„Ha én most kéne megvegyem a benzint, amit neked eladok, akkor az mennyibe kerülne?”
A Pirkadat április 9-i adásában Breuer Péter vendége Szanyi Tibor, az Igen, Szolidaritás Magyarországért Mozgalom elnöke volt. A beszélgetés a választási hajrá feszültségéről, a kampánypénzek torz rendszeréről, a baloldal esélyeiről és az energiaválság körüli politikai vitákról szólt. Szanyi ezúttal is kívülről nézett rá a pártrendszerre: egyszerre bírálta a kormányt, a Tiszát és a teljes kampánylogikát.
Egyedül a pályán
Breuer Péter rögtön azzal indított, lesz-e Szanyi Tibornak belépője a következő parlamentbe. A politikus erre óvatosan, de nem remény nélkül válaszolt: szerinte valamivel bizakodóbb lehet, mint korábban, de nem akar jóslatokba bocsátkozni sem a saját, sem mások eredményéről.
Azt mondta, kampányának lényege éppen az volt, hogy azoknak kínáljon lehetőséget, akik „az egyik csalódásból nem akar a másikba zuhanni”. Ez a mondat jól kijelölte helyét a mezőnyben: nem győztesként beszélt magáról, hanem menekülőútként azoknak, akik egyik nagy blokkhoz sem akarnak tartozni.
A visszalépések szerinte a verseny meghamisításai
A beszélgetés egyik fő témája a visszalépések sora volt. Szanyi Tibor ezt nem taktikai ügynek, hanem a politikai verseny torzításának nevezte. Azt mondta, normális helyzetben különböző jelöltek és különböző ideák versenyeznének egymással, nem pedig az történne, hogy valaki félidőben lesétál a pályáról.
Erre hozta az interjú egyik legplasztikusabb hasonlatát is: „az olimpián is, hogyha valaki látják, hogy ő lesz a leggyorsabb futó, akkor a többi vonuljon le a pályáról? Hát milyen hülyeség ez?” Szanyi szerint a visszalépések mögött nem elvi döntések, hanem a választási rendszer torzulásai és politikai nyomások állnak.
Kampánypénz, plakáterdő, valóság
Hosszabban beszélt arról is, mennyire irreálisnak látja a kampányfinanszírozás hivatalos kereteit. Szerinte ha valaki végignézi egy választókerület plakátözönét, rendezvényeit, aktivistahálózatát és médiaköltéseit, akkor nyilvánvaló, hogy a tényleges költések messze meghaladják a legális forrásokat.
Ő saját kampányát ennek ellenpontjaként írta le: kevés plakát, sok gyaloglás, néhány barát segítsége, személyes jelenlét. A nagy pártokkal szemben szerinte ez nyilván versenyhátrány, de legalább átlátható. Azt is érzékeltette, hogy a médiamegjelenéshez sem ugyanúgy fér hozzá minden szereplő: a nagyok uralják a felületet, a kisebbek csak ritkán jutnak szóhoz.
A Tisza és a Fidesz ugyanannak a világnak két arca
Szanyi Tibor a beszélgetésben világossá tette, hogy szerinte a választás után bárki is nyer, csalódás következik. Ha a Fidesz marad, akkor „ugyanezt a romlott verklit” folytatja az ország, ha pedig a Tisza győz, az szerinte ugyanannak a politikai kultúrának lesz az új változata.
A Tiszát ezért nem tartja valódi alternatívának. Úgy látja, hogy a párt sok tekintetben csak leváltani akarja a jelenlegi rendszert, de nem kínál más logikát helyette. A beszélgetésből egy olyan ellenzéki hang rajzolódott ki, amely a teljes jelenlegi politikai mezőnyt hiteltelennek látja.
Baloldali reneszánszban bízik
A műsor egyik érdekes fordulata az volt, amikor Szanyi Tibor arról beszélt: szerinte nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában jöhet még egy baloldali reneszánsz. Úgy fogalmazott, hogy sokaknak kezd elegük lenni abból, amit „patrióta fedőnevű őrületnek” nevezett.
Ebben a gondolatban benne volt az a reménye, hogy most ugyan nem a baloldal áll nyerésre, de hosszabb távon újra lehet tere annak a politikának, amely szociálisabb, igazságosabb és kevésbé hatalmi logikájú.
Benzinár, olajválság, túlbeszélt pánik
A beszélgetés végén az energiaválság is szóba került. Szanyi Tibor ezen a ponton markánsan eltért a korábbi vendégek hangütésétől. Szerinte a helyzetet eltúlozzák, és nem áll olyan közeli összeomlás előtt Európa, mint ahogy sokan állítják. Úgy vélte, az ellátási gondokat a nagy cégek árazása és a piaci várakozások is felnagyítják.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
