„Ez akár a 2015-ös migrációs hullámot is meghaladó nagyságrendű mozgás lehet”
A Pirkadat április 7-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója volt. A beszélgetés középpontjában az iráni háború következményei, az ebből várható új migrációs nyomás, az európai határvédelem állapota és az illegális bevándorlás hosszú távú biztonsági hatásai álltak. Az interjúban Bakondi György arról beszélt, hogy a Közel-Keleten zajló konfliktusok nemcsak energiaválságot, hanem újabb, Európát közvetlenül érintő népmozgást is elindíthatnak.
Iránból indulhat a következő nagy hullám
Bakondi György szerint az iráni konfliktus nyomán új migrációs áradat fenyegeti Európát. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Irán egy 90 milliós ország, ahol ráadásul mintegy három és fél millió afgán menekült is tartózkodik. A légitámadások hatására egyelőre a nagyvárosokból vidékre húzódnak az emberek, de ha a harci cselekmények folytatódnak, akkor megindulhatnak Törökország felé.
A főtanácsadó szerint ez eleinte belső migráció, de gyorsan nemzetközi üggyé válhat. Úgy fogalmazott: „ez akár a 2015-ös migrációs hullámot is meghaladó nagyságrendű migrációs mozgás lehet”.
Törökország az első ütközőzóna
A beszélgetésben elhangzott, hogy Törökország az iráni határon már most komoly védelmi rendszert működtet: falat épített, és jelentős katonai-rendőri erőket vont össze. Csakhogy Bakondi György szerint a helyzetet bonyolítja, hogy ezek az emberek valódi menekültek lesznek, hiszen háború elől érkeznek. Ezért Törökország nem zárhatja ki egyszerűen a befogadásukat.
A gond ott kezdődik, hogy Törökországban már most is több millió szír menekült él, és egy újabb tömeg a török szociális rendszer és a társadalom tűrőképességének határát feszegetheti. Innen már egyenes út vezethet a balkáni útvonal újbóli felfutásához.
Európa változott, Brüsszel nem
Bakondi György különbséget tett az egyes tagállamok és az Európai Unió központi politikája között. Szerinte a külső határral rendelkező államok sokat tanultak 2015-ből: kerítéseket építettek, megerősítették a határőrizetet, és több országban is visszatért a szigorúbb ellenőrzés. Lengyelországot, Görögországot, Bulgáriát, Ausztriát és a balti államokat is a felkészültebb országok közé sorolta.
Ezzel szemben Brüsszel továbbra is a migrációs és menekültügyi paktumot erőlteti, amelynek lényege, hogy a túlterhelt országokból kvóták alapján szétosztanák a migránsokat. Magyarország ebből nem kér – világossá tette a főtanácsadó, aki szerint ez a politika inkább vonzóerőt jelent az illegális bevándorlók számára, mint valódi megoldást.
Nógózónák, erőszak, antiszemitizmus
A beszélgetés egyik legerősebb része az volt, amikor Bakondi György a nyugat-európai következményekről beszélt. Példaként Németországot és Franciaországot említette, ahol szerinte már ma is látszanak az elhibázott migrációs politika eredményei. A nők és gyerekek biztonságának romlása, a nógózónák megjelenése és az antiszemitizmus erősödése szerinte mind ugyanabba az irányba mutat.
Azt mondta, Európa olyan jelenségekkel szembesül, amelyekre évtizedek óta nem volt példa. Nemcsak közbiztonsági, hanem társadalmi és civilizációs következményekről beszélt, amikor arra utalt, hogy a Közel-Kelet konfliktusait „úgy hozták be Európába, hogy nem gondolták végig”, ennek milyen ára lesz.
A 2015-ös illúziók vége
Bakondi György élesen bírálta azt a korábbi nyugat-európai narratívát is, amely szerint a 2015-ben érkezők között tömegesen magasan képzett szakemberek lesznek. Ennek kapcsán ironikusan idézte fel azt az időszakot, amikor „agysebészekről” beszéltek. Szerinte mára egyértelműen kiderült, hogy ez illúzió volt, és a bevándorlás nem oldotta meg sem a demográfiai, sem a munkaerőpiaci gondokat.
A főtanácsadó friss példát is hozott: Spanyolországban félmillió illegálisan érkezett bevándorló kaphat állampolgárságot, ami szerinte már nyílt belpolitikai számításokat is jelezhet. Ez a logika az ő olvasatában már nem humanitárius, hanem hatalmi kérdés.
Migráció és energiaválság egyszerre fenyeget
A beszélgetés végére az is világossá vált, hogy Bakondi György nem külön kezelte a migrációs és az energetikai válságot. Szerinte a Hormuzi-szoros lezárása, az orosz energiahordozók kiesése és az iráni háború együtt olyan nyomást helyez Európára, amelynek gazdasági és társadalmi következményei beláthatatlanok lehetnek.
Az interjú végén Breuer Péter a választások utáni belső helyzetre is rákérdezett, de a főtanácsadó erre már óvatosabban válaszolt. Inkább annyit mondott: a józan többséget azok az eredmények fogják befolyásolni, amelyeket az elmúlt években fel tudtak mutatni. A beszélgetés egészéből azonban egyetlen fő állítás emelkedett ki: Európa egyszerre néz szembe háborús következményekkel, migrációs nyomással és saját korábbi döntéseinek terhével.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
