„A vallásszabadság Magyarországon tabu, minden politikától függetlenül” – Platthy Iván szerint az új alkotmánynak meg kell szüntetnie az egyházak függőségét
Az új apostoli nuncius érkezése, a püspöki kar vatikáni útjának üzenetei, a magyar vallásszabadság hagyománya és a tervezett alkotmányozás volt a témája M. Kende Péter és Platthy Iván nyugalmazott címzetes államtitkár beszélgetésének a Pirkadat november 18-i adásában. A volt egyházügyi vezető úgy látja, az elmúlt évtizedekben pénzzel újra kiépült az egyházak állami függősége, és az új alkotmánynak hosszú távra kellene biztosítania a vallásszabadságot és az egyház és állam közötti párbeszédet.
Brüsszelből érkezik az új nuncius
A püspöki kar tagjai hazatértek a Vatikánból, és M. Kende Péter szerint még nem látni, milyen következményei lesznek az ott elhangzottaknak az egyházon belüli és az egyház és kormány közötti párbeszédre. Közben kinevezték az új nunciust, Franco Coppola címzetes érseket, aki eddig Brüsszelben szolgált. A műsorvezetőnek feltűnt, hogy első nyilatkozatában azt vetette fel: a püspökök kinevezésekor a híveket is meg lehetne kérdezni. Merész elképzelésnek nevezte, amely éppen azt a párbeszédet segíthetné, amelyről a beszélgetéseikben folyamatosan szó van.
Platthy Iván örül, hogy az érsek Brüsszelből jön, mert pontosan ismeri az Európai Unió gyakorlatát. Felidézte, hogy az uniós alkotmánytervezet 52. cikke, amelyet Magyarország másodikként hagyott jóvá, és amely később a lisszaboni szerződés 17. cikkeként változatlan szöveggel maradt meg, rögzíti: az Unió rendszeres, nyílt párbeszédet folytat az egyházakkal és egyházi szervezetekkel, és garantálja a vallásszabadságot. Coppola érsek ebben a párbeszédben is részt vett, ezért a személyisége a volt államtitkár reményei szerint sokat segíthet abban, hogy az Uniótól eltávolodott Magyarország visszataláljon.
Tordától 1989-ig
Az uniós szöveg tulajdonképpen ugyanazt mondja ki, mint 37 évvel ezelőtt, 1989. október 23-án az alkotmány 60. paragrafusa: az állam és az egyház szétválasztását, és azt, hogy kétharmados törvény biztosítsa a vallásszabadságot. Ennek pedig magyar hagyománya van. A tordai országgyűlés a világon elsőként mondta ki a vallásszabadságot, és elismerte a magyar alapítású unitárius egyházat is; ennek kellene a mindenkori magyar vallásügyi politika alapjának lennie, hiszen a jogállam attól jogállam, hogy mindenki szabadon gyakorolhatja a hitét.
Az 1895-ös, a szabad vallásgyakorlásról szóló törvény több addig kevésbé elismert felekezetet ismert el, de kategóriákba sorolta őket, és itt jelent meg a „bevett” egyház fogalma is. 1989-ben, a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény egyházakkal közös kidolgozásakor az volt az alapkérdés, hogy ezt a szervezetekben gondolkodó formát folytassák-e. A törvény végül a szervezeteknek és az állampolgároknak is teljes szabadságot adott hitük gyakorlására. Ezt erősítette meg a Szentszékkel való diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 1990. február 9-i dokumentuma, amelyet Agostino Casaroli és Németh Miklós írt alá: tiszteletben tartják egymás törvényeit, az állam lemond a főkegyúri jogtól kezdve minden jogosítványáról, és segíti az egyházak társadalmi beilleszkedését. Ez a mellérendelt viszonyt és a folyamatos párbeszédet jelentette.
A függőség pénzzel tért vissza
Ez a rend a volt államtitkár emlékezése szerint az első Orbán-kormányig működött. A korábbi, drasztikus eszközökkel biztosított függőség után akkor jelent meg újra a függőségi viszony, csak most pénzzel. Jelként említette, hogy az 5000 lélekszám alatti települések lelkészei 30 ezer forintos adómentes jövedelemkiegészítést kaptak, bevezették a kiegészítő járadékalapot, és megszüntették azt a címzett- és céltámogatási rendszert, amelyet az egyházak a pénzügyminiszterrel közösen, az önkormányzati rendszerhez hasonlóan dolgoztak ki. A következő kormányzás ezt folytatta, amikor módosította a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényt, a politika kezébe adta az elismerést, és az 1895-ös mintára ismét kategorizált. „Hol itt a jogállam?” – tette fel a kérdést.
A mostani kormányt adó párt dokumentuma viszont arról szól, hogy meg kell szüntetni a függőségi viszonyt, és teljes szabadságot kell adni az egyházaknak, folyamatos párbeszédben, közösen kialakítva. Ha a parlament új alkotmányt akar, ezt kell folytatnia: biztosítani, hogy „a vallásszabadság Magyarországon tabu, minden politikától függetlenül”.
Milyen munícióval jöttek haza a püspökök?
M. Kende Péter arra volt kíváncsi, mond-e még az idén valamit a katolikus egyház. Platthy nem dönthet, csak javasolhat, de figyelte, mit mondott Pietro Parolin, a pápa és a különböző dikasztériumok. A pápa kiemelése szerint a püspököknek az igazságot kell szolgálniuk; az állammal való kapcsolat erősödhet, de a közös feladat az ember szolgálata, az állam kiszolgálása nem. Az új nuncius felvetése pedig az egyháztanácsoknak, vagyis a világiaknak szánna nagyobb szerepet.
Platthy úgy véli, e gondolat mögött valószínűleg a 2022-es népszámlálás áll, amelyen több millió ember nem jelezte a vallási hovatartozását, mert nem merte, nem akarta, vagy eltávolodott. Ezt a rendszerváltás után óriási problémának tartja, amelyben az államnak is része van: sokan azt mondják, nehezen viselik, hogy a papjaik politizálni kezdenek. Az új alkotmánynak ezért ezeket az értékeket kell elsősorban rögzítenie, minden egyházzal közösen.
Példa lehet a szentszéki megállapodás felülvizsgálata
Platthy felidézte Angelo Acerbit, a rendszerváltás utáni első nunciust, aki ezzel a szemlélettel érkezett, és egészen az 1997-es szentszéki megállapodásig, sőt annak egyik vezéregyéniségeként is képviselte; a megállapodás a Vatikán számára is példaértékű lett. Most jön egy másik ember, aki szintén beírhatja magát a történelembe azzal, hogyan gondolkodhat közösen az állam és az egyház az emberek szolgálatában.
Javaslata szerint jövőre a parlament napirendre tűzhetné a törvényerejű szentszéki megállapodás harmincéves tapasztalatainak felülvizsgálatát, és ehhez kapcsolódva megindulhatna a párbeszéd arról, hogyan kerülhetnek ezek az értékek az alkotmányba. Egy alkotmány elkészítéséhez legalább két évre van szükség, de abban a hiányosságokat és a függőségi viszonyokat rendezni lehetne, olyan alaptörvénnyel, amelyet nem módosítanak tizenhétszer, és amely hosszú távon a vallásszabadság mellett az emberek teljes szabadságát is biztosítja.
Önvizsgálat minden egyháznak
Az idő ismét kifutott, így a műsorvezető megígérte, hogy az alkotmányozási folyamatot a következő alkalommal járják körül alaposabban, előbb a katolikusok, reformátusok és evangélikusok szempontjából. Vendége úgy gondolja, most minden egyháznak önvizsgálatra van szüksége. A reformátusoknál hat év után mind a négy egyházkerületben püspökválasztás volt, az evangélikusoknál is lehet ilyen, és ez lehetőséget ad arra, hogy minden egyház elmondja, hogyan élte meg az elmúlt 15–20 évet, és mit javasol, hogy a működése hosszú távon biztonságban legyen. Ehhez pedig rendszeres, nyílt, őszinte párbeszédre van szükség.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.













