„Ne a laktózérzékenyen keressenek száz százalékot” – árstop, benzinár és a nyugdíjasok pénztárcája a Pirkadatban
Január 9-én a Pirkadat reggeli adásában Breuer Péter vendége Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője volt. A beszélgetés középpontjában az árstopok jövője, az üzemanyagárak alakulása, a forint helyzete, valamint a nyugdíjasokat és családokat érintő friss gazdasági intézkedések álltak. A műsor nem kerülte meg a kényes kérdéseket: szó esett a kereskedői nyereséghatárokról, az inflációról és a „rejtett” áremelésekről sem.
Üzemanyagárak: apró csökkenés, fontos jelzés
Palóc André az adás elején megerősítette: a kutaknál már érzékelhető az árcsökkenés. Átlagosan 4 forinttal lett olcsóbb a benzin, míg a dízel ára nagyjából 3 forinttal mérséklődött. Hangsúlyozta, hogy bár a világpiaci olajárak mozgását kevesen követik napi szinten, a fogyasztók számára a töltőállomásokon megjelenő ár a döntő.
A szóvivő szerint fontos tényező, hogy a forint stabil maradt mind az euróval, mind a dollárral szemben, ami közvetlenül hat az üzemanyagárakra is. Úgy fogalmazott: önmagában már az is eredmény, hogy az árak nem emelkednek tovább, hanem enyhe csökkenés látható.
Árstop: marad, de nem örökké
A beszélgetés egyik legfontosabb témája az árstopok sorsa volt. Palóc André egyértelművé tette: a jelenlegi szabályozás február végéig biztosan érvényben marad. A kormány ezt követően dönt arról, milyen formában hosszabbítja meg, vagy miként vezeti ki az intézkedést.
Kiemelte: „az nem lesz, hogy egyik napról a másikra, március elsején minden eltűnik”. A korábbi gyakorlatnak megfelelően átmeneti időszakra kell számítani. A szóvivő szerint érdemes megvizsgálni azt az elvet is, hogy bizonyos alapvető termékeknél ne lehessen indokolatlanul magas nyereséget realizálni.
Laktózmentes termékek: hol a határ?
Konkrét példaként a laktózmentes tejtermékeket említette, ahol korábban kiugróan magas, akár száz százalékhoz közeli árrések jelentek meg. Szerinte ez különösen problémás, mert az érintettek nem választásból veszik ezeket a termékeket:
„Aki laktózérzékeny, nem tud mást venni. Ezért ilyen esetekben igenis indokolt felülvizsgálni az árképzést.”
Hozzátette: a cél nem az, hogy eltűnjön a nyereség, hanem hogy az ne váljon nyerészkedéssé, miközben a minőség is megmarad.
Bérek, infláció és a „kifli-mérce”
A szóvivő részletesen beszélt a 14 százalékos minimálbéremelésről is. Szerinte a bérnövekedést mindig az inflációhoz képest kell vizsgálni, és mivel az emelés meghaladja az infláció mértékét, reálértelemben növekedésről beszélhetünk.
„A kérdés az, hogy hány kiflit tud valaki megvenni” – fogalmazott, utalva arra, hogy a mindennapi fogyasztásban érzékelhető javulás a lényeg.
Nyugdíjasok: emelés, 13. és 14. havi juttatás
Breuer Péter külön rákérdezett az idősek helyzetére. Palóc André megerősítette: 3,6 százalékos nyugdíjemelés érkezik, februárban pedig a 13. havi nyugdíj kifizetése is megtörténik. Emellett elindul a 14. havi nyugdíj bevezetése, amelynek első részlete szintén kifizetésre kerül.
Fontos gyakorlati részletként hangsúlyozta: a kifizetés módja nem változik. Aki eddig utalással kapta a nyugdíját, továbbra is úgy kapja, aki pedig postai kézbesítéssel, annak a 13. és 14. havi juttatás is így érkezik. „Nem kell külön igényelni” – emelte ki, reagálva az interneten terjedő álhírekre.
Drogéria, pelenka, alapélelmiszer: még nyitott kérdések
A beszélgetés végén szó esett a drogériákra és pelenkákra vonatkozó árintézkedésekről is. Ezek február 28-ig biztosan érvényben maradnak, és addig több kormányülésen is napirendre kerül a folytatás. A szóvivő szerint minden lehetőséget mérlegelnek, de a fokozatosság elve továbbra is érvényesül.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
