„Ez nem emelés, hanem szinten tartás” – mit ér a 3,6 százalékos nyugdíjnövelés?
A Pirkadat január 7-i adásában M. Kende Péter vendége Farkas András, közismert nevén a „nyugdíjguru” volt. A beszélgetés középpontjában az idei, 3,6 százalékos inflációkövető nyugdíjemelés, a februárban érkező 13. havi nyugdíj és a 14. havi juttatás egyheti része, valamint a nyugdíjasok hosszú távú elszegényedésének problémája állt.
A műsorvezető rögtön az elején leszögezte: sok érintett már kézhez kapta az értesítést az emelésről, január 12-én pedig maga az összeg is megérkezik. A kérdés azonban az, hogy mire elég mindez a gyorsan emelkedő bérek és árak mellett.
Inflációkövetés: „két kiló kenyér marad két kiló kenyér”
Farkas András szerint a 3,6 százalékos emelés jogilag rendben van, hiszen a nyugdíjtörvény kimondja: a költségvetésben előrejelzett infláció mértékével kell januárban növelni a nyugdíjakat. Ugyanakkor hangsúlyozta:
„Ez nem emelés, hanem szinten tartás.”
Magyarázata szerint aki tavaly a nyugdíja egy részéből két kiló kenyeret tudott venni, az idén is pontosan erre lesz elég – többre viszont nem. A gond ott kezdődik, hogy a bérek ennél jóval nagyobb mértékben nőnek: a minimálbér 11, a garantált bérminimum 7 százalékkal emelkedett, és ez a bérnövekedés „felfelé tolja” a többi fizetést is.
Relatív elszegényedés: tovább csúszik lefelé a nyugdíjasok helyzete
A szakértő szerint éppen ez okozza a nyugdíjasok egyik legnagyobb problémáját: miközben a nyugdíjakat kizárólag inflációval emelik, a munkajövedelmek ennél sokkal gyorsabban nőnek.
„Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasok relatív elszegényedése 2026-ban is folytatódik” – fogalmazott.
Mindez akkor is igaz, ha figyelembe vesszük a februárban érkező 13. havi nyugdíjat és a 14. havi juttatás egyheti részét. Ezek együtt nagyjából olyan hatást keltenek, mintha éves szinten körülbelül 10 százalékkal nőne a nyugdíj, de ez sem képes megállítani a hosszabb távú lemaradást.
Beépíteni vagy kiosztani? A nyugdíjasok érdeke mást diktál
M. Kende Péter felvetette: mi lenne, ha egy új kormány – politikai színezetétől függetlenül – a 13. és 14. havi nyugdíjra szánt összegeket inkább beépítené az alapnyugdíjba, így egyszerre akár 12–15 százalékos emelést is lehetne adni.
Farkas András egyértelmű választ adott:
a nyugdíjasok számára mindig az a legkedvezőbb, ha minden plusz juttatás beépül a nyugdíjba, mert akkor az garantáltan megmarad, és minden évben jár. Hozzátette: több környező országban már alkalmazzák azt a modellt, amely az infláció mellett a reálkereset-növekedés egy részét is beszámítja az emelésbe.
Ha ezt Magyarországon most alkalmaznák, akkor – számításai szerint – nem 3,6, hanem nagyjából 6,2 százalékkal kellett volna emelni a nyugdíjakat januártól.
A 13. és 14. havi nyugdíj árnyoldala: nincs mögötte fedezet
A beszélgetés egyik legkritikusabb pontja a plusz havi juttatások finanszírozása volt. Farkas András hangsúlyozta:
a 13. és a 14. havi nyugdíjnak nincs járulékfedezete, sem most, sem a jövőben. A kifizetésük teljes mértékben a költségvetés állapotától függ.
Egyetlen plusz havi nyugdíj – csak az öregségi ellátások esetében – több mint 500 milliárd forint, minden ellátással együtt pedig akár 750 milliárd forintos kiadást jelent. Egy olyan költségvetésben, amelyet a szakértő „több helyen lyukasnak” nevezett, ez komoly kockázat.
Választási év: bőkezű ígéretek, későbbi számla
A műsorban szó esett arról is, hogy választási évben „semmi sem drága”. Farkas András emlékeztetett: 2022-ben is a nagyszabású pénzosztás után szabadult el az infláció, amelynek következményeit a társadalom máig nyögi.
Szerinte a mostani kifizetések is visszacsaphatnak: növelik a hiányt, az államadósságot és végső soron az inflációs nyomást. Ugyanakkor elismerte:
a nyugdíjasok szempontjából minden plusz juttatás kedvező, még ha hosszabb távon ára is van.
„Nincs ingyen ebéd” – de a visszavonás politikai öngyilkosság
A beszélgetés végén Farkas András leszögezte: egy megígért vagy törvénybe iktatott nyugdíjelem visszavonása politikai öngyilkosság lenne. Emlékeztetett arra, hogy a 13. havi nyugdíj eltörlése korábban komoly szerepet játszott egy kormány bukásában.
Szerinte a kulcskérdés az, képes-e növekedni a magyar gazdaság. Ha igen, akkor van esély a nyugdíjak hosszú távú finanszírozására is. Ha nem, akkor újra és újra visszatérnek a megszorítások, az infláció és a bizonytalanság.
A januári emelés tehát biztos, a februári plusz juttatás is érkezik – de hogy mindez valódi előrelépést jelent-e a nyugdíjasok számára, arra a válasz egyelőre inkább óvatos, mint megnyugtató.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
