„Másfél–kétezer milliárdos lyukakat ütünk a költségvetésen” – meddig bírja a magyar gazdaság?
A Pirkadat január 7-i adásában M. Kende Péter vendége Becsey Zsolt közgazdász, egyetemi tanár volt. A beszélgetés az egész reggeli műsor tematikáját egyetlen keretbe foglalta: pedagógusbér-emelések, nyugdíjkifizetések, fővárosi finanszírozási gondok és adókedvezmények után arra keresték a választ, milyen állapotban van a magyar költségvetés, és mekkora „lyukakat” hagynak maguk után a politikai ígéretek.
Ki tudják-e termelni a cégek a béremeléseket?
A garantált bérminimum és a minimálbér emelése kapcsán Becsey Zsolt szerint az első kérdés az, hogy a gazdasági szereplők képesek-e ezt kigazdálkodni. Úgy fogalmazott:
sok vállalkozás csak költségemelkedésen keresztül, áremeléssel tudja érvényesíteni a magasabb béreket, a nagy kérdés pedig az, hogy „a piac megfizeti-e ennek az árát”.
Ha nem, akkor két lehetőség marad: a munkaerő-felvétel leállítása vagy akár elbocsátások. Ráadásul a viszonylag stabil forint és a magas kamatkörnyezet miatt az import egyre versenyképesebb, ami tovább rontja a hazai termelők helyzetét.
Hitelminősítők: haladék májusig, utána szigor
A beszélgetésben szóba kerültek a hitelminősítők is. Becsey Zsolt felidézte: a három nagy intézet közül tavaly év végén az egyik rontotta Magyarország kilátásait, kettő egyelőre tartotta azokat. Ugyanakkor hangsúlyozta:
nemcsak az számít, mit lépnek, hanem az is, mit mondanak a minősítők.
A Fitch Ratings például 2026-ra már 5,6 százalékos államháztartási hiányt valószínűsít. A következő érdemi felülvizsgálatok április után, májusban jönnek – Becsey szerint addig „haladékot” kapott a gazdaságpolitika, utána viszont jóval szigorúbb megítélésre lehet számítani.
Kiigazítás vagy „átstrukturálás”?
A Költségvetési Tanács és a Magyar Nemzeti Bank korábbi jelzéseire utalva Becsey úgy vélte:
2027-re már elkerülhetetlen valamilyen nagyobb kiigazítás, még ha ezt nem is „megszorításnak” nevezik.
Szerinte azonban nem törvényszerű, hogy ez közvetlen lakossági terheket jelentsen. A kiadási oldalon is lehet mozgástér: alacsony hatékonyságú, presztízsberuházások visszafogásával úgy lehetne egyensúlyt javítani, hogy „a lakosságot nem szorítjuk meg direktben”.
Adókedvezmények és egyszeri pénzosztások ára
A beszélgetés egyik legélesebb része a költségvetési bevételek és kiadások ütköztetése volt. Becsey Zsolt szerint az elmúlt időszakban bejelentett intézkedések – például adókedvezmények, fegyverpénz, nyugdíjkifizetések – évi 1500–2000 milliárd forintos többletterhet jelentenek.
„Miközben a két nagy politikai pólus egymást vádolja adóemelésekkel, egymást múlják felül abban, hogy mekkora lyukakat ütnek a költségvetésen” – fogalmazott. Ezeket a hiányokat szerinte csak nagyon erős gazdasági növekedés tudná érdemben tompítani.
Elég lehet-e a 2–2,5 százalékos növekedés?
A különböző előrejelzések – uniós, IMF-es, jegybanki prognózisok – Becsey szerint nagyjából 2–2,5 százalékos növekedést vetítenek előre 2026-ra. Ez reális lehet a többéves stagnálás után, főleg ha néhány beígért ipari beruházás valóban elindul.
Ugyanakkor figyelmeztetett:
ha a növekedés nem éri el a 3–3,5 százalékot, akkor a költségvetési „lyukakat” nem betömni, legfeljebb „eltapasztani” lehet, és marad a piac türelmébe vetett hit.
Közvetett bevételek, közvetett terhek
Becsey Zsolt szerint a kormány nemcsak növekedésben bízik, hanem áttételes bevételnövelésben is. A magasabb bérek több járulékot hoznak, az emelt útdíjak és különadók pedig növelik az állami bevételeket – igaz, ezek végső soron a fogyasztóknál csapódnak le.
„Ez a politika művészete” – jegyezte meg ironikusan –, mert az emberek nem az államra, hanem a szolgáltatóra haragszanak, miközben a költségnövekedés hátterében állami döntések állnak.
Átláthatatlan szolidaritás és nyitott kérdések
A beszélgetés végén szóba került az önkormányzatok által fizetett szolidaritási hozzájárulás is. Becsey szerint sok település nem látja át, hogy a befizetett pénzek valóban eljutnak-e a rászoruló térségekhez, vagy részben a költségvetési „foltozásra” szolgálnak.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
