„Nem csak zenét adott, hanem életet is” – Kerekes János emlékezete
A Hogy vagy? című műsorban Szegvári Katalin ezúttal Nemlaha György televíziós szerkesztővel idézte fel Kerekes János karmester, zeneszerző, operaházi dirigens életét és munkásságát. A beszélgetés során előkerültek személyes élmények, történelmi fordulatok, a magyar zenei élet aranykora és számtalan olyan részlet, amely bemutatja, milyen gazdag örökséget hagyott maga után a sokoldalú művész.
Egy különleges tehetségű fiatalember
Kerekes János zenei pályája már fiatalon különleges lendületet kapott. A Weiner Leó által ajánlott berlini tanulmányút meghatározó lett számára, hiszen Bruno Walter tanítványaként a legnagyobbak között sajátíthatta el a vezénylés művészetét. Az operaházhoz is fiatalon került, de a történelem közbeszólt: a második világháború során munkaszolgálatra hurcolták, majd hadifogságba került Temesváron. Még ott is zenekart szervezett, amely nemcsak lelki támaszt, de plusz élelmet is jelentett a foglyok számára.
A slágerszerző, aki nem is akart az lenni
Hazatérve Kerekes kénytelen volt a könnyűzenéhez fordulni – innen indult slágerszerzői karrierje. Olyan dalokat jegyzett, mint a „Vasárnap kirándulunk” vagy a „Kalapom”. Ezeket először Kazal László, majd más népszerű előadók vitték sikerre. Neményi László (Didi) ösztönzésére sanzonokat is írt, így vált az 1950-es évek egyik kulcsszereplőjévé a magyar könnyűzenei életben.
A filmek világa: Dériné, állami áruház, palotaszálló
Az ötvenes években a hatalom is felfedezte: a nemzeti hagyományokat hirdető filmek zenéjét rábízták. A Dériné-trilógia, a „Palotaszálló”, majd az „Állami Áruház” – mind tartalmazták Kerekes János kézjegyét. A „Palotaszálló” szatirikus történetéhez külön munkacsoportot szerveztek – itt dolgozott együtt Békefi Istvánnal, Gádor Bélával, Szenes Ivánnal, sőt Várady Zseni is jelen volt, hogy „kossuthdíjas költő” is legyen a stábban. Az „Állami Áruház” valódi társadalmi reakciókat dolgozott fel, slágerei pedig ma is népszerűek, például: „Boldog nyár Budapesten”, „Ember lesz az én kisunokám”.
A televízió kulcsfigurája
Kerekes János a Magyar Televízió egyik zenei osztályának alapítója és vezetője is volt. Olyan műsorokat hozott létre, mint a „Zenélő órák”, melyek országos népszerűséget hoztak számára. A televízió zenei arculatát évtizedeken át formálta, számtalan életrajzi és portréfilmet rendezett és vezetett, amellyel megörökítette a magyar operajátszás kiválóságait is. Szinte mindenkiről készített anyagot – Székely Mihálytól Gyurkovics Máriáig.
Az operaház visszavárta
Az 1957 utáni időszakban ismét előtérbe került az operett. A Fényes Szabolcs vezette operettszínház új lendületet vett, Romhányi József ajánlására pedig Kerekes megírta a „Don Sebastian lovag” zenéjét is. A darab történetét Szinetár Miklós rendezte, és többek között Sádi János, Peters Zsuzsa és Latabár Kálmán játszottak benne. A produkció sikerét az is jelezte, hogy a nézők még egy előadás közbeni malőrt – amikor Sádi János kezéből kiesett a kard – is megbocsátottak, mert annyira hittek a karakterben.
Rádióoperettek és zenés tévéfilmek
Kerekes János a rádiózás világában is aktív volt. Olyan népszerű rádióoperettek fűződnek nevéhez, mint a „Dal ifjúsága”, a „Hófehérke és a hét óriás”, vagy a Goldoni „Kávéház” adaptációja. A televízióban készítette el az első zenés magyar tévéfilmet is, az „Irány Mexikó!”-t, amely fiktív történetét a valós mexikói olimpia ihlette. Vojtági és Felföldi Anikó voltak a főszereplők, de feltűnt benne többek között Kós János, Tordi Mari, Ratabák Álman és Kismanyi is. A film különleges hangulatát az is erősítette, hogy a jelenetek többsége a televízió épülete előtt játszódott, ami hiteles miliőt adott.
Örökség és emlékezet
Kerekes János 1500 előadást dirigált életében, köztük operát, operettet, rádióműsorokat és tévéfilmeket. Posztumusz az Opera örökös tagjává választották. Nemlaha György szerint: „ha ő nem dokumentálja ennyire tudatosan a zenei életet, ma ennyit sem tudnánk a hőskorról”.
A műsor végén részletet láthattunk az Irány Mexikó! című tévéfilmből, amely méltó lezárása volt ennek a zenével, történetekkel és emberi méltósággal teli életműnek.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
