„Nem a sapka a kérdés, hanem az, hogy egyáltalán legyen nővér”
A Pirkadat április 2-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Havas Szófia volt. A beszélgetés az időjárás egészségügyi hatásaitól gyorsan eljutott a magyar egészségügy állapotáig, a nővérhiányig, a kiégésig és a rendszer politikai-társadalmi terheiig. A műsorban személyes emlékek, napi tapasztalatok és kemény rendszerkritika keveredett.
A hirtelen időjárás-változás a szervezetet is megterheli
A beszélgetés elején a reggeli hidegről és a napközbeni felmelegedésről esett szó. Dr. Havas Szófia szerint az ilyen nagy hőmérsékleti ingadozás különösen a szív- és érbetegeket viseli meg, de az egészséges szervezetnek sem kedvez. A műsorban szóba került a klímaváltozás is, amelyet a vendég nem elvont jelenségként, hanem a mindennapi egészségi állapotot is érintő valóságként említett.
„A híradózás súlyosan károsítja”
Az orvos a mentális terhelésről is markáns véleményt fogalmazott meg. Egy félmondatban, de annál élesebben jegyezte meg: „Tévét néznek, híradókat, az már önmagában károsít.” A folytatásban arról beszélt, hogy a folyamatos félelemkeltés, a hazugságok és az információs zaj komoly mentális problémákat okozhatnak. Szerinte sokan éppen azért kerülnek nehéz helyzetbe, mert nem tudják kiválasztani, melyik információ hiteles, és „melyik hülyeségre hallgasson”.
Egy gyerekkori emlékből jutottak el a nővérhiányig
Breuer Péter személyes emléket idézett fel a gyerekkorából: a kórházban dolgozó nővérekre ma is úgy emlékszik, mint akik éjszaka leültek az ágy mellé, meséltek, és valódi lelki támaszt adtak. Innen kanyarodott a beszélgetés a jelenbe, ahol már egészen más a helyzet. Dr. Havas Szófia egy mondatban foglalta össze a probléma lényegét: „Nem a sapka a kérdés meg a fityula a kérdés, hanem az, hogy egyáltalán legyen nővér.”
A vendég hangsúlyozta, hogy ma is sok kiváló, empatikus és magasan képzett nővér dolgozik a rendszerben, csakhogy a körülmények szinte menekülésre kényszerítik őket. A többműszakos munka, a családi terhek, a kiszámíthatatlan közeg és az alulértékeltség együtt vezet oda, hogy egyre nehezebb megtartani az embereket.
Nem sorscsapás, hanem következmény
Dr. Havas Szófia szerint a magyar egészségügy állapota nem valami váratlan végzet eredménye. Világosan fogalmazott: „Az, hogy most itt tart az egészségügy, ez nem egy sorscsapás, ez nem a semmiből keletkezett.” Arról beszélt, hogy a leépülés abból következik, ahogyan a rendszer a dolgozókhoz, a fiatalokhoz és általában az emberekhez viszonyul.
Az egészségügyet olyan hivatásnak nevezte, amely empátiáról, emberekkel való törődésről szól, és amelyet nem lehet katonás, parancsuralmi logikával működtetni. Ha mégis így tesznek, annak ára van: romló működés, fogyó szakemberek és egyre nagyobb elégedetlenség.
A vezetés kérdése: szakértelem vagy kontraszelekció
A beszélgetés egyik legerősebb része az volt, amikor a rendszer irányításáról esett szó. Dr. Havas Szófia szerint a működés kulcsa az volna, hogy valóban hozzáértő, az egészségügyet ismerő vezetők kerüljenek pozícióba. A mostani helyzetről így beszélt: „Amikor egy teljesen kontraszelektált vezetés van, akkor bizony maga az ágazat is omlik széjjel fele, és menekülnek belőle az emberek.”
Nemcsak az orvosok vagy a nővérek hiányáról beszélt, hanem arról is, hogy a rendszerből hiányzik az a szándék, amely megtartaná a dolgozókat, tanítaná a fiatalokat, és élhető pályát kínálna nekik itthon.
Az orvoslás csak együttműködéssel működik
A beszélgetés végén személyesebb hangra váltott a műsor. Breuer Péter arról beszélt, hogy vendége keményen rászól a dohányzó vagy alkoholt fogyasztó betegekre, Dr. Havas Szófia pedig megerősítette: a gyógyuláshoz az is kell, hogy a beteg együttműködjön. Ahogy elhangzott, nem elég a gyógyszer, az is szükséges, hogy az ember maga is tegyen azért, hogy a kezelés használjon.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
