„Holisztikusabb megközelítés kéne” – Dr. Szatmári Péter szerint a felsőoktatás új iránya nyár közepére látszódhat
M. Kende Péter vendége a Pirkadat május 29-i adásában Dr. Szatmári Péter, a Milton Friedman Egyetem rektorhelyettese volt. A beszélgetés a magyar felsőoktatás aktuális felvételi időszakáról, az intézményrendszer várható átalakulásáról, a modellváltó egyetemek helyzetéről, valamint a sport és az emlékezetpolitika határterületeiről szólt. A műsor végén a Sorsok Háza jövője is előkerült, amelynek sorsa továbbra is nyitott kérdés.
Július végén jön a vonalhúzás
Dr. Szatmári Péter azzal kezdte: a felsőoktatásban most még zajlik a normál felvételi eljárás. Akik február 15-éig jelentkeztek, július közepéig módosíthatják a sorrendjüket, a vonalhúzás pedig július végén lesz. Ekkor derül ki, kit melyik intézménybe vesznek fel.
A rektorhelyettes szerint azoknak sem érdemes lemondaniuk a továbbtanulásról, akik kimaradnak az első körből, vagy csak később döntenek úgy, hogy tanulni szeretnének. Július végétől augusztus első hetéig pótjelentkezésre lesz lehetőség: ilyenkor egy intézménybe, egy szakra és egy képzési formára lehet jelentkezni.
Szatmári felhívta a figyelmet a szakirányú továbbképzésekre is. Ezek diplomához kötött, jellemzően másfél éves képzések, amelyek új diplomát nem adnak, de szakképzettséget igen, és jól kiegészíthetik a már meglévő végzettséget.
Várakozás és izgalmi állapot az intézményekben
A felsőoktatási intézmények most azt figyelik, milyen irányt vesz az új felsőoktatási kormányzat. Szatmári Péter szerint minden szereplőben van várakozás, kíváncsiság és bizonytalanság is: átalakul-e a rendszer, és ha igen, milyen elvárásokat fogalmaz meg az új irányítás.
A magyar felsőoktatási szerkezet sokszínű. Vannak állami, egyházi, magán- és modellváltó intézmények. A rektorhelyettes elmondta: összesen 61 felsőoktatási intézmény működik Magyarországon, ebből 27 tartozik a modellváltó, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi körbe.
A finanszírozás azonban minden szereplőt érint. Az állami, magán-, egyházi és modellváltó intézményekben is vannak önköltséges és finanszírozott hallgatók, ezért az egész szektor érdeke, hogy a helyzet normalizálódjon, és nyár közepére világosabbá váljon az új rendszer logikája.
Sok vagy kevés a 61 intézmény?
M. Kende Péter arról is kérdezte vendégét, soknak számít-e Magyarországon a 61 felsőoktatási intézmény. Szatmári Péter szerint régiós összevetésben ez viszonylag magas szám, de önmagában nem lehet rá azt mondani, hogy túl sok vagy túl kevés.
A kérdés részben piaci természetű. Ha egy intézmény az állami támogatáson túl nem tud más bevételeket szerezni, vagy nem talál elég hallgatót, akkor előbb-utóbb együttműködésre, fúzióra vagy más szerkezeti megoldásra kényszerülhet. Ez a magánfelsőoktatási piacon már látható: egyre több intézmény próbál kooperálni.
Szatmári szerint jelenleg még megvan az igény erre az intézményrendszerre, de a piaci szempontok, a versenyképesség és a nemzetközi vonzerő kérdései idővel változásokat hozhatnak.
Futball, sportdiplomácia és egyetemi élet
A beszélgetés könnyedebb irányt vett, amikor M. Kende Péter Szatmári Péter futballrajongására kérdezett rá. A rektorhelyettes elmondta: előfordult már, hogy hallgatókkal találkozott mérkőzéseken, és ezek mindig különleges pillanatok, mert más hangulatban, más közegben kerülnek kapcsolatba egymással.
A Milton Friedman Egyetem és jogelődje, a Zsigmond Király Főiskola életében a sportnak hagyománya van. Volt sportdiplomácia-képzés, sportlétesítmény-menedzsment, és ma is vannak olyan oktatók, akik a politika és a sport kapcsolatát kutatják. Szatmári példaként említette Böcskei Balázst is, aki korábban NB I-es játékvezető volt.
A futball az egyetemi hétköznapokban is jelen van: hallgatók és oktatók beszélgetnek róla, esélyeket latolgatnak, és időnként volt játékosokat vagy szakértőket is meghívnak.
Sorsok Háza: sport, emlékezet és közösségi elfogadás
A sport és a politika kapcsolata után a beszélgetés a Sorsok Háza ügyére fordult. M. Kende Péter felidézte: a Józsefvárosban álló épület eredetileg múzeumnak indult, de évek óta torzóként áll. Most az MTK kapta meg a területet és a projektet, miközben a magyarországi zsidó közéletben ismét megjelent az igény, hogy ott valamilyen zsidó történeti intézmény jöjjön létre.
Szatmári Péter szerint ez „érlelés alatt álló projekt”. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon már van helye a holokauszt kutatásának: a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ minőségi kutatásokat és tartalmakat képvisel. Ez szerinte fontos alap, amelyre lehetne építeni.
A Sorsok Háza területének sorsát ugyanakkor hosszú vagy középtávon rendezni kell. Szatmári szerint elképzelhető olyan tér, amelyben a sportnak, a sporttörténetnek és a zsidósághoz kapcsolódó sporttörténeteknek is helyük van, de ehhez „holisztikusabb megközelítés” kell.
Ne maradjon torzó
A rektorhelyettes szerint a területből olyan emlékhely és kulturális tér lehetne, amely a közösségek számára elfogadható, egyszerre emlékező, megrendítő, felemelő és gondolkodásra késztető. A cél nem az, hogy egyetlen funkció uralja a helyet, hanem hogy több tartalom férjen bele úgy, hogy az emlékezeti keret megmaradjon.
M. Kende Péter azzal zárta a témát: fontos lenne, hogy végre történjen valami hasznos a területen, mert torzóként rettenetes látvány. Szatmári Péter is abban bízik, hogy ebben a kormányzati ciklusban eldőlhet, milyen jövőt kap a Sorsok Háza.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
