Pirkadat: Binder István – Banki panaszkezelés

„Egy nagyon hasznos és ingyenes és gyors fórum” – Binder István a banki panaszkezelésről és a Pénzügyi Békéltető Testületről

Mit tehet az ügyfél, ha gondja van a bankjával, milyen határidőkön belül kell választ kapnia, és hová fordulhat, ha a válasz nem elégíti ki? Erről beszélgetett M. Kende Péter Binder Istvánnal, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivőjével a Pirkadat november 18-i adásában. A szóvivő szerint a panaszok jelentős részét maguk a bankok gyorsan rendezik, de érdemes ismerni a szabályokat, és azt is, hogy a bírósági per előtt van egy ingyenes, gyorsabb lehetőség: a jegybankon belül működő Pénzügyi Békéltető Testület.

Elkülönült terület intézi a panaszt

M. Kende Péter saját tapasztalattal indított: nemrég panasszal fordult a bankjához, és meglepően gyorsan, rugalmasan rendezték az ügyét, ráadásul kiderült, hogy neki volt igaza. Binder István szerint ez nem kivételes eset, az ügyfelek „találati aránya” viszonylag nagy, sok probléma további fórumok nélkül megoldódik. A jegybank éppen ezért tartotta fontosnak, hogy felfrissítse a határidőkről és a tudnivalókról szóló tájékoztatást, hiszen bárki kerülhet ilyen helyzetbe.

Az első lélektani akadály sokaknál az, hogy miért pont ahhoz a bankhoz forduljanak panasszal, amelyik a gondot okozta. A szóvivő erre azt felelte: „Azért érdemes odafordulni, mert az üzleti területtől elkülönülten működik a panaszkezelés.” A fogyasztóvédelmi terület tehát más szakma, más szempontok szerint dolgozik, és a problémákat jellemzően viszonylag gyorsan orvosolja. A műsorvezető ezt nevezte a legfontosabb mondatnak: nem kell attól tartani, hogy a bank csak azért is kibabrál az ügyféllel.

Fiókban, digitálisan vagy telefonon

A panasz beadása előtt érdemes összegyűjteni a tényeket, a dokumentumokat és a szolgáltatótól addig kapott válaszokat. A beadvány bármilyen kommunikációs csatornán eljuttatható a bankhoz: nem kell feltétlenül abba a fiókba menni, ahol az ügyfél bankol, a bank bármelyik fiókja átveszi, és digitálisan is beadható, ha erre van csatorna.

Telefonon is lehet panaszt tenni. Ha az ügyintéző nem tudja azonnal megoldani a problémát, jegyzőkönyvet vesz fel a beszélgetésről, és adott esetben a hangfelvétel is visszakérhető. A telefonos panaszfogadásnak is vannak előírt keretei: a bankoknak alapesetben 8 és 16 óra között kell fogadniuk a megkereséseket, hetente egy nap pedig este is lehetőséget kell adniuk erre.

Egy nap, tizenöt nap, harminc nap

A válaszadás határideje a panasz típusától függ. Kibercsalás esetén a hét minden napján, a nap 24 órájában egy elkülönített vonalon fogadják a bejelentést, és egy napon belül orvosolni kell a problémát, ha az nem az ügyfél súlyos gondatlanságából fakadt.

A pénzforgalmi, vagyis a bankkártyához vagy a bankszámlához kötődő ügyekben 15 munkanap a megválaszolási határidő. A bank ilyenkor türelmet kérhet, ha alaposabb vizsgálat kell, például mert harmadik fél is érintett, de 35 munkanapon belül meg kell érkeznie a teljes körű, részletesen megindokolt válasznak. Minden más ügyben 30 nap áll a szolgáltató rendelkezésére.

Binder István azt tanácsolta, hogy a bank válaszát alaposan, figyelmesen olvassák el. A szolgáltatónak ebben össze kell foglalnia minden érvét és a saját látásmódját, amely az esetek többségében gyökeresen eltér az ügyfélétől. Ez alapján lehet eldönteni, hogy a válasz kielégítő-e, és orvosolták-e a problémát.

A békéltetés feltételei

Ha a válasz nem megnyugtató, a szóvivő a Pénzügyi Békéltető Testületet ajánlotta: „egy nagyon hasznos és ingyenes és gyors fórum”, amely vitarendező testületként a jegybankon belül működik, és a bírósági peres eljárásnál gyorsabb, mindenekelőtt pedig ingyenes. Az eljárás feltétele, hogy az ügyfél előbb a bankkal vagy más szolgáltatójával próbáljon dűlőre jutni, vagyis túl legyen a vélhetően sikertelen egyeztetésen.

A kérelem többféleképpen beadható: digitálisan, DÁP-os vagy Ügyfélkapu+-os azonosítással, kormányablakban, a Nemzeti Bank ügyfélszolgálatán, de akár postán is. Itt is érdemes szakszerűen, a bank válaszával együtt beadni a dokumentumokat, és pontosan megfogalmazni, mit kér az ügyfél.

Fontos feltétel, hogy a kérelmező fogyasztó legyen: társasház, őstermelő vagy egyéni vállalkozó nem fordulhat a testülethez, nekik a bírósági út marad. Vannak olyan ügyek is, amelyekben a testület nem jár el: sérelemdíjat nem ítélhet meg, adatvédelmi vitával nem foglalkozik, és a központi hitelinformációs rendszerből való törlésről sem dönthet, mert azt a törvény kifejezetten a bíróságra bízza. Ha viszont fogyasztó és szolgáltató között anyagi elszámolási jogvitáról van szó, Binder István bátran ajánlja a testületet. Tavaly több mint 1300 ügyben fordult elő, hogy az eljárás keretében vagy azon kívül a szolgáltató teljesítette az ügyfél igényét.

Egyezség, kötelezés, bíróság

M. Kende Péter arra volt kíváncsi, kőbe vésett-e a testület döntése. A szóvivő elmagyarázta, hogy ahogy a neve is mutatja, a testület első körben egyezséget próbál létrehozni, és a szolgáltatók nagy arányban együttműködnek. Sokszor kiderül, hogy az ügyfélnek nincs igaza, de ha igaza van, és nem jön létre egyezség, a testület 2 millió forintig kötelezést is hozhat, amely akár végrehajtható is. Ebben az értelemben ügydöntő szerepe is van.

Előfordul, hogy az ügyfél vagy a szolgáltató bíróságon támadja meg a testület döntését, de Binder István szerint ilyenkor is sokszor a békéltetők álláspontja érvényesül. A testületben több tanács működik, munkatársai között végzett bírák, közgazdászok és jogi szakemberek vannak, akik részletesen értenek a pénzügyi joghoz.

A legfontosabb mégis az, hogy a felek leüljenek egymással. A fogyasztó sokszor ott látja először személyesen a bank képviselőjét: amíg egy intézménnyel levelez, egészen más a helyzet, mint amikor szemben ül vele a bank jogi munkatársa, elmondhatja a problémáját, és meghallgathatja a másik fél álláspontját. Ennek gyakran egyezség a vége. Olyan is van, hogy az ügyfél követelése jogilag nem megalapozott, a bank mégis úgy dönt, hogy méltányossági alapon egészben vagy részben teljesíti.

„Ez a normális rendje a dolgoknak”

A műsorvezető azt is megkérdezte, mennyire kínos egy pénzügyi szolgáltatónak, ha sokszor kell megjelennie a testület előtt. Binder István szerint ennyire nagy, több milliós ügyfélkörnél a hibák elkerülhetetlenek, a rendszerek is tévedhetnek: „Én azt gondolom, hogy ez a normális rendje a dolgoknak.” M. Kende Péter megjegyezte, hogy ehhez képest az ügyek száma nagyon kevés, a szóvivő pedig hozzátette, hogy a panaszok nagy részét már az első szűrőn, maguknál a szolgáltatóknál elintézik.

Kiegészítésként elmondta, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület csak a Nemzeti Bank által felügyelt pénzügyi intézményekkel kapcsolatos vitákban jár el. Más kereskedelmi és termelő cégek ügyeiben a vármegyei kamarák mellett működő hagyományos békéltető testületekhez lehet fordulni, a pénzintézetekkel kapcsolatos vitarendezés viszont csak a jegybankinál történhet.

Összegzésül a szóvivő megismételte a sorrendet: bármilyen panasz esetén előbb magához a céghez kell fordulni, és ha ott nem születik megoldás, jöhet a Pénzügyi Békéltető Testület. A határidőkről és az eljárás részleteiről az mnb.hu oldalon találhatók meg a tudnivalók.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.

Szóljon hozzá a Youtube-on.