„Félmilliárd alatt neki sem lehet indulni” – kampánymenet, pénzhiány és agrárvita a Pirkadatban
Január 9-én a Pirkadat reggeli adásában Breuer Péter vendége Szanyi Tibor volt. A beszélgetés a közelgő választási kampány realitásairól, az ellenzéki pártok mozgásteréről, az agrárpolitika európai és hazai ellentmondásairól, valamint a politikai részvétel pénzügyi akadályairól szólt. Szanyi Tibor nyíltan beszélt arról, miért nem tudnak pártként elindulni a választáson, és miért válhat az egyéni indulás az egyetlen járható úttá sokak számára.
Kampányhangulat január elején
Szanyi Tibor már a beszélgetés elején jelezte: az év külpolitikai értelemben „nem indul túl szépen”, és általánosságban sem lát okot eufóriára. A világpolitikai feszültségek – köztük az iráni események – szerinte nem forradalmi romantikát, hanem emberéleteket vetítenek előre. Úgy fogalmazott, hogy „semmilyen rebellió nem öröm”, még akkor sem, ha Magyarország történelmi emlékezetében a forradalmak fontos szerepet töltenek be.
Agrárpolitika és a Mercosur-dilemma
A beszélgetés egyik súlypontja az Európai Unió agrárpolitikája és a készülő Mercosur-megállapodás volt. Szanyi Tibor szerint az uniós agrárpolitika alapelveivel egyet lehet érteni, de számos technikai elemét erősen vitathatónak tartja. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem lehet „agyonvédelmezett, szigetszerű mezőgazdaságot” fenntartani egy globális gazdaságban.
Úgy vélte, a magyar mezőgazdaság problémáinak jelentős része nem Brüsszelben, hanem Budapesten keletkezik. Állítása szerint Magyarország a közös agrárpolitika adta mozgásteret szinte kizárólag a nagybirtokos szántóföldi gabonatermesztés javára használta fel, miközben az állattenyésztés, a zöldségtermesztés és az élelmiszeripar háttérbe szorult.
„Mindenki mehetett a levesbe, aki nem kukoricát vagy búzát termel nagy birtokon” – fogalmazott.
Elmaradt szövetkezések, elveszett milliárdok
Szanyi Tibor különösen élesen bírálta, hogy Magyarország az uniós tagság ideje alatt gyakorlatilag nem élt a termelői, fogyasztási és társadalmi szövetkezetek támogatási lehetőségeivel. Szerinte több százmillió euró maradt kihasználatlanul, miközben Nyugat-Európában – Hollandiától Spanyolországig – a szövetkezeti modell a mezőgazdaság egyik alappillére.
Úgy vélte, Magyarország történelmi reflexek miatt idegenkedik a szövetkezéstől, pedig a nyugati modell már nem tulajdonközösségre, hanem tevékenységi együttműködésre épül.
Miért nem indulnak pártként?
A beszélgetés egyik legerősebb része a választási indulás pénzügyi realitásairól szólt. Szanyi Tibor szerint egy pártnak ahhoz, hogy országos listát tudjon állítani, már az induláshoz is körülbelül 300 millió forintra van szüksége. Ez még nem kampány, csupán az aláírásgyűjtés és a technikai előkészületek költsége.
„A kampányhoz még egyszer ugyanennyi kell. Akinek nincs félmilliárd forintja, az nyugodtan elfelejtheti az országos indulást” – mondta.
Hozzátette: az állami kampánytámogatás sokszor félreértett intézmény, hiszen egy rossz eredmény esetén a pénzt vissza kell fizetni, ami súlyos kockázatot jelent a kisebb pártok számára.
Egyéni indulás mint kényszerpálya
Szanyi Tibor szerint ezért válhat egyre gyakoribbá az egyéni, független indulás, amely lényegesen kevesebb pénzt igényel. Úgy fogalmazott: helyi szinten „önbizalom és teljesítmény” kell, nem több százmillió forint. Saját politikai közösségükben is vannak olyan szereplők, akik egyéni jelöltként indulhatnak, párttámogatással, de országos pártként nem kívánnak nevezni a választáson.
Aláírásgyűjtés: rossz rendszer, rossz időben
A jelenlegi ajánlási rendszert Szanyi Tibor kifejezetten rossznak tartja. Tapasztalata szerint tíz megszólított emberből jó, ha egy adja az aláírását, különösen a polarizált politikai légkörben és a „fake news” terjedése mellett. Példaként említette, hogy egyes országokban a jelöltség jóval egyszerűbb, és a politikai verseny valóban a választás napján dől el.
A beszélgetés végén Breuer Péter hangsúlyozta: a politikai pluralizmus érték, és jó lenne, ha a parlament minél színesebb lenne. Szanyi Tibor ebben egyetértett, de világossá tette: a jelenlegi rendszerben ez nem elsősorban politikai akarat, hanem pénz kérdése.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
