Pirkadat: Gordon István – A krakkói merénylet után

„Elfelejteni egészen biztos, hogy sohasem fogják a lengyelek ezt a délutánt” – Gordon István a krakkói merénylet utóhatásairól és a lengyel szélsőjobb erősödéséről

A krakkói merényletről, a Republika TV álhíreiről, a Polexit újbóli felvetéséről és a jövő évi lengyel választás esélyeiről beszélgetett M. Kende Péter Gordon István Lengyelország-szakértővel a Pirkadat november 18-i adásában. A műsorvezető úgy vezette fel a témát, hogy Lengyelország nemcsak közös szerelmük, hanem „Európa egyik legfontosabb állama” is. A vendég szerint a lengyelek túl vannak a sokkon, de a tragédia mély nyomot hagyott bennük, a szélsőjobb térnyerése pedig a következő hónapok politikáját is meghatározhatja.

Egy délután, amely beleégett a lengyelek lelkébe

November 7-én, szombat délután, nem sokkal három óra után dördültek el a lövések Krakkó főterén. Hat ember halt meg, részben a helyszínen, részben a kórházban a következő napokban. A veszteség azonban ennél is mélyebb: az emberekben megmaradt annak tudata, milyen erők léteznek, és ezek mennyire képesek tönkretenni a mindennapjaikat.

A 24 éves merénylő egy 60–70 kilométerre fekvő városból érkezett. A rendőrök még aznap eljutottak a lakására, ahol holtan találták a szüleit és 21 éves, képzőművészeti egyetemre járó húgát: őket még a merénylet előtt, éjjel, álmukban lőtte agyon. A házkutatás során szélsőséges könyveket, rajzokat és a fasizmushoz, Hitlerhez, a ma éledő új fasizmushoz kapcsolódó irodalmat találtak. Sokan Anders Breivikhez hasonlítják a tettest. A krakkói rendőrök három percen belül üldözőbe vették, és nagyjából tíz perc alatt lelőtték; megoperálták, de hétfő hajnalban meghalt.

A Republika TV álhíre

Alig fél órával a lövöldözés után a szélsőjobb mellett álló Republika TV országgá-világgá kürtölte, hogy a halálos áldozatokért és a sebesültekért a rendőrség és a Tusk-kormány felelős. A csatorna tulajdonosa és vezetője, Sakiewicz azt állította, hogy egyetlen rendőr sem volt Krakkó főterén, mert Varsóba vezényelték őket az Alkotmánybíróság épületét védeni. Ennek hátterében az alkotmánybírósági vita áll, amelyről a Pirkadatban már néhány hete is szó volt: új alkotmánybírókat neveztek ki, a régiek tiltakoztak, és az épület előtt több ezres tömeg tüntetett a kormány ellen.

Az országos rendőrfőkapitány néhány órán belül cáfolta az állítást: egyetlen krakkói rendőr sem hagyta el a várost, és ezt a gyors üldözés is bizonyította. A hazugság azonban addigra terjedt, és a sokkos állapotban lévő emberek körében csak tovább mélyítette a bajt.

Büntetés a csatornának és a két szélsőséges pártnak

M. Kende Péter arra kérdezett rá, mit tehet a kormány egy ilyen televízióval szemben, miközben a Konföderáció és a Lengyel Korona Konföderációja – ahogy bocsánatot kérve fogalmazott – „mint a talajvíz” jönnek fel, és jövő ősszel választás lesz.

A Tusk-kormány nem tétlenkedett. A lengyel parlament elnöke bejelentette, hogy a közrend megzavarása miatt súlyos büntetést szabnak ki a Republika TV-re, és egyes források szerint a csatorna bezárása is szóba kerülhet. Magánkézben lévő televízióról van szó, ezért ez nehéz lesz, a rádiós és televíziós testület mindenesetre a legsúlyosabb döntést helyezte kilátásba. A két konföderációra – Gordon náci, fasiszta pártoknak nevezi őket – súlyos pénzbüntetést róttak ki, mert ők is tovább szították a feszültséget.

A történetnek egyházi mellékszála is van. Krakkó polgármestere úgy döntött, hogy a tettes nem kap sírhelyet a város temetőiben, a holttestét pedig tudományos célokra felajánlják egy orvosi egyetemnek. A katolikus egyház tiltakozott, mondván, a végtisztesség mindenkit megillet. Az adás előtti estén kiderült, hogy a merénylő nagyanyja kéri a holttestet, és gondoskodna a temetésről.

Polexit: Kaczyński újra meglebegtette

A műsorvezetőt meglepte, hogy Jarosław Kaczyński a Polexitet, Lengyelország kilépését az Európai Unióból is felvetette, hiszen a lengyelek jelentős része továbbra is az unió mellett áll. Gordon megerősítette ezt: az ötlet időnként felüti a fejét, de eddig mindig elveszett az érdektelenség homályában. A radikális jobboldal erősödésével most azzal az érvvel került elő, hogy a lakosság egy része kapható lenne rá.

Egy gyors közvélemény-kutatás szerint a Polexit támogatottsága nő: a lakosság mintegy negyede támogatná, ami elgondolkodtató. Kétségbeesésre ugyanakkor nincs ok, hiszen ott van a maradék háromnegyed. Lengyelország sikeres ország, „Európa egyik vezető középnagyhatalma jelen pillanatban”, és még előrébb akar lépni; a vendég abban bízik, hogy a friss ötlet napokon belül elhal.

Egyesült jobboldal, amely csak a felmérésben létezik

A műsorvezető arra volt kíváncsi, összefoghat-e a két szélsőjobboldali párt a Jog és Igazságossággal a hatalomért. Gordon egy hétfőn megjelent felméréssel válaszolt, amely két tömbre osztotta a választókat. A kormánykoalíció megmaradt négy pártja 41 százalékon áll, a kutatók által „Egyesült Jobboldalnak” elnevezett, valójában nem létező tömb – a Jog és Igazságosság és a két konföderáció – 46,6 százalékon. Ez nagyjából öt pont előny, de a kormányalakításhoz szükséges többség így sincs meg.

A gondolatmenet hibája, hogy minden ellenzéki párt kijelentette: senkivel sem lép koalícióra. A Jog és Igazságosság néhány hónapja kettészakadt, Mateusz Morawiecki volt miniszterelnök vezetésével új csoportosulás alakult, amely hamarosan párttá válhat. A két konföderáció haragban van egymással, és az elsőben is szakadás várható. Ha egy évvel a választás előtt a legfontosabb pártok szakadoznak, nehéz elképzelni az összefogásukat, bár a hatalomért mindent megtesznek.

M. Kende Péter megismételte korábbi tippjét: Morawiecki kulcsfigura lehet, aki végül Donald Tusk vagy esetleges utódja kezébe csap, hogy megállítsák a szélsőjobbot. Gordon szerint ezzel a tízes körbe talált: ma az a legnagyobb kérdés, hogy Morawiecki a Jog és Igazságossághoz vagy a Polgári Koalícióhoz csatlakozik-e. Ezt nem lehet tudni, „az élet abszolút kiszámíthatatlan”, de fej-fej melletti küzdelem várható.

Az államfő, aki mindent eldönthet

Van még egy erő, amely mindent eldönthet: Karol Nawrocki államfő, akinek megválasztása sokakban kételyt kelt. Lech Wałęsa például azt mondja, hogy számára Nawrocki nem köztársasági elnök, mert nem tiszta úton került a posztjára.

A november 11-i függetlenségi nap a lengyelek egyik legnagyobb ünnepe, hiszen az ország 123 évig nem létezett a világtérképen, az ünnepet azonban évek óta a szélsőséges erők sajátították ki. Az idei tüntetés létszámára néhány ezertől egymillióig terjedtek a becslések, de a létszámtól függetlenül nagy hatású megmozdulás volt. A menetben egymás mellett vonult a köztársasági elnök és a két szélsőséges párt vezetője, köztük a Korona Konföderációé, aki Auschwitzban holokauszttagadó előadásokat tartott, és számos antiszemita megnyilvánulása volt.

Ez az államfő Gordon szerint biztosan nem a fékek és ellensúlyok szerepére készül. Már több, a szejm által elfogadott törvényt megvétózott, így a kormánykoalíció nem tudja elképzelései szerint irányítani az országot.

M. Kende Péter a végén megjegyezte: mindenkinek, aki Nawrocki ellen indult, „kellett volna egy kicsit okosabbnak lennie”. Abban maradtak, hogy az év vége előtt még visszatérnek a lengyel fejleményekre.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.

Szóljon hozzá a Youtube-on.