„Minél később lép az Európai Unió a jó irányba, annál nagyobb lesz a kár”
A Pirkadat április 2-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Hortay Olivér energia- és klímapolitikai szakértő volt. A beszélgetés középpontjában az iráni–izraeli háborús helyzet, az olaj- és gázpiacok idegessége, valamint az Európai Unió mozgástere állt. A műsorban szó esett a Hormuzi- és a Báb el-Mandeb-szoros stratégiai szerepéről, Donald Trump nyilatkozatairól, az elszálló energiaárakról és arról is, hogy Európa miért sodródhat újabb súlyos energiaválság felé.
Drámai fordulat a piacokon
Dr. Hortay Olivér szerint a piacokon néhány nap alatt váltotta egymást a pánik és a megkönnyebbülés. A hét elején azért ugrottak meg az árak, mert felmerült: a húszik is bekapcsolódhatnak a konfliktusba, és a Báb el-Mandeb-szoros forgalma is veszélybe kerülhet. Ez azért különösen súlyos fejlemény, mert ha a Hormuzi-szoros mellett ez a másik fontos tengeri útvonal is ellehetetlenül, annak az egész világgazdaság megérzi a következményeit.
Az átmeneti megnyugvást Donald Trump hétfői megszólalásai hozták, amikor még úgy tűnt, lehet esély gyors tárgyalásokra Iránnal. Ez lejjebb vitte a Brent árát a 100 dolláros szint alá, de a remény rövid életűnek bizonyult. Az újabb trumpi fenyegetés és az éjszakai támadások híre ismét felfelé lökte az árakat. A szakértő szerint ez jól mutatja, mennyire törékeny a helyzet.
A két szoros fogja a világ torkát
A beszélgetés egyik kulcspontja az volt, hogy a Közel-Kelet tengeri útvonalai ma nem pusztán regionális ügyek. Dr. Hortay Olivér világossá tette: ha a Hormuzi-szoros és a Báb el-Mandeb egyszerre válik bizonytalanná, az már nemcsak az olajárakról szól, hanem a világgazdaság működőképességéről is.
Breuer Péter ebből kiindulva már Európa helyzetét firtatta, és azt vetette fel, hogy az Európai Unió rendre rosszul reagál a válságokra. A szakértő erre azt mondta: az unió valóban egyre szűkülő mozgástérben próbál manőverezni, miközben a korábbi energiapolitikai döntések most ütnek vissza igazán.
Kétharcúság az orosz gáz körül
A műsor egyik legerősebb része az volt, amikor szóba került az orosz energiahordozók ügye. Dr. Hortay Olivér felidézte, hogy friss statisztikák szerint márciusban 22 százalékkal nőtt az Európai Unióba érkező orosz gáz mennyisége az egy évvel korábbihoz képest. Vagyis miközben Brüsszel továbbra is az orosz beszerzések kivezetéséről beszél, a gyakorlat egészen mást mutat.
A szakértő szerint a legkézenfekvőbb megoldás most a szankciók enyhítése volna, mégsem efelé halad az unió. Ennek okát politikainak látja: az Európai Bizottság számára súlyos presztízsveszteség lenne elismerni, hogy a korábbi irány rossznak bizonyult.
Billeg az amerikai és eltűnik a katari gáz
A beszélgetésből az is kiderült, hogy nemcsak az orosz források körül van bizonytalanság. Az amerikai LNG-szállításoknál a hajók akár útközben is irányt válthatnak, ha máshonnan jobb ajánlatot kapnak. Dr. Hortay Olivér konkrét példát is említett: több, eredetileg Európa felé tartó tanker végül Ázsiába fordult.
Közben Norvégia rövid távon nem tudja érdemben növelni a kapacitásait, Katar pedig vis maiorra hivatkozva sorra mondja le a szerződéseket. Ebben a helyzetben a szakértő szerint logikus volna a fizikailag elérhető források felé fordulni. Erről mondta ki a beszélgetés legerősebb állítását: „Minél később lép az Európai Unió a jó irányba, annál nagyobb lesz a kár.”
Új hidegháború vagy a hetvenes évek visszatérése
Dr. Hortay Olivér nem világháborús összeomlást, hanem elhúzódó, hidegháborús logikát lát kibontakozni. Saját korábbi könyvüket is felidézte, amelynek címe Egy új hidegháború küszöbén volt, és azt mondta: ma inkább már magában a hidegháborús helyzetben élünk.
A hetvenes éveket sem véletlenül említette. Szerinte a 2021–22-es energiaválság sokban emlékeztet az 1973-as olajválságra, a mostani feszültség pedig ahhoz a korszakhoz hasonló, elhúzódó gazdasági és politikai következményekkel járhat. A különbség csak annyi, hogy ma az európai döntéshozók sokkal bizonytalanabbnak és koncepciótlanabbnak tűnnek.
Európa felismerte a bajt, de rossz választ ad rá
A szakértő szerint az uniós intézményrendszer végre felismerte, hogy nagy baj közeleg, de a válaszai súlyos hibákat tartalmaznak. Az asztalra tett javaslatok között szerinte olyan ötletek is szerepelnek, amelyek a koronavírus-járvány idején látott fogyasztás-visszafogó logikát idézik vissza, például a home office ellenőrzött visszahozását.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
