HetiTV Híradó 2026.02.20.
„Minőség volt” – Pagodai emlékek és viták a rádió aranykoráról A Heti TV Pagoda című műsorában Rangos Katalin ezúttal két régi kollégát és barátot hívott beszélgetni: Varga Júliát, a legendás Magyarországról jövök egykori szerkesztőjét és Fodor Jánost, aki a Krónikától a televíziós híradóig járta be a pályát, ma pedig a Bézs Rádió alapító-főszerkesztője. A rádió 100. születésnapjára készülő sorozatban ezúttal nemcsak nosztalgia,
Közel- és Távol-Kelet Breuer módra – 2026. február 19. Amerikai anyahajók Izrael partjainál, újabb telepesviták Ciszjordániában, arab pártok mint mérleg nyelve, és egyre mélyülő stratégiai törésvonalak Washington, Jeruzsálem és az Öböl-menti államok között. A Közel- és Távol-Kelet Breuer módra legutóbbi adásában Breuer Péter és fia, Breuer-Zehevi Ádám Dániel ezúttal is élesen eltérő nézőpontból elemezték a Közel-Kelet és a globális politika aktuális
„Mit tudjátok ti, hogy mit érzek én?” – Tóth Enikő, a díva, aki családban gondolkodik A Hogy vagy? című műsorban Szegvári Katalin vendége ezúttal Tóth Enikő színművész volt. A beszélgetés apropóját egy különleges est adta: az Arany 10-ben rendezett Tolnai Klári-emlékest, ahol Balog Erika úgy konferálta fel Enikőt, mint „Klárika mai folytatását”. Az este nemcsak emlékezés, hanem hitvallás is volt – a színészetről, a hűségről, a szakmai alázatról
„Éppen ezért ezt ne lássák ennyien” – Bóta Gábor a színházi presztízsről és a kritika súlyáról A Volt egyszer folytatásában Bóta Gábor színikritikus a presztízsharcokról, a sértődések természetéről, az Új Színház bojkottjáról, valamint arról beszél, mennyit ér ma egy kritika. A beszélgetésből kiderül: a színház világában a hiúság, a szakmai becsület és a nézőszám sokszor nehezen összeegyeztethető. Az előző rész itt található. „Közérdekű
„Ha nekik nem kell a pénz…” – Sumonyi Papp Zoltán és a rádió, ahol még 1 forintért készült hangjáték A Volt egyszer folytatásában Sumonyi Papp Zoltán költő, szerkesztő és egykori rádiós pályájának legfontosabb állomásait idézi fel. A 15 évig vezetett Rádiószínház, a rendszerváltás viharai, a legendás irodalmi barátságok és a családi örökség mind szóba kerülnek – személyes, olykor keserű, de mégis derűs hangon. A beszélgetés első része
„A bizottság önmagában nem tudja megoldani” – EU-s olajvita, vétójog és politikai játszmák A Pirkadat február 19-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Lattmann Tamás nemzetközi jogász, egyetemi docens volt. A beszélgetés középpontjában az Ukrajnán áthaladó Barátság kőolajvezeték körüli jogvita, az uniós szankciók, a tanácsi és bizottsági hatáskörök, valamint az Európai Unió intézményi működése állt. A műsor végére a diskurzus az EU bírósági
„50 milliárdért nagyon sok kátyút meg lehetne csinálni” – Pusztába kiáltott szó a fővárosi közgyűlésben? A Pirkadat február 19-i adásában Breuer Péter vendége Szepesfalvy Anna fővárosi képviselő volt. A beszélgetés középpontjában a budapesti kátyúhelyzet, a főváros gazdálkodása, a Rákosrendezőre tervezett ingatlanvásárlás, valamint a drogpolitika és a gyerekek képernyőhasználata állt. A vita során kemény állítások és markáns vélemények
„Nem babra megy a játék” – Nem állt helyre a Barátság, Magyarország válaszlépésre kész Február 19-én a Pirkadat vendége Dr. Hortay Olivér, a Századvég energetikai szakértője volt. Breuer Péterrel az Ukrajnán áthaladó Barátság kőolajvezeték körül kialakult helyzetről, a magyar és szlovák válaszintézkedésekről, valamint az Európai Bizottság felelősségéről beszélgettek. A stúdióban elhangzott: a konfliktus túlmutat az energiapolitikán, és komoly
#kivansagszolgalat #hetitv #kivansagmusor #kivansag #kivansagkosar #nota #magyarnota #operett #orokzold #musical #slager Kívánságszolgálat Dr. Klement Zoltánnal – 902. adás, 2026.02.18.
Egyházi felsőoktatás: újrakezdés, törvényi keretek, verseny A február 18-i Pirkadatban M. Kende Péter vendége Platthy Iván volt, nyugalmazott címzetes államtitkár. A beszélgetés az egyházi oktatás rendszerváltás utáni újjáépítéséről szólt, különös tekintettel a felsőoktatásra, és arra a történelmi pillanatra, amikor az egyházak ismét teljes jogú szereplőivé váltak a magyar felsőoktatásnak. A „40 év” után: hittudománytól az egyetemig 1949 és