„A kutyának nem kell ilyen áron” – Schumicky Balázs szerint nem a milliós Airbnb a piac valósága
M. Kende Péter vendége a Pirkadatban Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Szövetségének képviselője volt. A beszélgetés apropóját a budapesti Bajnokok Ligája-döntő adta, amely jelentősen megmozgatta a rövid távú lakáskiadás piacát. Szó esett az extrém árakról, a Terézvárosban és Erzsébetvárosban zajló szabályozási vitákról, a társasházak szerepéről, valamint arról, miért lenne szükség egységes budapesti keretekre az Airbnb-piacon.
A milliós árak inkább címlapra valók, mint valós foglalásokra
A BL-döntő előtti napokban több hír szólt arról, hogy a Puskás Aréna környékén és Budapest belső részein jelentősen megugrottak a rövid távú szállásárak. Schumicky Balázs szerint a kereslet valóban erős, de a médiában szereplő milliós árakat érdemes a helyükön kezelni.
„Ezek az árak azért lehetnek fönt, azért lehetnek elérhetőek még mindig egy nappal a BL-döntő előtt, mert a kutyának nem kell ilyen áron” – fogalmazott.
Szerinte valóban vannak hotelek, panziók és apartmankiadók, amelyek extrém árazással próbálkoznak, de ez elenyésző kisebbség. A piac nagy átlaga inkább a Forma–1 hétvégéjéhez hasonló szintet mutat: az átlagár kétszereséért, legfeljebb háromszorosáért lehet kiadni a szállásokat. Ezeket még elviszi a kereslet, a durva túlárazásokat viszont már nem.
A januári üres szobákról ritkábban kérdeznek
Schumicky szerint a kiemelt események idején természetes, hogy magasabbak az árak, ahogyan az is természetes, hogy gyengébb hónapokban jóval alacsonyabb bevétellel működik a szektor. Úgy látja, a közbeszéd gyakran csak a nagy rendezvényeknél veszi észre a szállásárakat.
Januárban és februárban, amikor alacsonyak az árak, kevesebb figyelem jut arra, hogy sok szállásadó éppen ezekben a hónapokban próbálja fenntartani a működését. A magas keresletű időszakok és a gyenge hónapok éves szinten kiegyenlítik egymást.
Terézváros kőbaltája és Erzsébetváros szikéje
A rövid távú lakáskiadás szabályozása régóta feszültségforrás Budapesten. Schumicky szerint Terézváros példája azt mutatja, hogy egy tiltó jellegű szabályozás nem feltétlenül hoz rendet. Úgy látja, a kerületben a korábbi szálláshelyek jelentős része tovább működik, csak éppen adóelkerülő módon.
Ezzel szemben Erzsébetvárosban és Józsefvárosban előremutatóbb folyamatokat lát. Elmondása szerint az erzsébetvárosi vezető frakcióval folytatott tárgyalás konstruktív volt, és a képviselők egyszerre próbálják szem előtt tartani a lakók érdekeit és egy betartható szabályozás kialakítását.
Schumicky képpel érzékeltette a különbséget: nem kőbaltára, hanem szikére lenne szükség. Szerinte a hetedik és a nyolcadik kerület vezetése már inkább olyan eszközöket keres, amelyek egyensúlyt teremthetnek a lakók, az önkormányzatok és a vállalkozások között.
Egységes budapesti szabályozás kellene
A Magyar Apartmankiadók Szövetsége azt várja az új kormányzattól, hogy világos kereteket adjon a szektornak. Schumicky szerint nem működőképes, ha kerületenként eltérő, gyakran változó és kiszámíthatatlan szabályok alapján kell működni.
A vendég több szintű szabályozásban gondolkodna. Országos szinten kormányrendelet vagy törvény rögzíthetné az alapvető működési kereteket, Budapest pedig érdekeltté válhatna abban, hogy a szektor szabályosan és jól működjön. Ehhez az idegenforgalmi adó elosztásának átgondolása is hozzátartozhatna.
M. Kende Péter is felvetette: a turista Budapestre érkezik, nem kerületi szabályozásokat tanulmányoz. Ezért lenne logikusabb egy egységes fővárosi keretrendszer, amelyben a kerületeknek is marad mozgásterük, de nem alakul ki állandó zűrzavar.
A társasházak is részesülhetnének a haszonból
A beszélgetés egyik konkrét javaslata az volt, hogy az apartmankiadók által befizetett idegenforgalmi adó egy része közvetlenül a társasházakhoz kerülhetne. Schumicky szerint így a lakók nemcsak a kellemetlenségeket látnák, hanem részesülhetnének is a tevékenység hasznából.
Erzsébetvárosban most társasházak szavaznak arról, hogy 2027-től működhetnek-e náluk magán- és egyéb szálláshelyek. A szövetség tapasztalatai szerint kevés olyan ház van, amely teljes tiltást mondana ki. Inkább azokkal a szállásadókkal szemben lépnek fel, akik nem figyeltek oda a házra, vagy akiknek a vendégei problémát okoztak.
Schumicky szerint ez felnőtt, demokratikus megoldás: a lakók és az üzemeltetők megegyezhetnek, a rosszul működő szálláshelyeket pedig kiszűrhetik.
Budapest nem bírná el a kapacitás felének bezárását
A vendég szerint a BL-döntő és más nagy rendezvények megmutatják, hogy Budapestnek szüksége van a rövid távú lakáskiadás kapacitására. Júniusban újabb nagy koncertek jönnek, és a város többször megtelhet.
Schumicky hangsúlyozta: nem racionális cél a budapesti szálláskapacitás közel felének bezárása, mert ennyit jelent a rövid távú apartmanpiac. Ha ez eltűnne, az állam, az önkormányzatok és végső soron a lakosság is jelentős idegenforgalmi bevételtől esne el.
A BL-döntőt a világon százmilliós nagyságrendben nézik, ami óriási reklám Budapestnek. Ezzel szerinte jól kell gazdálkodni, hogy a hosszabb távú hatásokból minél többen részesüljenek.
Új lap, új kormányzati hozzáállás?
Schumicky szerint az előző kormány idején az apartmankiadók és a vidéki szállásadók nehezen tudták eljuttatni az üzeneteiket a döntéshozókhoz. Úgy érezték, a szállodai lobbi erősebb volt, és az ágazati szereplők közötti érdekegyensúly nem alakult ki.
Most új helyzetet látnak. A problémák ismertek, új emberek érkeznek, és a szövetség abban bízik, hogy nagyobb nyitottsággal lehet új alapokra helyezni a szektort. A cél nem az, hogy bárki veszítsen, hanem hogy a szállásadók, a lakók, a társasházak, az önkormányzatok, Budapest és az ország is érdekeltté váljon a szabályos működésben.
A nyár már nem egyeduralkodó szezon
A beszélgetés végén a turizmus szezonalitása is szóba került. Schumicky szerint a korábbi minta, amelyben a nyár volt a legerősebb időszak, kezd átalakulni. A tavasz és az ősz sokszor már eléri vagy meg is haladja a nyári keresletet.
Ebben szerepe lehet a klímaváltozásnak is: a nyári városlátogatás egyre melegebb, míg tavasszal és ősszel kellemesebb Budapestet bejárni. A tavaszi hónapok jól alakultak, a nyárat pedig olyan külső tényezők is befolyásolhatják, mint a repülőjegyárak vagy az üzemanyaghelyzet.
Schumicky Balázs szerint Budapest és Magyarország továbbra is erős turisztikai termék. Most az a kérdés, sikerül-e olyan szabályozást kialakítani, amelyben a rövid távú lakáskiadás nem konfliktusforrás, hanem átlátható, ellenőrizhető és minden érintett számára hasznot hozó része a város működésének.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
