„Tőkegarancia és havi hét százalék? Ott már biztosan baj van” – újabb tisztességtelen ajánlatokra figyelmeztet az MNB
A Pirkadat január 7-i adásában M. Kende Péter vendége Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője volt. A beszélgetés apropóját egy friss jegybanki eljárás adta: egy magánszemély ellen indult vizsgálat jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt, miután több százmillió forintot gyűjtött be irreális hozamígéretekkel. A műsor egyértelmű figyelmeztetés volt a nézőknek: a „túl szép, hogy igaz legyen” ajánlatok mögött szinte mindig átverés áll.
Több százmillió forint, irreális hozamígéretek
Binder István elmondta: a jegybank 42 millió forintos bírságot szabott ki, és eltiltotta a tevékenységtől azt a magánszemélyt, aki engedély nélkül kínált befektetési lehetőségeket. A férfi kriptos, deviza- és értékpapír-ügyletekből ígért nyereséget, nem is keveset:
„Havi 2,56 százalékot, sőt egyes szóbeli ígéreteknél 7 százalékos hozamot mondott.”
A szóvivő szerint a kezdeti időszakban valóban végzett valamilyen befektetési tevékenységet, később azonban a beszedett pénzt már saját életvitelére fordította. A csomag része volt a „tőkegarancia” ígérete is – ami Binder szerint az egyik legfontosabb figyelmeztető jel.
A kulcsszavak, amelyek mindig gyanúsak
A beszélgetés során többször elhangzott: a jogosulatlan szolgáltatók és csalók ugyanazokat a kifejezéseket használják. Binder István így fogalmazott:
„Tőkegaranciát ígérnek, elképesztően magas hozamot, és mindig előkerülnek a divatos szavak: kriptó, devizaügyletek, értékpapírok.”
Hozzátette: aki Magyarországon kockázat nélkül, tartósan kétszámjegyű hozamot ígér, arról „nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy csaló”.
Kiskörös terjesztés, „radar alatt repülve”
A szóvivő részletesen beszélt arról is, hogyan működik ez a típusú átverés. Jellemzően ismeretségi, baráti körben indul el a pénzgyűjtés: az első befektetők még kapnak vissza pénzt vagy hozamot, ezért továbbajánlják a lehetőséget. Így alakul ki az a látszat, hogy minden rendben van.
Binder István szerint sok elkövető abban bízik, hogy „a radar alatt repül”, és nem akad fenn a hatóságok hálóján. Amikor azonban a hatóság elé kerül az ügy, gyakran azzal védekeznek, hogy nem üzletszerűen jártak el. A jogszabályok viszont egyértelműek:
ha előre meg nem határozott körnek, rendszeresen, hozamígérettel gyűjtenek pénzt, az már üzletszerű jogosulatlan pénzügyi tevékenység.
Kik dőlnek be, és miért?
M. Kende Péter felvetette: vajon kik azok, akik még mindig belemennek ilyen ajánlatokba. Binder István szerint sokan a korábbi, magas inflációs időszak emlékeiből indulnak ki, és nem veszik észre, hogy ma már teljesen más gazdasági környezetben élünk.
„Soha nem volt Magyarországon havi 2–7 százalékos, kockázatmentes hozam” – mondta.
A másik tényező a személyesség: egy „ismerős”, egy volt pénzügyi dolgozó vagy egy magabiztos fellépésű magánszemély könnyebben elnyeri a bizalmat, mint egy hivatalos intézmény.
Mit tehet az, akit már átvertek?
A szóvivő hangsúlyozta: nem reménytelen a helyzet, ha valaki időben lép. Az MNB sok esetben már az eljárás során ideiglenes intézkedéseket hoz:
– megtiltja a további tevékenységet,
– értesíti a nyomozó hatóságot,
– és igyekszik zároltatni a pénzeket.
Ha az érintett összegek még a legális pénzügyi rendszerben vannak, jó eséllyel visszaszerezhetők. Ezért kulcsfontosságú, hogy az érintettek haladéktalanul jelezzenek a jegybank ügyfélszolgálatán és feljelentést tegyenek.
Fekete lista és legális szereplők: két kattintás, ami milliókat menthet
Binder István a beszélgetés végén gyakorlati tanácsot adott:
minden befektetés előtt érdemes ellenőrizni az MNB honlapján a figyelmeztetések (fekete lista) menüpontot, valamint a legális piaci szereplők jegyzékét.
„Sokkal célszerűbb a család pénzét legális, felügyelt pénzügyi szereplőre bízni – ott legalább vissza is fogjuk kapni.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
