„A pedagógus megfigyelési jegyzőkönyvet ír a flow élményről” – abszurdba fordul a tanári értékelés?
Pedagógusnap előtt: nem ünneplés, tiltakozás
Május végén közeledik a pedagógusnap, de a tanári közösség nem a köszöntésekre készül – sokkal inkább a tiltakozás folytatására. A Heti TV PIRKADAT című műsorának vendégeként Ravasz Ágnes, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének budapesti választmányi tagja beszélt a legfrissebb megmozdulásukról: egy közös sajtónyilatkozatot adtak ki több civil szervezettel karöltve az átláthatósági törvényjavaslat visszavonását követelve. Ravasz szerint „közös az ügyünk a civil szervezetekkel, mindannyian a fékek és ellensúlyok része vagyunk.”
A nyilatkozathoz jelenleg is lehet csatlakozni, az akció célja pedig az, hogy megakadályozzák a társadalmi szervezetek EU-s pályázati lehetőségeinek korlátozását – ami a szakszervezetek működését is ellehetetlenítené.
Társadalomismeret vs. valóság – mit mondjon a tanár az órán?
A beszélgetésben szóba került az állampolgári ismeretek tantárgy is. Ravasz Ágnes szerint a tanárnak ilyenkor lelkiismerete szerint kell válaszolnia a diákok kérdéseire. A tankönyvek ugyan tartalmazzák a civil szervezetek működését, de kérdés, hogy egy autoriter kormányzati légkörben a pedagógus valóban taníthatja-e mindazt, amit e tárgy sugall.
„Én megtanítom” – mondta Ravasz, jelezve, hogy a pedagógus felelőssége megmarad, még ha a körülmények nem is kedvezőek. A probléma csak az, hogy az állami oktatáspolitika éppen azt nehezíti meg, amit a tantárgy célként kitűz: a kritikus és autonóm gondolkodás kialakítását.
Teljesítményértékelés: papírozás értelmezhetetlen mondatokkal
A beszélgetés középpontjába a tanári teljesítményértékelési rendszer abszurditása került. Ravasz Ágnes példákat is hozott a Nemzeti Pedagógus Kar „mondatbankjából”, amelyből a pedagógusoknak szeptemberben kellett választaniuk személyes célkitűzéseket.
Az egyik pont így hangzik: „Szeretném tágítani diákjaim gondolkodásmódját az élet alapvető kérdéseivel kapcsolatban, mert ezáltal segíthetem őket abban, hogy mélyebb megértést nyerjenek az élet értelméről…”
A mérési módszer: „csoportok és kerekasztalbeszélgetések”, az alátámasztó dokumentum pedig: „jegyzetek és összefoglalók a beszélgetések során”. Egy másik pontban ez olvasható: „Törekszem rá, hogy a tanulók magas szintű flow élményt éljenek át, ha velem vannak…”
Kende Péter műsorvezető ironikusan jegyezte meg: „Engem ezzel a flow élménnyel ki lehet kergetni a világból.” A kritika lényege azonban komoly: hogyan mérhető egy ilyen típusú állítás, és mi a pedagógus teendője, ha „nem sikerül” elérnie, hogy a tanulói flow-ba kerüljenek?
A tanári munka 100 egységéből mennyi megy el a papírozásra?
Kende Péter felvetette: ha 100 egységnek vesszük a tanári munkát, ebből mennyit visz el a felesleges adminisztráció? Ravasz szerint ez az arány egyre nő. Nemcsak a tanárok idejét rabolja, hanem az iskolaigazgatókét, munkaközösség-vezetőkét is. „Ez valószínűleg kudarc lesz” – jelentette ki a rendszerrel kapcsolatban.
Rövid nyár, hosszú tanév: a pedagógus szabadság mítosza
A beszélgetés végén szó esett a nyári időszakról is. Ravasz Ágnes rámutatott: bár sokan a pedagógusokat „nyaraló szakmának” tartják, a tanév hossza, a kötelező bejárás július elejéig, majd az augusztus 20-a utáni felkészülési időszak miatt ez az idő rendkívül rövid.
Ráadásul az Erzsébet-táborok megszűnése a napközis táborokban további terheket róhat az iskolákra és az önkormányzatokra. Mindez újabb beszélgetést kíván – zárta le a műsort Kende Péter, jelezve: a tanári hivatás körüli kérdések nyáron sem pihennek.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
