Stabil erőviszonyok, nyitott kérdések: mit mutatnak a legfrissebb mérések?
Február 5-én a Pirkadat vendége Kálló Dániel, a Publicus elemzője volt. A beszélgetést Breuer Péter vezette. A fókuszban az intézet legfrissebb, január végén készült országos kutatásai álltak: pártpreferenciák, tartalékok, valamint Orbán Viktor esetleges utódlásának megítélése.
Pártpreferenciák: nincs elmozdulás, de szoros a verseny
A január 21–24. között, telefonos módszerrel, ezer fő megkérdezésével készült reprezentatív felmérés szerint a pártpreferenciák lényegében nem változtak az előző hónaphoz képest.
Az összes megkérdezett körében a Fidesz támogatottsága 28%, míg a Tisza Párté 33%. A biztos szavazók között már szűkebb, de határozott különbség látszik: itt a Tisza 48%-on, a Fidesz 40%-on áll.
Kálló Dániel hangsúlyozta: ezek az adatok önmagukban nem jelentik a politikai folyamatok lefutását, inkább pillanatfelvételt adnak egy erősen mozgásban lévő mezőről.
Mi táplálja a Tisza Párt népszerűségét?
A beszélgetés egyik központi kérdése az volt, hogyan érhet el egy parlamenten kívüli párt ilyen magas országos támogatottságot, miközben számos konkrét szakpolitikai kérdésben – például a fővárosi aluljárók éjszakai lezárásának ügyében – ellentmondásos vagy változó álláspontot képvisel.
Az elemző szerint a jelenség kulcsa nem egyszerűen „gyűlölet”, hanem sokkal inkább kormányzati fáradtság. Tizenöt–tizenhat év folyamatos kormányzás után sok választó elégedetlen különböző okokból, és a Tisza Párt az első olyan kihívó, amelyre tömegesen lehet levetíteni a változás iránti igényt.
Országos szinten a választók jelentős része nem részletes programok, hanem benyomások, érzelmek és a jelenlegi politikai helyzettel szembeni elégedetlenség alapján dönt.
Másodlagos preferenciák: itt még a Fidesz vezet
A kutatás egyik érdekes része az úgynevezett „elméleti tartalékok” vizsgálata volt. Ez azt mutatja meg, hogy mely pártok jöhetnek szóba második vagy harmadik választásként a szavazók fejében.
Ebben a dimenzióban a Fidesz előnye egyértelmű: a pártnak mintegy 18%-nyi ilyen tartaléka van, ami közel kétszerese a Tisza Párténak. Ez részben abból fakad, hogy egy régebbi, ismertebb politikai formációról van szó, amelyhez több választónak van valamilyen kötődése vagy emléke.
Kálló Dániel szerint ez azt jelenti, hogy a következő hónapok eseményei, kampányai és konfliktusai döntően befolyásolhatják, ezek a tartalékok mozgósíthatók-e.
Egyéni jelöltek és a pártlogó hiánya
Szóba került az is, hogy mi várható azokkal a politikusokkal, akik egy megszűnő vagy nem induló párt nélkül, függetlenként próbálnak majd mandátumot szerezni. Az elemző rámutatott: országos mérésekben a független jelöltek szinte láthatatlanok, miközben a helyi politikában lehet súlyuk.
A listás szavazás továbbra is a nagy pártoknak kedvez, míg az egyéni indulás költségei – a néhány milliótól a több tízmillió forintig – komoly belépési korlátot jelentenek.
Orbán Viktor utódlása: nincs egyértelmű forgatókönyv
A felmérés külön blokkban foglalkozott Orbán Viktor esetleges utódlásával is. Bár a válaszadók 55%-a szerint a miniszterelnök „elfáradt”, nem rajzolódik ki egyértelmű utód.
A teljes népességben jelenleg Szijjártó Pétert tartják a legalkalmasabb lehetséges utódnak, a Fidesz-szavazók körében is ő vezet, 39%-kal. Őt Varga Mihály követi, majd Lázár János, jóval alacsonyabb támogatottsággal.
Kálló Dániel hangsúlyozta: az adatok nem arra utalnak, hogy rövid távon vezetőcsere történne. Sőt, a számok alapján egy esetleges váltás rövid távon alig változtatna a Fidesz támogatottságán: nyerne is, veszítene is néhány százalékot, de összességében ugyanott maradna.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
