„Nem babra megy a játék” – Nem állt helyre a Barátság, Magyarország válaszlépésre kész
Február 19-én a Pirkadat vendége Dr. Hortay Olivér, a Századvég energetikai szakértője volt. Breuer Péterrel az Ukrajnán áthaladó Barátság kőolajvezeték körül kialakult helyzetről, a magyar és szlovák válaszintézkedésekről, valamint az Európai Bizottság felelősségéről beszélgettek. A stúdióban elhangzott: a konfliktus túlmutat az energiapolitikán, és komoly jogi, sőt uniós csatlakozási kérdéseket is felvet.
Orosz támadás, ukrán blokkolás
Dr. Hortay Olivér felidézte: január 27-én orosz támadás érte a Barátság kőolajvezeték déli ágának ukrajnai kiszolgáló infrastruktúráját, a károkat február 6-ára helyreállították. A szállítás azonban azóta sem indult újra.
„Viszont az ukrán vezetés nem engedte újraindulni a szállításokat a vezetéken keresztül.”
A szakértő szerint ez már minőségi változás a korábbi esetekhez képest. Korábban, ha sérülés történt, azt gyorsan kijavították, most viszont – noha a műszaki akadály elhárult – politikai döntés született a blokkolásról.
„Itt már nem babra megy a játék, magyarok, szlovákok olajellátását fenyegetik ezzel a lépéssel.”
Szerződés és kötelezettség
Breuer Péter rákérdezett: létezik-e érvényes szerződés Ukrajna és az érintett országok között. A válasz egyértelmű volt.
„Szerződés is van.”
Dr. Hortay hangsúlyozta: az ukrán félnek nemcsak jogi, hanem gazdasági és ellátásbiztonsági érdeke is lenne a tranzit fenntartása. A mostani lépést politikai nyomásgyakorlásként értelmezte.
A magyar és a szlovák kormány válaszul dízelexport-korlátozást jelentett be Ukrajnával szemben. A szakértő szerint a két ország eddig „nagyon türelmes” volt, de a mostani lépés már túlmutat a kommunikációs térben zajló vitákon.
Hol van az Európai Bizottság?
A beszélgetés egyik központi kérdése az volt, miért nem lép azonnal az Európai Bizottság. Dr. Hortay szerint a jogi helyzet világos.
Az EU és Ukrajna viszonyát szabályozó társulási megállapodás kimondja, hogy a felek nem veszélyeztethetik egymás energiabiztonságát. A Barátság déli ágának blokkolása – amely Magyarország kőolajellátásának több mint kétharmadát biztosítja – ennek szerinte ellentmond.
„Ilyen helyzetben az Európai Bizottságnak […] össze kéne hívnia elsőként egyeztetési fórumot, ahol a feleket össze kellene ültetnie és megpróbálnia rendezni, megoldani a helyzetet.”
Hozzátette: ha ez nem vezet eredményre, „akkor keményebb jogi eszközökhöz kell folyamodnia”.
Horvát szál és tengeri alternatíva
A vita nemcsak Ukrajnára terjed ki. Dr. Hortay felidézte: az uniós olajembargó alól Magyarország kivételt kapott a vezetékes beszerzésre, és a szabályozás azt is tartalmazza, hogy ha ez ellehetetlenül, tengeri úton is hozzá kell férnie az orosz nyersolajhoz.
Állítása szerint azonban a horvát kormány jelezte: nem engedné át az orosz olajat az országán keresztül. Ez újabb jogvitát vet fel, amelyben Magyarország és Szlovákia ismét az Európai Bizottsághoz fordult.
EU-csatlakozás 2027-ben?
Breuer Péter a beszélgetés során felvetette: miként lehet Ukrajnát 2027-es uniós csatlakozással emlegetni, ha közben stratégiai szerződéseket nem tart be.
Dr. Hortay Olivér szerint a jogi és politikai feltételek világosak: a csatlakozási folyamat érdemalapon, a kritériumok teljesítésével haladhat előre. Úgy fogalmazott:
„Amíg ezek az ügyek tartanak, addig mindenféle integrációs folyamatot le kell állítani.”
A szakértő szerint abszurd, hogy Ukrajna éppen a gyorsított csatlakozás érdekében próbál nyomást gyakorolni olyan tagállamokra, amelyek vétójoggal rendelkeznek.
Fokozódó nyomás
A beszélgetésből kiderült: nemcsak Magyarország, hanem Szlovákia is célpontja lehet az ukrán politikai nyomásgyakorlásnak. Robert Fico több kérdésben – fegyverszállítás, pénzügyi támogatás, csatlakozási ütem – eltér az ukrán vezetés elvárásaitól.
A helyzet tehát túlmutat egy energetikai vitán: geopolitikai, jogi és uniós intézményi kérdéseket is érint.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
