„Az európai gazdák tönkretétele zajlik”
A Pirkadat április 9-i adásában Breuer Péter vendége Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke volt. A beszélgetés középpontjában az agráriumot fenyegető európai folyamatok álltak: a Mercosur-megállapodás, az ukrán import, az uniós agrártámogatások átalakítása, az élelmiszerbiztonság és a vízgazdálkodás kérdése. Jakab István arról beszélt, hogy a magyar gazdák ma nemcsak piaci, hanem politikai nyomás alatt is állnak, és a vasárnapi választás szerinte ezen a téren is sorsdöntő lehet.
Gazdaegységről beszél, néhány sértett szereplővel
Breuer Péter rögtön azzal indított, hogy az agráriumban is látszanak politikai törésvonalak. Jakab István erre azt mondta: Magyarországon alapvetően gazdaegység van, és csak néhány olyan szereplő van, akit szerinte félre lehetett vezetni. Úgy fogalmazott, ezek az emberek korábban sem voltak a közösség részei, és most sem a gazdák érdekeit képviselik.
A Magosz elnöke szerint a mezőgazdaság világában a gazdasági működés feltételeit végső soron a politika szabja meg, ezért nem lehet úgy tenni, mintha az agrárium független lenne a brüsszeli vagy hazai döntésektől.
Green Deal, ukrán import, Mercosur
Jakab István hosszabban sorolta, milyen nyomás nehezedik most az európai gazdákra. Szerinte a zöld megállapodás korlátozásai, a műtrágya körüli szigorítások, a közös agrárpolitika átalakítása és az uniós agrárforrások csökkentése egy irányba mutatnak: gyengítik az európai mezőgazdaság versenyképességét.
Külön kiemelte Ukrajnát, ahonnan szerinte olyan termékek érkeznek Európába, amelyekre nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az uniós gazdákra. A GMO, az antibiotikumhasználat és a hatalmas agrárkonglomerátumok szerinte eleve torz versenyhelyzetet teremtenek. Minderre rakódik rá a Mercosur-megállapodás, amely újabb nyomást helyez az európai termelőkre.
„Az európai gazdák tönkretétele zajlik”
A beszélgetés legerősebb mondata akkor hangzott el, amikor Jakab István a Mercosur és az ukrán import együttes hatásáról beszélt. Szerinte nem egyszerűen nehéz helyzetről van szó, hanem arról, hogy „az európai gazdák tönkretétele zajlik”.
Azt állította, hogy a rendszer ellenőrzési oldala sem működik megfelelően. Példaként hozta a Brazíliából és Uruguayból származó húsokat, amelyeknél szerinte az is kiderült: a tanúsító szervezetek sem mindig megbízhatók. Innen jutott el oda, hogy a hamburgi kikötőben már nem lehet érdemi ellenőrzést végezni, vagyis a valódi szűrésnek az előállítás helyén kellene történnie.
Az élelmiszer nem üzleti játék
A beszélgetés másik fontos témája az élelmiszerbiztonság volt. Breuer Péter Dr. Rusvai Miklós korábbi megszólalására utalva hozta szóba a mézhamisítást és az antibiotikum-maradványokat. Jakab István erre azt mondta: az élelmiszer bizalmi termék, és az emberek egészsége múlik rajta.
Külön bírálta azt a gyakorlatot, hogy az Európai Unió nem kényszeríti ki világosan a származási hely feltüntetését, illetve hogy a profitérdek felülírja a minőségi szempontokat. Szerinte az egészséges élelmiszer maga a legjobb egészségpolitika, ebben pedig a magyar gazdák megbízható partnerek.
Rövid ellátási lánc és közétkeztetés
Jakab István szerint az egyik legfontosabb válasz a rövid ellátási lánc lehet: vagyis hogy amit lehet, helyben termeljenek meg, és minél közelebb is használják fel. Kiemelte a közétkeztetés szerepét, ahol napi több millió emberhez jut el étel. A cél szerinte az, hogy az óvodákban, iskolákban, kórházakban minél több hazai élelmiszer jelenjen meg.
Ezen a ponton külön kitért arra is, hogy elfogadhatatlannak tartja azokat az uniós elképzeléseket, amelyek az állati fehérje visszaszorítását sürgetik a gyermekétkeztetésben. Ezt nem modernizációnak, hanem súlyos tévedésnek nevezte.
Víz, aszály, túlélés
A beszélgetés végén a vízgazdálkodás került elő. Jakab István szerint az aszálykárok enyhítésére ugyan érkezett támogatás, de nem akkora, mint amekkora veszteséget a gazdák elszenvedtek. A nemzeti kárenyhítési rendszer ugyanakkor működik, és a kormány jelentős összeget fizetett ki erre a célra.
A jövőt illetően azt mondta, hogy Magyarországon ma már kevesebb víz hagyja el az országot, mint amennyi beérkezik, vagyis a visszatartás erősödik. A tározók, csatornák és vízgazdálkodási fejlesztések zajlanak, de ez továbbra is az agrárium egyik legfontosabb stratégiai kérdése marad.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
