Afrikai Kongresszus, új pápai irányok és a „helyettesítő állam” – Dr. Újházi Lóránd elemzése
A Pirkadat november 28-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Újházi Lóránd egyetemi tanár, lelkész és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vallás és Társadalom Kutatóintézetének vezetője volt. A beszélgetés középpontjában az Afrikai Kongresszus, az afrikai vallási-társadalmi modellek, valamint XIV. Leó pápa várható irányváltásai álltak. Újházi Lóránd úgy fogalmazott: lassú, de biztos „visszarendeződés” tapasztalható az egyházban – különösen a Ferenc pápához viszonyított teológiai és kormányzati kérdésekben.
A vallás szerepe Afrikában: ahol az egyház válik állammá
A kutatóintézet egyik kiemelt területe az afrikai vallási és társadalmi modellek vizsgálata. Újházi szerint Afrikát – különösen a Szaharától délre eső térségeket – nem lehet vallás nélkül megérteni:
„Ott sok helyen az állam nem tudja ellátni azokat a feladatokat, amelyekre létrejött. Az egészségügyet, oktatást, szociális ellátást sokszor a katolikus egyház biztosítja.”
Ez az úgynevezett „helyettesítő állam” jelensége:
– az állam gyenge,
– az egyház átveszi a szolgáltató szerepet,
– a vallási intézmények biztosítják a minimális életfeltételeket.
Ez nem missziós tevékenység elsődlegesen – hangsúlyozta –, hanem humanitárius.
Európa és Afrika: két modell, két logika
A beszélgetésben fontos különbségként jelent meg, hogy Európában a vallási intézmények működése jog, amely biztosítja a lelkiismereti szabadságot (iskolák, szociális otthonok, kórház-pasztoráció). Afrikában viszont kényszer, mert máskülönben az ellátás leállna.
„Afrikában nem lehetne oktatás vagy egészségügy az egyház nélkül.”
A Vatikán finanszírozási képességéről Breuer Péter kérdésére Újházi azt mondta: az ottani egyházi intézmények működése nem a „Vatikán pénztárcájától”, hanem helyi struktúráktól és hálózatoktól függ.
XIV. Leó pápa: visszarendeződés a Ferenc-pápai nyitáshoz képest
Ferenc pápa tevékenységéhez viszonyítva az új pápa tradicionálisabb irányba mozdul:
– továbbviszi a humanitárius fókuszt,
– hangsúlyozza a béke elsődlegességét,
– ugyanakkor visszafogottabb a teológiai és egyházfegyelmi nyitás terén.
A beszélgetés kitért a cölibátus, az LMBTQ-közösségek felé tett gesztusok, és a nők liturgikus szerepe kérdésére is. XIV. Leó – Újházi szerint – a hatályos jogszabályokat tiszteletben tartja, de:
„Az egyházkormányzati pozíciók esetében világosan látszik a szigorúbb értelmezés: a dikasztériumok vezetését ismét a szentrendben részesült személyek felé terelik.”
A nők liturgikus szerepének Ferenc pápa által elindított bővítése megmarad, de az egyház „vezetői szintjein” konzervatívabb struktúra körvonalazódik.
Teológiai különbségek: jezsuita progresszió kontra ágostonos tradíció
Újházi Lóránd rávilágított a két pápa személyes háttere közti eltérésre:
– Ferenc pápa jezsuita, a zsinat utáni progresszív irányzat képviselője volt.
– XIV. Leó az ágostonos rendből érkezik, amely a patrisztikus hagyományokra, a klasszikus tanításra és a konzervatív teológiai értelmezésre épít.
Ez a különbség – szerinte – megjelenik a kinevezésekben, a morálteológiában és az egyházfegyelemi állásfoglalásokban is.
A népszámlálás és az egyházi kötődés csökkenése
A beszélgetés végén Breuer Péter rákérdezett: miért vallja magát egyre kevesebb magyar ember hívőnek?
Újházi Lóránd szerint ennek több összetevője van:
– az elvilágiasodás,
– bizonyos egyházi kommunikációs hibák,
– múltbeli botrányok, amelyek nemcsak Magyarországon, hanem Nyugaton is „megrázták az egyházat”,
– valamint az, hogy az egyház sokszor túl sok intézményt vállal, amelyekhez nincs elég kapacitása – és ez visszaüt.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
