet azonban messze nem csak a testsúlyról szól.
Hetven kiló mínusz, öt év munka
Kende-Hofherr Krisztina nyíltan kimondta: volt idő, amikor 135 kilogrammot nyomott. Korábban többször is sikerült lefogynia 90 kiló környékére, de minden diéta ugyanúgy végződött: visszahízással. „Minden fogyókúrának ez a vége, hogy az ember elengedi, és több jön vissza, mint amennyi lement.” A fordulat öt éve jött el, amikor eldöntötte: nem fogyókúrázni fog, hanem életmódot vált. „Többet nem leszek kövér egész életemben.”
Az orvosi mondatok, amelyek rombolnak – és az, amelyik segített
A beszélgetés egyik legmegrázóbb része az volt, amikor korábbi orvosi élményeiről beszélt. Olyan mondatok hangzottak el felé, mint hogy „Auschwitzban sem voltak kövér emberek”, vagy hogy pajzsmirigy-alulműködéssel úgysem lehet lefogyni. A fordulópontot egy új háziorvos hozta el, aki nem ítélkezett, hanem utánanézett a leleteknek, majd kimondta: „Tizenöt éve félrekezelnek.” Innen indult el az a folyamat, amelyben az egészség lett az elsődleges cél, nem a ruha mérete.
Amikor a szuri nem csodaszer
Krisztina nem titkolta, hogy kipróbált injekciós gyógyszereket is, de hangsúlyozta: ezek nem varázseszközök. „A legtöbben azt hiszik, hogy beszúrod, és holnap vékony vagy.” Nála a gyógyszer legfeljebb időt adott ahhoz, hogy életmódot váltson. A tanulság egyértelmű volt: ha a szokások nem változnak meg, a súly nemcsak visszajön, hanem még rosszabb formában.
A gyors gyaloglás, mint fegyver
A látványos átalakulás egyik kulcsa a napi gyors gyaloglás lett. Kezdetben húsz percekkel indult, ma már napi egy óra, nagyjából hat és fél kilométer. „Ez nem bóklászás és nem rohanás” – a cél a zsírégető pulzustartomány. A gyaloglás előnye, hogy nem igényel eszközt, bérletet vagy edzőtermet, mégis rendkívül hatékony, különösen negyven év felett. Krisztina szerint „nem az őrült kardiótól fogyunk”, hanem attól, hogy a testet megfelelő tartományban terheljük.
Étkezés: fehérje, rost, nulla feldolgozott étel
Az étrendje gyökeresen szakít a klasszikus magyar diétás tanácsokkal. A napi alapelv: 100–120 gramm fehérje, körülbelül 30 gramm rost és 100 grammnál kevesebb szénhidrát. Feldolgozott élelmiszert egyáltalán nem eszik. „Magamnak főzök, tudom, miből van, és úgy néz ki, ahogy megveszed.” A cukrot, az alkoholt és a finomlisztet teljesen elhagyta, a vadkovászos teljes kiőrlésű kenyér maradt az egyetlen kivétel.
Pilates, izom és az idő tényezője
A fogyás nem állt meg a mérlegen. Tavaly január óta heti három–öt alkalommal jár pilatesre, kiegészítve súlyzós edzéssel. Kezdetben magánórákra volt szükség, mert a teste nem volt alkalmas csoportos terhelésre. Egy év alatt azonban olyan szintre jutott, hogy ma már a saját teljesítménye is meglepi. „Az emberi test csoda.” A hangsúly az izomépítésen van: nem a látvány miatt, hanem azért, hogy húsz év múlva is ki tudjon szállni az autóból.
Víz, alvás, stressz – a negyedik pillér
A beszélgetésből világossá vált, hogy az átalakulás nem csak evés és mozgás kérdése. Napi 2,5–3 liter folyadék, tudatos alvás és stresszkezelés is része lett a rendszernek. Okosgyűrűvel figyeli a szervezete jelzéseit, mert – ahogy fogalmazott – „sokszor jelez a test, miközben nem is tudunk róla”.
A bőr, a test és az elfogadás kérdése
Hetven kiló fogyás után sokan plasztikai katasztrófára számítanának, de Krisztina tapasztalata más. A lassú fogyás, a tiszta étrend és a sok folyadék miatt a bőre jobban bírta, mint várta. „Nem olyan a testem, mint húszévesen, de nem rosszabb, mint egy ötvenes nőé.” A nagy műtétekkel kapcsolatban óvatos: számára a hathetes mozgáskiesés nagyobb kockázat, mint az esztétikai kompromisszum.
Pályaváltás: menedzsmentből közösségépítés
Az életmódváltás szakmai fordulatot is hozott. A korábbi művészmenedzsmentet teljesen lezárta, mert – saját szavaival – „nem alkalmas a mai elpolitizált médiavilágra”. Ma hazai vállalkozókkal dolgozik, női üzleti közösséget vezet, és kommunikációról, személyes márkaépítésről tart előadásokat. „Nem dolgozom kevesebbet, csak mást.” Az üres időket sport váltotta fel, a családi idő viszont érintetlen maradt.
Mozgás, mint normális állapot
A beszélgetés végére egy mondat sűrítette össze a tanulságot: a mozgás nem extra vállalás, hanem visszatérés a normálishoz. „Régen a napi lépésszámom ezer körül volt.” Ma tizenkétezret megy. Szerinte a napi fél óra tempós gyaloglás nem teljesítmény, hanem alap. „Ha ezt átkeretezzük, és nem utáljuk ennyire, akkor működik.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
