„Nem mindegy, hogy egy történelmi pillanatot hogyan használsz ki” – Platthy Iván az egyházi ingatlanok visszaadásáról
A január 11-i Pirkadatban M. Kende Péter vendége Platthy Iván, nyugalmazott egyházügyi államtitkár volt. A beszélgetés időutazásra hívta a nézőket: vissza 1989–90 fordulójára, amikor gyökeresen átalakult az állam és az egyházak viszonya, és megkezdődött az egyházi ingatlanok visszaadása.
Platthy Iván felidézte: az Állami Egyházügyi Hivatal jogutód nélküli megszüntetése után „egy teljes szabadságot biztosítottak” az egyházak számára. Ezzel párhuzamosan a pártbizottságok, munkásőrlaktanyák és más állami épületek sorsa is újragondolásra került. A helyi tanácsok dönthettek arról, milyen célra kérik az ingatlanokat – és sok esetben az egyházakkal együttműködve találtak új funkciót.
A fasori kezdet és az első intézmények
Az egyik első, szimbolikus lépés az volt, amikor 1989. szeptember 2-án újra megnyitotta kapuit a Fasori Evangélikus Gimnázium. Az épületben korábban pedagógiai intézet működött, de az evangélikus egyház visszakapta, és országos beiskolázású gimnáziumként indította újra. A tanévnyitó hangulatáról Platthy úgy emlékezett: „az emberek nagy része sírt”.
Hasonló történet volt Nagykőrösön, ahol a városi vezetés a korábbi pártbizottsági épületet a református tanítóképzés céljára ajánlotta fel. A kezdetben a jászberényi tanítóképző kihelyezett tagozataként induló intézmény később önállósult, és ma a Károli Gáspár Református Egyetem egyik karaként működik.
Egyház és egészségügy: a Bethesda példája
Nemcsak az oktatásban, hanem az egészségügyben is új szerephez jutottak az egyházak. A református egyház az elsők között kérte vissza a Bethesda Gyermekkórház épületét. Az intézmény rossz állapotban volt, jelentős forrásokra volt szükség.
Platthy Iván felidézte, hogy címzett állami támogatási rendszer kialakításával biztosítottak forrást a kórház fejlesztésére. „Magyar állampolgár gyerekeit gyógyítja, nem református gyerekeket” – hangzott el a beszélgetésben, hangsúlyozva, hogy az állami támogatás nem kegy, hanem közérdek volt.
Zsinagógák, rendházak, kollégiumok
A folyamat nem korlátozódott egyetlen felekezetre. A Dohány utcai zsinagóga tetőszerkezetének sürgős felújításához is jelentős állami forrás biztosításáról született döntés. A cél egyértelmű volt: megóvni egy nemzeti és európai jelentőségű műemléket.
Hajdúdorogon a görögkatolikus gimnázium visszaállítása, Pécsett a pálos rend egykori kolostorának újraélesztése, Gödön és a XIX. kerületben az egyházi oktatási és kollégiumi intézmények kialakítása mind azt mutatták: a helyi közösségek gyakran partnerként tekintettek az egyházakra. Sok esetben a települések érezték úgy, hogy egy történelmi hagyomány, egy szellemiség tér vissza.
Sárospatakon például az önkormányzati fejlesztés és az egyházi jelenlét párhuzamosan valósult meg: az új középiskolai beruházás mellett megmaradt és megerősödött a református kollégiumi hagyomány is.
„A település szellemisége újra élhet”
Platthy Iván többször hangsúlyozta: a rendszerváltás utáni években nem pusztán ingatlanátadás történt, hanem szimbolikus és szellemi fordulat. A települések vezetői sokszor felismerték, hogy „az, hogy a valamikori hírességei újraélésében ő már most megteheti az első lépést”, nem csupán adminisztratív döntés, hanem közösségi ügy.
A beszélgetés végén egyértelmű üzenet fogalmazódott meg: ezek a történetek nem csupán múltbéli epizódok. „Nem mindegy, hogy egy történelmi pillanatot hogyan használsz ki” – mondta a volt államtitkár. A nézők számára pedig az is világossá vált: a rendszerváltás egyházi fejezete nemcsak jogi és politikai, hanem mélyen emberi történetek sorozata is volt.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
