„Jó irányba tett, nem túl bátor lépés” – Karácsony Mihály a jövő évi nyugdíjemelésről és a nyugdíjasok kéréseiről
A jövő évi háromszázalékos nyugdíjemelés, a nyugdíjak és a keresetek közötti szakadék, a SZÉP-kártya és a decemberi Országos Nyugdíjas Parlament került szóba a Pirkadat november 18-i adásában. M. Kende Péter Karácsony Mihállyal, a Nyugdíjas Parlament elnökével beszélgetett. Karácsony szerint a költségvetés a nyugdíjasok szempontjából jó irányba tett, de nem túl bátor lépés, és a nyugdíjasok most elsősorban olyan intézkedéseket kérnek, amelyek nem kerülnek pénzbe.
Sovány három százalék
A parlament két napja a jövő évi költségvetést tárgyalja, és a vendég szerint már látszik, hol vannak a hangsúlyok az előterjesztéshez képest, talán némi mozgástér is mutatkozik. A hatályos törvény alapján a nyugdíjakat a költségvetésbe írt várható inflációval, három százalékkal emelik, ami „nagyon sovány”, bármihez hasonlítjuk.
Példaként a franciaországi tüntetéseket hozta fel, ahol előző nap ismét több százezer ember vonult utcára, részben azért, mert az inflációnál magasabb nyugdíjemelést követelnek. Itthon a minimálbér-tárgyalások mutatják a különbséget: a munkaadók négy, a munkavállalók tizennégy százalékkal indultak, és a hírek szerint hat százalék körül közelednek egymáshoz. M. Kende Péter közbevetésére, hogy a nyugdíjasok így máris mínuszban vannak, Karácsony egyetértett. A dolgozóknak szurkol, mert megérdemlik a magasabb minimálbért, de ha a nyugdíjakat háromszázalékos emeléssel befagyasztják, tovább nő a keresetek és a nyugdíjak közötti olló. Amikor a nyugdíj az átlagkereset 75 százaléka volt, az még optimális arány volt, ma az 50 százalékát sem éri el, miközben a boltban és a szolgáltatásoknál mindenki ugyanannyit fizet.
Mit kapnak a nyugdíjasok jövőre?
A műsorvezető kérdésére sorra vette, mire számíthatnak a nyugdíjasok. A háromszázalékos emelést mindenki megkapja, a magas és az alacsony nyugdíjú is, és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők is: ez összesen 29 tétel, a polgármesterek nyugdíj-kiegészítésétől a mezőgazdasági dolgozók kiegészítésén át a művészeti járadékig. Sokan kifogásolják, hogy az egymilliós nyugdíj is ugyanannyi százalékkal nő, mint a kétszázezres.
Ezen felül mindenki megkapja februárban a 13. havi nyugdíjat, valamint a 14. havi nyugdíj egyheti részét, és ehhez jön a SZÉP-kártya első negyede, ez már differenciáltan. A 250 ezer forint alatti nyugdíjúak négy év alatt felépülve évi 50 ezer forintot kapnak, a 250 és 500 ezer forint közöttiek ennek a felét, évi 25 ezret. A SZÉP-kártya az öregségi nyugdíjasoknak és a hozzátartozói ellátásban részesülőknek, az özvegyeknek, árváknak és a Nők40 keretében nyugdíjba vonultaknak jár, a nyugdíjszerű ellátások többi tételénél nem mindenki kapja meg.
Mindent egybevéve az emelés hét-nyolc százaléknak felel meg. Azt szeretné, ha az érintettek is így értenék: a havi összeg mellett az éves jövedelmet is nézzék, ahogy a Lajtától nyugatra mindenki éves viszonylatban gondolkodik. A két beszélgetőtárs felidézte, hogy Nagy-Britanniában az alacsony nyugdíjakat hetente fizetik, és itthon is volt idő, amikor heti bért, sőt napszámot fizettek, mielőtt kialakult a havi elszámolás. Összességében a kormány jó irányba, de keskeny lépéseket tesz. Az első komoly cél az lenne, hogy a nyugdíjakra fordított keret, amely ma a GDP-nek csak hat százaléka, növekedjen, mert ez nagyon alacsony.
Tárgyalások a jövőről
M. Kende Péter arról kérdezte, kopogtatnak-e a nyugdíjas érdekképviseletek a kormánynál, hogy ha 2027 a túlélés költségvetése is, legalább arról beszéljenek, mi lesz 2028-tól, hiszen a nyugdíjrendszerhez előbb-utóbb hozzá kell nyúlni, mert 2035 körül nagy baj következhet be. A válasz szerint kapcsolatban vannak a kormánnyal. Két hét múlva, december 3-án tartják az Országos Nyugdíjas Parlamentet, amelyet ígéret szerint Forsthoffer Ágnes házelnök nyit meg. A miniszterelnök titkárságától azt az üzenetet kapták, hogy a miniszterelnök csak két-három nappal előtte tudja megmondani, részt vesz-e, a Szociális és Családügyi Minisztérium viszont ott lesz.
A minisztériummal már tárgyalnak arról, melyek azok a kritikus pontok, amelyeket a nyugdíjasok szeretnének, ha a tárca felvállalna. Karácsony hangsúlyozta, hogy ők is lojálisak: mivel 2027-be még erősen belelógnak a múlt árnyai, főleg olyan javaslatokat tettek, amelyek nem igényelnek költségvetési kiadást, csak odafigyelést és gesztust. Régebben ezt közérzetjavító intézkedésnek nevezték volna.
Igazolvány, ombudsman, szigorúbb törvények
Az egyik javaslat egy nyugdíjasigazolvány, amellyel mindenki igazolhatná a státuszát utazási, sport-, kulturális és egyéb kedvezményeknél, és amely az identitásához is hozzátartozna: azt fejezné ki, hogy a munkáltatója az állam. Szeretnének idősügyi ombudsmant is, aki összegyűjtené a panaszokat, és kellő jogosítvánnyal az asztalra tehetné őket.
Azt is kérik, hogy a nyugdíjasok civil szervezeteinek képviselői és a kormány kötelezően egy asztalhoz üljenek, köztestületi formában, meghatározott időben, átláthatóan, és ott orvosolják a problémákat. Végül a Büntető Törvénykönyv bizonyos szakaszainak szigorítását szorgalmazzák: vannak olyan bűncselekmények, amelyek fiatalkorú sérelmére elkövetve minősített esetnek számítanak, idős sértettnél viszont nem mindig. Ez sem pénzkérdés, inkább figyelemfelhívás lenne.
A műsorvezetővel abban maradtak, hogy december 3. után folytatják: megbeszélik, mi történt a Nyugdíjas Parlament ülésén, mit mondott a kormány, és változik-e a költségvetés a nyugdíjasokat érintő pontokon.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.













