„Egy ilyen bizonytalan, kockázatos irányítás Magyarországnak a legveszélyesebb dolog”
A Pirkadat április 7-i adásában Breuer Péter vendége Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője volt. A beszélgetés a kampány utolsó napjaira, az energiabiztonságra, az ukrán–orosz háború gazdasági következményeire és a választás várható kimenetelére fókuszált. Az interjúban egyszerre jelent meg a kormányoldali kampánylogika, az európai energiaválságtól való félelem és az a kérdés is, mennyire lehet vitatott egy szoros eredmény legitimitása.
Energiavezetékek, robbanószerek, növekvő félelem
A beszélgetés elején Breuer Péter az energiaszállítás biztonságáról kérdezte vendégét. Deák Dániel arról beszélt, hogy robbanószereket találtak a Török Áramlat közelében, és ha a vezetéket valóban találat érte volna, annak az egész térség gázellátása látta volna kárát. Szerinte az ilyen akciók mögött ukrán érdek sejthető, és ezt azzal kapcsolta össze, hogy Kijev és Brüsszel egyaránt az orosz energiáról való leválást sürgeti.
A beszélgetésben többször is előkerült, hogy az európai gáztárolók töltöttsége alacsony, miközben a tengeri útvonalak bizonytalanná váltak. Deák ebből azt a következtetést vonta le, hogy az Európai Uniónak fel kellene oldania az orosz energiahordozókra vonatkozó szankciókat, mert ellenkező esetben súlyos gazdasági megrázkódtatás jöhet.
„Ez egy nagyon súlyos, akár a covidjárványhoz hasonló gazdasági leállást is eredményezhet”
A műsor egyik legerősebb állítása az volt, hogy a mostani energiapiaci helyzet nem egyszerű árnövekedést, hanem akár kontinensnyi leállást is okozhat. Deák Dániel szerint a Hormuzi-szoros és más tengeri útvonalak problémái miatt akadozik az utánpótlás, az árak pedig már most sokkoló szinten vannak.
Az elemző úgy fogalmazott: „ez bizony egy nagyon súlyos, akár a covidjárványhoz hasonló gazdasági leállást is eredményezhet Európában”. A beszélgetésben ez lett az a pont, ahol az aktuálpolitikai kampánytéma közvetlenül összekapcsolódott a mindennapi megélhetés kérdésével.
JD Vance budapesti látogatása kampányeseménnyé vált
Deák Dániel szerint a kampány hajrájának egyik fontos eseménye JD Vance amerikai alelnök budapesti látogatása. Azt állította, ez egyszerre cáfolja azokat a véleményeket, amelyek szerint Magyarország elszigetelődött vagy orosz befolyás alá került, másrészt igazolja a magyar kormány többpólusú külpolitikáját.
Az elemző ebből azt a következtetést vonta le, hogy a Fidesz külpolitikai mozgástere szélesebb, mint ellenfeleié, és ezt szerinte egy esetleges kormányváltás veszélyeztetné. A Tisza Pártról úgy beszélt, mint amely Brüsszel felé tolná el az ország külkapcsolati egyensúlyát.
Szorosabb verseny, lassabb eredmény
A választás várható menetrendjéről szólva Deák Dániel azt mondta, ezúttal elhúzódóbb számlálásra számít, mint 2022-ben. Ennek okai között a szorosabb versenyt, a külképviseleti voksokat, az átjelentkezéseket és a sok billegő választót említette. Úgy vélte, százezres nagyságrendben lehetnek még olyanok, akik az utolsó napokban döntenek.
Mandátumbecslést is mondott: nagyjából 110 Fidesz-mandátumot tartott elképzelhetőnek. Ezzel együtt arra is figyelmeztetett, hogy a választás éjszakáján, sőt még utána is sok vita lehet az eredmény körül.
Csalásvádak és visszalépések
A beszélgetés egyik visszatérő motívuma az volt, hogy a vesztes fél mennyire fogja elfogadni az eredményt. Deák Dániel szerint már most erősen jelen van az ellenzéki nyilvánosságban a választási csalás emlegetése, és szerinte egy Fidesz-győzelem esetén ez még hangsúlyosabbá válhat.
Szóba kerültek a kampányhajrá visszalépései is. Deák arról beszélt, hogy szerinte a háttérben nem pusztán politikai megfontolások, hanem akár anyagi alkuk is lehetnek, bár ezt konkrét bizonyíték nélkül, „folyosói pletykákra” hivatkozva említette. A jelenséget mindenesetre a kampány egyik új és figyelemre méltó fejleményének nevezte.
„Télen tudnánk-e fűteni?”
A beszélgetés végén Breuer Péter arról kérdezte vendégét, mi történne egy ellenzéki győzelem esetén. Deák Dániel erre nem elsősorban pártpolitikai, hanem ellátásbiztonsági választ adott. Azt mondta, a legfontosabb kérdés az volna, hogy egy új vezetés képes lenne-e biztosítani az ország energiaellátását, vagy már az első hónapokban kiderülne a felkészületlenség.
A legerősebb mondat itt hangzott el: „Télen tudnánk-e fűteni?” Ezzel az interjú végül nemcsak a választási esélyekről, hanem a kampány egyik alapvető félelméről szólt: arról, hogy a nemzetközi válság és a belpolitikai bizonytalanság együtt mennyire súlyos következményekkel járhat.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
