„Óvatos optimizmusra van ok”: Dr. Kovács Árpád szerint jobb év jöhet a nehézségek után
Február 5-én a Pirkadat vendége Dr. Kovács Árpád, a miniszterelnök stratégiai tanácsadó testületének tagja volt. A beszélgetést Breuer Péter vezette, és az idei gazdasági kilátásoktól a világgazdasági átrendeződésen át egészen az európai alkalmazkodási kényszerekig ívelt.
A beszélgetés vezérfonala az volt: mire lehet reálisan számítani 2026-ban egy bizonytalan, átalakuló világban.
Kedvezőbb növekedési pálya rajzolódik ki
Dr. Kovács Árpád szerint a szakértői várakozások és saját benyomásai is arra utalnak, hogy az idei év gazdaságilag kedvezőbb lehet az előzőnél. Úgy fogalmazott:
„Ez az év azért gazdaságilag egy jobb növekedési számokat hozó év lesz.”
A várakozások szerint a gazdasági növekedés 2–3 százalék között alakulhat, miközben az infláció inkább a 3 százalékhoz lesz közelebb, mint a 4-hez. Meglepetésként említette, hogy egy svájci, nemzetközileg is meghatározó versenyképességi elemző intézet nyolc hellyel javította Magyarország besorolását.
Hangsúlyozta ugyanakkor: ezek lehetőségek, nem garanciák. „Esélyek, amelyekkel élni kell” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a következő évek sem ígérkeznek könnyűnek.
Alkalmazkodó világgazdaság, kelet felé tolódó súlypont
A beszélgetésben többször visszatért arra a gondolatra, hogy a világgazdaság – minden feszültség és konfliktus ellenére – alkalmazkodik. Európában is várható növekedés, miközben Ázsia tovább erősíti pozícióit.
„A világgazdaság súlypontja egyre inkább az ázsiai térségbe kerül” – mondta, külön kiemelve Indiát és Kínát, amelyekről rendszeresen jósolják a lassulást, ám továbbra is jelentős fejlődést mutatnak.
Ezzel párhuzamosan rámutatott: a globalizáció korábbi intézményi keretei meggyengültek, és egy új világrend van kialakulóban, amelyben nemzetközi szervezetek újragondolása is napirendre kerülhet.
Német kötődés és európai kényszerek
Dr. Kovács Árpád szerint Magyarország gazdaságát továbbra is erősen befolyásolja a német gazdaság állapota. Ha Németországban stagnálás, társadalmi feszültség és strukturális válság van, az elkerülhetetlenül hatással van a magyar gazdaságra is.
Úgy látja, Európában alkalmazkodási folyamat zajlik, amely nem kerülhető meg. A problémát nem a zöld átállás céljában, hanem annak „doktriner, túlhajtott” végrehajtásában látja, amely szerinte gazdasági értelemben „lábon lőtte” egyes országokat.
Energia, ipar és az „agyállomány” mint erőforrás
A zöldpolitikáról szólva elismerte, hogy Magyarország bizonyos területeken komoly eredményeket ért el, például a napenergia felhasználásában. Ugyanakkor hangsúlyozta: az ipari szerkezetet tovább kell bővíteni.
„Nem elég az autóipar. A szürkeállomány növekedését is táplálni kellene, mert az exportképes erőforrás” – fogalmazott, utalva a tudásalapú gazdaság jelentőségére.
Előrejelzések korlátai és gazdasági bizonytalanság
A beszélgetés egyik tanulságos része az előrejelzések megbízhatóságáról szólt. Dr. Kovács Árpád felidézte II. Erzsébet királynő híres kérdését a 2008-as válság kapcsán: miért nem látta ezt előre senki.
Szerinte a kormányzatok is kiszolgáltatottak a nemzetközi prognózisoknak, és gyakran konszenzusokat követnek, amelyek utólag tévesnek bizonyulhatnak – például abban a hitben, hogy a német gazdaság gyorsan magához tér.
Mérnöki gondolkodás a közgazdaságtanban
Zárásként saját szemléletéről beszélt, amely mérnöki alapokból táplálkozik. Úgy fogalmazott:
„A mérnöki gondolkodás lényege, hogy úgy méretezzük a hidat, mintha össze is dőlhetne.”
Ezt a logikát alkalmazza a gazdaságra is: számolni kell a legrosszabb forgatókönyvekkel, mert ahol ezt figyelmen kívül hagyják, ott a rendszer valóban összeomlik.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
