PILPUL 537. rész – M.Kende Péterrel és Fináli Gáborral

„A zsidó közéletben 36 éve ugyanaz a 20 név forog” – Fináli Gábor a Mazsihisz-vitákról, a Nászó hetiszakaszról és a béke valódi jelentéséről

A PILPUL 537. részében M. Kende Péter és Fináli Gábor, a Hunyadi téri zsinagóga rabbija Sávuot után ültek le beszélgetni. Az adás elején a tóraadás ünnepének közösségi élményeiről volt szó, majd a Mazsihisz és a BZSH közgyűlése, a vezetői változások és a zsidó közéletben újra fellángoló viták kerültek elő. A beszélgetés második felében a Nászó heti szakasz kapcsán a názírságról, a féltékenységi szertartásról, az áldások békéjéről, a gyereknapról és a bonyhádi zsidó szombat terveiről is szó esett.

Sávuot után: tanulás, közösség, tágabb kultúra

A beszélgetés Sávuot élményével indult. Fináli Gábor arról számolt be, hogy a Hunyadi téri közösség ilyenkor a Páva utcai közösséggel együtt ünnepel, és a sávuoti éjszakai tanulás kifejezetten jól sikerült. Nem kizárólag vallási vagy tórai témák szerepeltek, hanem kultúrtörténeti előadások is, ami szerinte szélesebb és élőbb közösségi élményt adott.

M. Kende Péter is egyetértett azzal, hogy egy zsidó közösség akkor válik igazán színessé, ha nem szűkül le kizárólag klasszikus vallási témákra, hanem tágabb kontextusban mutatja meg a hagyományt.

Közgyűlés után: változást akarni könnyű, rendszert építeni nehezebb

A Mazsihisz és a BZSH közgyűlése kapcsán szóba került, hogy új ügyvezető igazgatót választottak, miközben a közösségi oldalakon tovább folytatódik a vita arról, távoznia kellene-e a jelenlegi elnökségnek vagy elnöknek. M. Kende Péter szerint fals érv az országos politikai változásokra hivatkozva azonnali zsidó közéleti fordulatot követelni, hiszen Magyarországon választási évben, kiírt választáson történt változás. Ugyanez szerinte a hitközségi életben is alapelv kellene legyen.

Fináli Gábor szerint valóban szükség volna átalakulásra, de nem egyszerű személycserére. A probléma mélyebb: az alapszabály, a képviseleti rendszer, a korosztályi aránytalanságok és a közgyűlési részvétel kérdése mind újragondolást igényelnének. A rabbi úgy fogalmazott: „a zsidó közéletben 36 éve ugyanaz a 20 név forog”.

Világi vezetés, vallási vezetés, felelősség

A beszélgetés egyik fontos állítása az volt, hogy nem lehet minden felelősséget kizárólag a világi vezetésre tolni. M. Kende Péter felvetette: ha valódi változásról beszélünk, akkor a vallási vezetés kérdéseit is fel kell tenni. Hol áll ma a neológia? Hogyan viszonyul a nemzetközi zsidó vallási szervezetekhez? Mit jelent számára a Sulchán Áruch? Milyen arányban tartja, és ki dönt arról, miből lehet válogatni?

Fináli Gábor ehhez történeti keretet adott. Felidézte, hogy a neológia eleve különös helyzetből indult: az ortodoxia felől nézve kiátkozott közösség volt. A háború előtt a közösség irányításában a mecénások és a nagy adófizetők szerepe volt meghatározó, a pártállami időszakban pedig az állam által odaültetett erős embereké. A rendszerváltás után egy harmadik modell jött létre, amelyben az állami és kárpótlási források elosztása vált központi kérdéssé.

„A kirakat megvan” – de hol a civil közösség?

M. Kende Péter arról beszélt, hogy a rendszerváltás után 36 évvel is hiányzik az erős civil háttér és a jelentős közösségi támogatói réteg. Fináli Gábor szerint ennek oka, hogy nincs valódi versenyhelyzet: a szervezetek nem a hívek után futnak, hanem állami és történelmi jogcímen érkező forrásokat osztanak el.

Ez a helyzet szerinte megfordította a természetes logikát. Nem az intézmények próbálnak mindent megtenni azért, hogy az emberek bejöjjenek és részt vállaljanak, hanem sokszor ők gyakorolnak kegyet, ha szóba állnak a hívekkel. M. Kende Péter erre úgy reagált: „A kirakat megvan.”

Nászó: a közösség minden szereplőjének helye van

A Nászó heti szakasz a Tóra leghosszabb hetiszakasza, és Fináli Gábor szerint látszólag egymástól távoli témákat kapcsol össze. Szó esik benne a léviták feladatairól, a féltékenységi szertartásról, a názírságról, az Ároni áldásról és a törzsfők áldozatairól is.

A rabbi szerint a közös motívum a salom: nem egyszerűen háborúmentesség, hanem harmónia, egyensúly, az a rend, amelyben mindenki megtalálja a maga helyét. Ezért fontos, hogy a törzsfők áldozatait a Tóra hosszan, ismétlésekkel írja le: mindenki megkapja a maga megtiszteltetését.

A názir: aki túl sokat vállal magára

M. Kende Péter külön a názírság intézményére kérdezett rá. Fináli Gábor szerint a názir olyan ember, aki időlegesen a vallási elit bizonyos korlátozásait veszi magára: nem vág hajat, nem iszik bort vagy szőlőből készült italt, és távol marad a halottól. Ez lehetőséget ad arra, hogy egy átlagember vallásosabb, szigorúbb útra lépjen.

Ugyanakkor a judaizmus alapvetően gyanakvó az aszketizmussal szemben. A názir a fogadalom végén áldozatot mutat be, mintha a hagyomány jelezné: nem biztos, hogy jó dolog volt megtagadni magadtól azt, amit a Tóra egyébként megenged.

„Legyen az ember inkább üldözött, mint üldöző”

A rabbi a heti szakasz kapcsán egy talmudi gondolatot is kiemelt. Az áldozatok között szereplő galamb kapcsán idézte fel azt a tanítást, amely szerint Izrael a galambhoz hasonlíttatik: szelíd, üldözött, nem ragadozó. Innen jutott el a beszélgetés egyik legerősebb mondatához: „legyen az ember inkább üldözött, mint üldöző”.

Ez a gondolat Fináli szerint azért különösen fontos, mert a mai gondolkodás gyakran egészen másra van bekötve. Sokan inkább erőt, győzelmet, dominanciát keresnek, miközben a hagyomány egy része éppen az üldözött oldalán való megmaradás erkölcsi súlyát emeli ki.

Bonyhád: visszavinni az élet hangját

Az adás végén szóba került a Hunyadi téri közösség bonyhádi útja is. Fináli Gábor elmondta: évek óta szerveznek olyan szombatokat, amikor egy vidéki zsidó múlttal rendelkező településre visznek le egy teljes közösségi sábátot. Nemcsak mártír-istentiszteletet tartanak, hanem étkezéseket, beszélgetéseket, közösségi együttlétet is.

A rabbi szerint ez azért fontos, mert egy település nemcsak a veszteségből értheti meg, mi tűnt el onnan, hanem abból is, ha újra hallja „az élet hangját”. A PILPUL 537. része így a közéleti vitáktól a heti szakaszon át végül ahhoz a kérdéshez jutott el: hogyan lehet egy közösségben mindenkinek helye, szerepe és hangja.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.

Szóljon hozzá a Youtube-on.