„2026-ban meg fog bukni és elveszíti a hatalmat” – Nagy Iván Zsolt a Blikk eladásáról és a NER médiaterveiről
Sebes György vendége a Volt egyszer című műsorban Nagy Iván Zsolt volt, aki az utóbbi időben leginkább arról került a hírekbe, hogy a Ringier eladta a Blikket és a hozzá tartozó lapcsomagot az Indamédiának, ő pedig távozott a főszerkesztői posztról. A beszélgetés első része azonban nem pályakezdő emlékekkel indult, hanem rögtön azzal a kérdéssel, mit jelent újságíróként egyszer csak magának a hírnek lenni. A válaszokból nemcsak egy személyes történet rajzolódott ki, hanem egy szélesebb kép is arról, hogyan működik ma a magyar médiapiac, és milyen politikai-gazdasági logika állhatott a Ringier-üzlet mögött.
Amikor a főszerkesztőből lesz hír
Nagy Iván Zsolt szerint újságíróként akkor jó hírbe kerülni, ha az ember díjat kap vagy elismerik a munkáját. Az egészen más helyzet, amikor valaki azért válik témává, mert egy jól működőnek ígérkező szakmai projektet hirtelen lezárnak fölötte. A Blikknél éppen ezt élte át: úgy látta, hogy az az irány, amelyen elindultak, működőképes lehetett volna, ezért különösen rosszul esett, amikor váratlanul véget ért a közös munka.
Miért kellett volna másmilyen Blikk?
A beszélgetés egyik legérdekesebb része az volt, amikor részletesen elmondta, milyen elképzelésekkel hívták őt a Blikk élére. Elmondása szerint a svájci tulajdonosok egy kevésbé harsány, kevésbé clickbait-alapú, „kevésbé piros” lapot akartak. Több politikát, gazdaságot, kultúrát, véleményt és hosszabb távon fizetős digitális terméket képzeltek el.
Úgy fogalmazott, valahová az Index és a 24.hu közé kellett volna pozicionálni az új Blikket, miközben a lap bulváros alapszerkezete megmarad. Nem a könnyed tartalom teljes felszámolásáról volt tehát szó, hanem arról, hogy a „trash bulvárt” kiszorítsák, és egy komolyabb, szélesebb közönséget is elérő termék jöjjön létre.
Miért adta el mégis a Ringier?
Sebes György felvetésére Nagy Iván Zsolt világossá tette: ha valóban igaz, hogy a Ringier a piaci érték több mint dupláját kapta a magyar portfólióért, akkor ezt egy üzleti vállalkozás nehezen utasíthatta volna vissza. Szerinte a döntés mögött elsődlegesen üzleti racionalitás állt, még ha a következmények politikailag nagyon is érzékelhetők.
Azt is hangsúlyozta, hogy szerinte a Fidesz oldalán számoltak azzal a lehetőséggel is, hogy a választás elveszíthető. Ebben a helyzetben pedig egy olyan médiaportfólió, amelyhez az Index, a Blikk, a legolvasottabb bulvárportálok és több magazin is tartozik, nemcsak a kampányban lehet fontos, hanem egy esetleges vereség után is erős pozíciót jelenthet.
„Ők nem akartak velem dolgozni, én pedig nem akartam velük”
A váltás személyes oldaláról is nyíltan beszélt. Azt mondta, közös megegyezéssel távozott, de ez valójában azt jelentette: az új tulajdonosi közeg nem akart vele együtt dolgozni, ő pedig nem akart az Indamédia részeként tovább maradni. Egyértelművé tette, hogy pályája során soha nem maradt olyan helyen, amely túl közel került valamelyik politikai oldalhoz.
Az eladás után természetesen jött a bizonytalanság, de nem omlott össze. Úgy fogalmazott: mindig ezt a szakmát csinálta, újságot írni és újságot csinálni szeret, ezért nem is nagyon tudta elképzelni, hogy mással foglalkozzon.
Újrakezdés a Kreatívnál
A távozás után több ajánlat is érkezett, de nem mindegyiket fogadta el. Végül a Kreatív magazin kiadójától kapott felkérést: először arra, hogy világítsa át a lapot és a működését, majd néhány hónappal később arra, hogy vegye át a főszerkesztői feladatokat. Emellett a Klubrádióval is együtt kezdett dolgozni.
A beszélgetésből az is kiderült, hogy a szakmát nem puszta munkának, hanem szenvedélynek tekinti. Éjfél előtt még híreket olvas, reggel pedig mesterséges intelligencia segítségével összeállított hírösszefoglalóból kezdi a napot, hogy tudja, mi történt a világban, amíg aludt.
Egy 2018-as mondat, amely most újra előkerült
A műsor egyik emlékezetes pillanata volt, amikor Sebes György felidézte Nagy Iván Zsolt egyik 2018-as írását. Abban azt írta: Orbán Viktor 2026-ban el fogja veszíteni a hatalmát. A mostani beszélgetésben azt mondta, már akkor úgy látta, hogy a 2018-as győzelem után a miniszterelnöknek lett volna lehetősége történelmi figurává válni, ha visszavesz az arroganciából és más irányt szab az országnak. Szerinte ezt nem tette meg, és ennek mostanra látszanak a következményei.
A műsor végén Sebes György jelezte: a folytatásban majd a pálya elejéről is szó lesz, vagyis arról, honnan indult Nagy Iván Zsolt, és hogyan jutott el idáig. Az első rész azonban már így is sokkal többet adott egy személyes pályakép bevezetésénél: bepillantást engedett abba, hogyan találkozik ma a magyar médiában az üzlet, a politika és a szakmai önazonosság.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
