„Nem akarom mondani, hogy világbotrány, de azért közel áll hozzá” – Dr. Farkas András a nyugdíjrendszer legnagyobb kockázatairól
M. Kende Péter vendége a Pirkadat március 25-i adásában Dr. Farkas András nyugdíjszakértő volt, akivel a korkedvezményes nyugdíj lehetőségeiről, a nők 40 jövőjéről és a magyar nyugdíjrendszer egyre sürgetőbb problémáiról beszélgettek. A beszélgetés egyik fő állítása az volt, hogy a mostani rendszer hosszabb távon nem tartható fenn változatlan formában, miközben politikailag továbbra is tabunak számít az érdemi reform.
Korkedvezmény: eltűnt egy fontos biztonsági szelep
A beszélgetés apropóját egy petíció adta, amelyet olyan szakmák képviselői indítottak, ahol a munkakörülmények különösen megterhelők. Dr. Farkas András szerint a korkedvezmény kérdése egyáltalán nem mellékes ügy, sőt nemzetközi összevetésben is feltűnő, hogy Magyarországon milyen kevés lehetőség maradt az ilyen munkakörök elismerésére.
A nyugdíjszakértő emlékeztetett arra, hogy korábban létezett korkedvezményes rendszer, ma viszont már nem lehet új jogosultságot szerezni. Úgy fogalmazott: „ez nem akarom mondani, hogy világbotrány, de azért közel áll hozzá”. Példaként a bányászokat, a sugárterhelésnek kitett dolgozókat, a keszonmunkásokat, valamint a rendvédelmi és katasztrófavédelmi területen dolgozókat említette.
Nem a régi rendszert hozná vissza, hanem újat építene
Dr. Farkas András nem egyszerűen a régi korkedvezmény visszaállítását támogatná, hanem egy korszerű korhatár előtti nyugdíjazási rendszer kialakítását. Ebben a férfiak és a nők egyaránt részt vehetnének, de a nők kedvezőbb feltételekkel, a nehezebb munkakörökben eltöltött évek pedig tovább csökkentenék a levonás mértékét.
A szakértő szerint ebbe a rendszerbe valamilyen módon a nők 40 is beépülhetne. A jelenlegi szabályozás ugyanis nemzetközi összevetésben is kivételesen kedvező, mert a nők a korhatár előtt is teljes összegű nyugdíjat kaphatnak. Ezért szerinte, ha új rendszer jönne létre, a nők 40-et sem lehetne változatlanul fenntartani, ugyanakkor a pozitív diszkrimináció továbbra is megmaradhatna.
A nagy próbatétel 2037-ben jön
A beszélgetés legkomorabb része az volt, amikor Dr. Farkas András a Ratkó-unokák nyugdíjba vonulásáról beszélt. Szerinte 2037-től egy nagyon nagy létszámú korosztály kezd el belépni a nyugdíjrendszerbe, ami rövid idő alatt 20 százalékkal emelheti meg az öregségi nyugdíjasok számát.
Ez azért különösen veszélyes, mert közben az aktív korú népesség csökken. A mostani modell, amelyben az éppen dolgozók járulékaiból fizetik a nyugdíjakat, már most is feszített. A szakértő szerint mire a probléma igazán látványossá válik, addigra már késő lesz kapkodni: „11-12 éven belül” olyan helyzet állhat elő, amely sürgető beavatkozást kényszerít ki.
A nyugdíjasok ma is lemaradásban vannak
Dr. Farkas András külön kitért arra, hogy a nyugdíjak jelenlegi emelési módja önmagában is problémás. Bár papíron az inflációkövetés biztosítja a nyugdíjak értékét, a valóságban a nyugdíjasok egyre jobban leszakadnak a keresőktől. Mint mondta, a nyugdíjak reálértéke emelkedett ugyan az elmúlt években, de a bérek ennél jóval gyorsabban nőttek, ezért a nyugdíjasok relatív helyzete romlott.
Szerinte ezen az segítene, ha az inflációkövető emelés mellett a nettó reálkereset-növekedés egy részét is megkapnák a nyugdíjasok. Így nemcsak a pénzromlást ellensúlyoznák, hanem a társadalmi lemaradás is lassabban nőne.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
