„A harcok inkább intenzívebbé váltak” – Dr. Kis-Benedek József szerint sem Ukrajnában, sem a Közel-Keleten nincs gyors megoldás
M. Kende Péter a Pirkadatban Zoomon keresztül beszélgetett Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel. A műsor két nagy válságtérséget kapcsolt össze: az orosz–ukrán háborút, ahol a szakértő szerint jelenleg nem a béke, hanem az eszkaláció iránya látszik, valamint a Közel-Keletet, ahol az Egyesült Államok figyelme a Hormuzi-szoros újranyitására és az iráni atomprogram kezelésére összpontosul.
Putyin nem lett békülékenyebb
M. Kende Péter elsőként arról kérdezte vendégét, látszik-e bármilyen érdemi elmozdulás az orosz–ukrán háborúban, különösen azok után, hogy egyes hírek szerint Vlagyimir Putyin hangneme valamelyest enyhült. Dr. Kis-Benedek József ezt nem tartja valódi fordulatnak.
„Nem változott meg a Putyin” – mondta, hozzátéve, hogy az orosz elnöknek nincs békülési szándéka. A szakértő szerint a háború mély és tartós ellentétet hozott létre Oroszország és Ukrajna között, amelyből hosszú ideig nem lesz könnyű kikeveredni.
Úgy látja, Moszkva akkor tekintené lezárhatónak a konfliktust, ha Ukrajna alapvetően megváltozna, és átadná azokat a keleti területeket is, amelyeket Oroszország még nem foglalt el. Kis-Benedek szerint azonban Putyin stratégiai gondolkodásában továbbra is jelen van a nyugati irányba való előrehaladás szándéka.
Mélységi csapások és növekvő intenzitás
A fronthelyzetről a szakértő azt mondta: a harcok nem csendesedtek, sőt inkább erősödtek. A frontvonal nagyjából 1500 kilométeres, de a legfontosabb katonai aktivitás nem kizárólag ott zajlik. Mindkét fél mélységi csapásokat mér a másik területére.
Az oroszok nagy számban alkalmaznak drónokat és rakétákat, és az ukrán főváros, Kijev is kiemelt célponttá vált. Ennek hátterében részben az is állhat, hogy az ukránok is kemény támadásokat indítottak Oroszország ellen, és közel jutottak Moszkvához, áttörve annak légvédelmi gyűrűjét.
Ez politikailag is kellemetlen Putyin számára. Kis-Benedek szerint Oroszországban is megjelenhet a kérdés: ha még Moszkvát sem tudják teljesen megvédeni, akkor milyen állapotban van valójában az ország védelme?
Fogolycsere igen, béketárgyalás alig
Dr. Kis-Benedek József szerint jelenleg nem zajlanak olyan komoly tárgyalások, amelyek a háború lezárását vetítenék előre. Ami eddig eredményként látszott, az elsősorban a hadifoglyok szabadon bocsátásához kapcsolódott. Ez mindkét fél számára tehermentesítő, kölcsönösen előnyös lépés, de nem jelent békefolyamatot.
A szakértő hangsúlyozta: Oroszország továbbra is nagyobb tűzerővel, nagyobb haditechnikai kapacitással és nagyobb humán utánpótlási lehetőséggel rendelkezik. Beszélt arról is, hogy Moszkva külföldi szerződéses katonákat is toboroz, elsősorban afrikai országokból, havi több ezer dolláros fizetéssel és állampolgársági ígéretekkel.
Ez szerinte részben azt szolgálja, hogy az orosz lakosságot kíméljék, mert a magas személyi veszteség politikailag is rombolja a rezsim megítélését.
Amerikai csapatkivonás helyett átcsoportosítás
M. Kende Péter az Egyesült Államok európai katonai jelenlétéről is kérdezett, különösen Donald Trump felvetései kapcsán. Dr. Kis-Benedek József szerint nem valódi, nagyarányú kivonásról van szó, hanem inkább átcsoportosításról.
A különbség szerinte lényeges: az amerikai erők egy részét Németországból nem hazaviszik, hanem a balti országokba és főként Lengyelország keleti területeire telepíthetik át. Ez közelebb viszi őket az orosz határhoz, amit Moszkva is érzékel.
A szakértő szerint az amerikaiak továbbra is fenn akarják tartani Európa védelmét és a NATO egységét, még akkor is, ha közben kemény kritikákat fogalmaznak meg az európai országok védelmi kiadásaival kapcsolatban. Ebben Kis-Benedek szerint Trumpnak részben igaza van: Európa sokáig elhanyagolta ezt a területet.
A Hormuzi-szoros az amerikai fókuszban
A beszélgetés második nagy témája a Közel-Kelet volt. Dr. Kis-Benedek József szerint az Egyesült Államok figyelme most elsősorban a Hormuzi-szorosra irányul. A cél világos: újra hajózhatóvá kell tenni ezt a stratégiai útvonalat.
A Hormuzi-szoros kérdése nemcsak iráni vagy térségbeli ügy. Regionális és globális jelentősége van, különösen az energiaellátás miatt. A szakértő emlékeztetett: az olaj nemcsak üzemanyag, hanem számos ipari termék alapanyaga is, ezért a szoros lezárása vagy bizonytalan működése világszintű következményekkel járhat.
Az amerikaiak tárgyalnak, de eredmény egyelőre nincs. Kis-Benedek szerint mindkét oldal túlzott követeléseket fogalmaz meg. Irán például azt szeretné, ha az amerikai csapatok távoznának a Közel-Keletről, amit Washington és a térség több országa sem fogadhat el.
Atomprogram, rakéták és izraeli szempontok
A szakértő szerint az amerikai követelések között ott van a dúsított urán ellenőrzés alá helyezése is. Vita van arról, hol és milyen formában történjen ez: felmerült az Egyesült Államokba szállítás, de ebbe Irán nyilvánvalóan nem menne bele. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrző szerepe is szóba kerülhet, de itt is sok a nyitott kérdés.
Az Egyesült Államok az atomprogramot és az iráni rakétaprogramot is összekapcsolná, ezt viszont Teherán nem fogadja el. Kis-Benedek szerint kompromisszumra lenne szükség, és mindkét félnek lejjebb kellene adnia a követeléseiből.
Közben Izrael és az Egyesült Államok céljai sem teljesen fedik egymást. Washington számára elsődleges a Hormuzi-szoros megnyitása, Izrael számára viszont az iráni atomprogram felszámolása vagy tartós meggyengítése a legfontosabb.
Nem tudni, mi történt az iráni atomlétesítményekben
Dr. Kis-Benedek József szerint jelenleg senki sem tudja pontosan, milyen károk érték az iráni atomlétesítményeket. Vannak információk arról, hogy próbálnak lejáratokat megnyitni, de nem lehet tudni, mi van a mélyben, milyen sugárzó anyagok szabadultak ki, és mekkora veszély áll fenn.
A szakértő szerint túlzóak azok az amerikai kijelentések, amelyek szerint az iráni képességeket teljesen felszámolták. Irán évtizedek óta készül egy közel-keleti háborúra, komoly erőket és tartalékokat halmozott fel, sok mindent föld alatti, hegyekben kialakított létesítményekben tud elrejteni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
