Pirkadat: Gyulainé dr. Tóth Zsuzsa – Mi legyen az e-rollerekkel

„Az alapvető akadály a beazonosíthatóság” – Gyulainé dr. Tóth Zsuzsa az e-rollerek szabályozásáról és a parkolási reformról

Az elektromos rollerek régóta várt szabályozása, a kerékpárosok és rolleresek szabálysértései, a felelősségbiztosítás és a budapesti parkolási rendszer egységesítése volt a téma a Pirkadat november 18-i adásában. M. Kende Péter Gyulainé dr. Tóth Zsuzsát, a Magyar Mobilitás és Autóklub közlekedési szakjogászát kérdezte arról, hol tart az új KRESZ előkészítése. A szakjogász a most készülő rollerszabályozást előrelépésnek tartja, de hosszabb távon a járművek beazonosíthatósága és a felelősség rendezése nélkül nem lehet érdemben fellépni a szabálytalankodókkal szemben.

Előbb a rollerek, aztán a nagy KRESZ

A műsorvezető azzal indított, hogy továbbra sem látja tisztán, lesz-e és milyen formában új KRESZ. Gyulainé dr. Tóth Zsuzsa megerősítette, hogy komoly munka folyik: különféle bizottságok és társadalmi csoportok bevonásával készül az új szabályzat, amelyben az autóklub is részt vesz. Első lépésként azonban a mikromobilitást, elsősorban az elektromos rollereket szabályozzák, a teljes KRESZ átírása csak ezután jön.

M. Kende Péter nem titkolta, hogy a maga részéről a legszívesebben betiltaná ezeket a járműveket, mert „tényleg baromi balesetveszélyes”, akár az úttesten, akár a járdán közlekednek. Felidézte, hogy a terézvárosi polgármester is bírálta a rollereket, és arról beszélt, hogy a bérelt rollerek a város egyes pontjain GPS-jel alapján korlátozzák a járdán való haladást. A műsorvezető ugyanakkor maga is elismerte, hogy a rollerek nem fognak eltűnni az utcákról.

Vendége éppen ezért tartja fontosnak a szabályozást: „a jelenlegi helyzetben az elektromos roller gyakorlatilag nem létezik jogi szempontokból”, rájuk csak nagyon áttételes jogértelmezéssel lehet szabályokat alkalmazni. Szervezetük ezért már régóta azt javasolja, hogy ezt a kérdéskört a nagy KRESZ-ből kiemelve, minél hamarabb rendezzék. Egy ilyen jogszabálytervezet társadalmi vitája már le is zárult; ez első lépésként csak az elektromos rollerekre vonatkozik, és több előremutató elemet tartalmaz.

Két kategória, korhatár, sisak és alkoholtilalom

A tervezet két kategóriát különít el. A kis teljesítményű elektromos rollerekre nagyjából a kerékpárokra vonatkozó szabályok érvényesek, a nagy teljesítményűekre pedig a segédmotoros kerékpárok szabályrendszere. A választóvonalat a 25 km/órás sebesség jelenti. A kis teljesítményű rollert 14, a nagy teljesítményűt 16 éves kor fölött lehet majd használni, a védősisak viselése kötelezővé válik, és bekerülnek a szabályok közé a sebességkorlátok is, amelyek eddig egyáltalán nem léteztek.

A véleményezés során további javaslatokat is tettek. Egyikük, hogy a járdán nem elég 25, illetve 20 km/órában meghatározni a sebességhatárt: ott a mindenkori gyalogos tempóhoz kell igazodni. A kis teljesítményű rollerek ugyanis nagy valószínűséggel a járdán fognak közlekedni, ahogyan a kerékpárok is bizonyos körülmények között használhatják azt.

A tervezet tiltja az alkoholfogyasztást is, ami különösen a bulinegyed esti és éjszakai forgalmában lehet jelentős. Azt is javasolták, hogy a többi mikromobilitási eszközt, a segwaytől a különféle egy- és kétkerekű járművekig, ugyanebben a keretben szabályozzák. A tervek szerint az új előírások még a jövő évi nagy szezon előtt, egyes elképzelések szerint akár már január 1-jével hatályba léphetnek.

Piros lámpán át a Bartók Béla úton

A műsorvezető elmondta, hogy nem híve a látványos büntetéseknek, de megérti azokat, akik a sebességhatárt jelentősen túllépő autósokkal szemben ezt sürgetik, mert ha a kockázat valóban érezhető, annak előbb-utóbb nevelő hatása lehet. Hasonló fellépést tartana szükségesnek a kerékpárosokkal és a rolleresekkel szemben is. Kedvenc példája a Bartók Béla út: amikor az autó a zebránál megáll a piros lámpánál, mellettük sorra suhannak át a kerékpárosok a tilos jelzésen.

Gyulainé dr. Tóth Zsuzsa úgy fogalmazott, hogy itt az alapvető kérdés és az alapvető akadály a beazonosíthatóság. Arra a felvetésre, hogy kellene-e valamilyen rendszámszerű jelzés a rollerekre, sőt talán a kerékpárokra is, azt felelte, hogy hosszú távon ők is ezt tartják megoldásnak. A jelenlegi koncepció célja ugyanakkor elsősorban a kerékpározás, általában a környezetbarát és egészséges közlekedés népszerűsítése, és ebbe a keretbe ez egyelőre nem fér bele.

Ellenőrzés, azonosítás, felelősségbiztosítás

Hosszabb távon a szakjogász két irányt lát. Az egyik az utcai ellenőrzés, vagyis több rendőr az utcán, aminek akadályát mindenki ismeri: nincs elég. A másik a beazonosíthatóság. A hírekben is újra és újra előkerülnek olyan esetek, amikor egy szabálytalankodó roller balesetet okoz, majd eltűnik a helyszínről, és ugyanez a kerékpáros közlekedésben is komoly probléma. A mai elektronikus világban pedig már vannak egyszerűbb megoldások, amelyek lehetővé teszik az azonosítást.

A következő kérdés a kötelező felelősségbiztosítás. A bérelhető rollereknél ezen a téren már történt előrelépés, de általános elvként is az kell, hogy aki kárt okoz, annak legyen, aki helytáll az okozott károkért.

Egységes parkolás: több lehet benne a díjszedésnél

A beszélgetés végén a budapesti parkolási vitára tértek át. A szakjogász úgy látja, hogy a parkolási rendszer egységesítése sok lehetőséget hordoz: a szabad parkolóhelyek valós idejű online figyelőrendszerét, a sportlétesítmények parkolóinak hétköznapi hasznosítását, és a szomszédos kerületek egységes szabályozását, amely nem csupán áttolja a problémát egyik kerületből a másikba. A szakjogász azt tapasztalja, hogy eddig szinte kizárólag a díjak beszedéséről és az ellenőrzés automatizálásáról esett szó. Ez utóbbit is előrelépésnek tartja, mert olcsóbbá teszi a rendszert, de azt szeretnék, ha valódi, egységes parkolási reform születne.

Példaként a parkolási alkalmazásokat hozta. Az egyik a parkolóházak szabad kapacitását mutatja, a másik, amelyet ők a jövőnek tartanak, a XIII. kerület belső részén, Újlipótvárosban és az V. kerület belső területén működik: szenzorokkal figyeli a szabad parkolóhelyeket, és egy applikáción jelzi őket. Aki Újlipótvárosba indulna, előre látja, ha minden piros, és akkor el sem indul, vagy ha talál zöldet, megpróbálhatja.

Attól tartanak, hogy az egységesítés visszalépést hozhat, ha azokhoz a kerületekhez igazítják az új rendszert, ahol a parkolás gyakorlatilag pénzbeszedésről szól. Ezt Gyulainé dr. Tóth Zsuzsa meg is érti, hiszen mindenütt kevés a forrás, és szükség van ezekre a bevételekre. Előrelépésnek tartja ugyanakkor, hogy deklarálták: a bevétel egy része útfelújításra jut, amire igencsak szükség van.

M. Kende Péter azzal zárta a beszélgetést, hogy rugalmas döntéshozatalt kíván a parkolási rendszer ügyében, amelyben az autóklub szavát is meghallják, a KRESZ-szel kapcsolatban pedig sok elvárással várja, mi valósul meg mindebből.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.

Szóljon hozzá a Youtube-on.