„Egy olyan művésszel van dolgunk, akit fenn kell tartani továbbra is”
A Heti Libazsírban Szegvári Katalin és Rangos Katalin vendége ismét Dr. Székely György főorvos, gasztroenterológus volt, akivel ezúttal nem orvosi kérdésekről, hanem Török Erzsi Kossuth-díjas énekesnőről beszélgettek. Székely György személyes emlékein, lemezgyűjteményén és zenei misszióján keresztül idézte fel azt az előadóművészt, akit Kodály Zoltán is nagyra tartott, és akinek művészete máig különleges helyet foglal el a magyar zenei emlékezetben.
Egy kamaszkori találkozás Bartókkal és Török Erzsivel
Székely György számára Török Erzsi művészete még gimnazista korában vált meghatározó élménnyé. Egy Bartók-versenyre készülve került a kezébe az a lemez, amelyen Török Erzsi Bartók Falun című dalciklusát énekelte. A felvétel számára reveláció volt: „Nem is értettem, hogy hogy lehet ilyen átéléssel népi zenét és Bartók-feldolgozást énekelni.”
Később az Egyetemi Színpadon hallotta élőben az énekesnőt, ahol erdélyi archaikus népi imákat, balladákat és népdalfeldolgozásokat adott elő. A koncert után Székely annyira lelkes lett, hogy egyetemi társait is elvitte a következő fellépésre, majd személyesen is megismerkedett Török Erzsivel. A találkozás különös véletlennek köszönhető: amikor huszonegy jegyet vásárolt a koncertre, az énekesnő éppen ott állt mellette a jegyirodában.
Kolozsvártól Kodály színpadáig
Török Erzsi Kolozsváron született értelmiségi családban. Édesapja ügyvéd volt, aki fiatalon elesett az első világháborúban, édesanyja nevelte a gyerekeket. A családi háttérben erős polgári és műveltségi hagyomány volt jelen: nagyapja a kolozsvári református kollégium igazgatójaként dolgozott.
Fiatalon előbb színésznőként indult. A kolozsvári színházban már tizennyolc évesen jelentős szerepeket kapott, többek között Nyilas Misit játszotta a Légy jó mindhaláligban. A gyorsan növekvő terhelés azonban túl soknak bizonyult számára, ezért az ének felé fordult. Budapesten Kelen Hugó énektanárnál tanult, aki Kodály és Bartók népdalfeldolgozásait adta elé, és ezzel megtalálta számára azt az utat, amely később egész pályáját meghatározta.
Kodály ölelése és az egyedülálló előadói stílus
Székely György hangsúlyozta, hogy Török Erzsi hangja és stílusa egyik megszokott kategóriába sem illeszkedett teljesen. Nem operaénekesi hangként írta le, és nem is a későbbi népi énekesek előadásmódjához hasonlította. Inkább olyan színészi érzékenységgel megszólaló dalénekesként mutatta be, aki a szöveget, a dallamot és a drámai jelenlétet egységben kezelte.
Kodály Zoltán különösen nagyra tartotta. Székely felidézte, hogy Kodály egyik születésnapi koncertjén felment a színpadra, és megölelte Török Erzsét. Az énekesnő ezt később a Kossuth-díjnál is nagyobb kitüntetésnek tekintette.
A rádióarchívum szerepe is fontos volt pályája fennmaradásában. Székely elmondása szerint Ortutay Gyula nagy tisztelője volt Török Erzsi előadóművészetének, és támogatta, hogy felvételeit a rádió rögzítse. Ennek köszönhetően ma is jelentős anyag őrzi a művészetét.
Székely György missziója: lemezek, emlékek, újrafelfedezés
Székely György évek óta dolgozik azon, hogy Török Erzsi neve ne merüljön feledésbe. Korábban Fischer Annie felvételeinek gondozásában is részt vett, most pedig hasonló gyűjteményt szeretne létrehozni Török Erzsi anyagaiból. A felvételek egy része már CD-n és streamingszolgáltatásokban is elérhető, de Székely szerint a kézbe vehető tárgyaknak, lemezeknek, könyveknek továbbra is sajátos jelentőségük van.
A műsorban megmutatott kiadványokkal azt érzékeltette, hogy Török Erzsi hagyatéka nem lezárt archív anyag, hanem élő kulturális örökség. A tervezett gyűjtemény anyaga már összeállt, a megjelenéshez támogatókra lenne szükség. Székely ezt a munkát hosszú távú feladatként látja: „Én kitartó vagyok, nem adom fel.”
Orvosként zenében élni
A beszélgetés Székely György saját zenei életére is kitért. Elmondta, hogy gyerekkorától zenében nőtt fel, hegedűn és klasszikus gitáron játszik, évtizedeken át írt a salzburgi ünnepi játékokról, és harmincöt évig tagja volt a Semmelweis Vonósnégyesnek, amely négy orvosból állt, mégis komoly koncertkarriert futott be.
Szegvári Katalin és Rangos Katalin arra is kíváncsiak voltak, hogyan fér meg egymás mellett az orvosi munka és a művészet. Székely szerint a művészet nem elvon az élet többi területétől, hanem erősíti azt: aki megtalálja benne a saját helyét, különleges erőforrást kap.
Török Erzsi mellett egy pillantás az orvosi különlegességekre
A műsor végén Szegvári Katalin gasztroenterológiai kérdést is feltett: a kapszulás endoszkópiáról kérdezte vendégét. Székely röviden elmagyarázta, hogy ez az eljárás főként a vékonybél vizsgálatára alkalmas, különösen vérzésforrások keresésénél hasznos, de nem váltja ki a hagyományos felső vagy alsó endoszkópiát, és szűrésre sem megfelelő.
A szakmai kitérő után a beszélgetés visszatért Török Erzsihez. Székely György azért szerette volna, hogy a műsor címe is a „Miért Török Erzsi?” kérdés köré épüljön, mert válasza világos volt: olyan előadóművészről beszélt, akinek a hangja, jelenléte és értelmező ereje ma is képes megszólítani a hallgatót.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
