Bizonytalanság a bérek körül és feszültség a gyermekvédelemben – Totyik Tamás a Pirkadatban
A január 11-i adásban M. Kende Péter vendége Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke volt. A beszélgetés középpontjában a pedagógusbér-emelések valós mértéke, a diplomás átlagkeresethez viszonyított arány, valamint a gyermekvédelmi intézmények átszervezése állt.
Pedagógusbér: mennyi az annyi?
Totyik Tamás szerint továbbra sem láthatók azok a KSH-adatok, amelyek alapján ellenőrizhető lenne: valóban elérte-e 2025 végére a pedagógusbérek átlaga a diplomás átlagkeresetek 80 százalékát, ahogyan azt a kormány korábban ígérte. A szakszervezet szerint a pontos számok hiányában „sötétben tapogatóznak”, miközben az Európai Bizottság is várja a hivatalos adatközlést.
Az elnök elismerte, hogy az elmúlt időszakban jelentős béremelés történt – egy pályakezdő pedagógus bére ma már bruttó 720 ezer forint körül alakul –, ugyanakkor a bértábla torzulásai és az aránytalanságok továbbra is problémát jelentenek. Felvetette azt is: elképzelhető, hogy a számítások során nem megfelelően vették figyelembe, hogy a pedagógusok béremelése önmagában is hat a diplomás átlagkeresetre, hiszen ők is a diplomás körbe tartoznak.
A szakszervezet attól tart, hogy a még hiányzó emelés egy részét esetleg a választások előtti időszakra időzítik, nem pedig alapbérbe építve rendezik.
Három nagy kihívás az oktatás előtt
Totyik Tamás három stratégiai problémát emelt ki, amely szerinte kormányváltástól függetlenül megoldásra vár:
- Mesterséges intelligencia és digitalizáció
Az oktatás versenyképessége érdekében elkerülhetetlen az MI integrálása. A kérdés nem az, hogy szükséges-e, hanem az, milyen ütemben és milyen szakmai koncepcióval vezetik be. - Demográfiai visszaesés
A 72 ezer körüli éves születésszám komoly strukturális átalakításokat vetít előre a közoktatásban. Az intézményrendszer alkalmazkodása elkerülhetetlen. - Esélyegyenlőség és speciális nevelési igények
Az elmúlt 15 évben megduplázódott a tanulási zavarral küzdő diákok száma, az autizmussal élő gyermekeké pedig az elnök szerint az ötszörösére nőtt. Ezeknek a gyerekeknek a munkaerőpiaci integrációja komoly szakmai és finanszírozási kihívás.
A finanszírozás kapcsán hangsúlyozta: a köznevelés GDP-arányos támogatása jelenleg 3 százalék alatt van, miközben a szakmai szervezetek szerint legalább 6 százalék lenne indokolt.
Gyermekvédelmi intézmények: mi lesz a dolgozókkal?
A beszélgetés második felében a gyermekvédelmi intézmények átszervezése került szóba, különösen a javító-nevelő intézetek büntetés-végrehajtás alá rendelése. Totyik Tamás szerint a döntés politikai természetű volt, azonban a munkavállalói kérdésekben a törvény által előírt egyeztetések elmaradtak.
A szakszervezet beszámolója szerint több intézmény dolgozói nem kaptak világos tájékoztatást jövőbeni státuszukról. Felmerültek kérdések:
- maradnak-e állományban vagy elbocsátják őket,
- mi lesz a szolgálati lakásokkal,
- hogyan rendezik a tanulmányi szerződéseket,
- történik-e tömeges létszámleépítés.
A szakszervezet decemberben írásban fordult az illetékes államtitkárokhoz, de több esetben a törvényes 30 napos válaszadási határidőn belül sem érkezett érdemi válasz. Totyik Tamás jelezte: az ügyet az Európai Bizottság képviselőivel is meg kívánják vitatni, különös tekintettel a szociális párbeszéd hiányosságaira.
„A bizonytalanság a legrosszabb”
Az elnök szerint a legnagyobb probléma nem csupán az átszervezés ténye, hanem az a bizonytalanság, amelyben a dolgozókat tartják. Úgy fogalmazott: a 150 éves múltra visszatekintő intézményekben dolgozó tisztességes munkavállalók megalázó helyzetbe kerültek, miközben világos tájékoztatás és egyeztetés nélkül kell várniuk a döntésekre.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
