Sétálóutca vagy dugó? – Szepesfalvy Anna: ideológia vezérelte útlezárások helyett közlekedési alternatívát
Autóbuszok helyett szeméttelep: mi számít prioritásnak?
A Pirkadat vendégeként Szepesfalvy Anna, a Fidesz–KDNP fővárosi képviselője kritikus hangnemben reagált az előtte megszólaló Olajos János kijelentéseire, egyetértve abban, hogy a budapesti tömegközlekedés válságban van. Szavai szerint a fővárosi vezetés nem az alapfeladatokra, hanem látványprojektekre költ – például a Rákosrendező területének megvásárlására 50 milliárd forintot fordítottak, miközben a buszflotta cseréje várat magára.
„Ha ezt átváltjuk buszokra, már a teljes flotta lecserélhető lett volna” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a főváros egyik kötelezően ellátandó feladata éppen a közösségi közlekedés működtetése, ami azonban szerinte ma nem élvez elsőbbséget.
Sétálóutca, de kinek?
A képviselő kritizálta az új sétálóutcák létrehozását is, különösen azokat, amelyek nem a lakossággal való egyeztetés eredményeként jönnek létre. Kiemelte a Tűzoltó utcai példát, ahol szerinte egy „baloldali véleményformáló” vendéglátóhelye előtt 175 méteres szakaszt zártak le.
Szepesfalvy szerint ezek az intézkedések gyakran valójában gazdasági érdekeket szolgálnak, például az olcsó turizmust, nem pedig a helyben lakók életminőségének javítását. „Törött poharak, bedrogozott emberek, és így kell reggel iskolába vinni a gyereket” – fogalmazott.
Rakpartzár és „zöldítés” – kié a város?
A fővárosi képviselő élesen bírálta a nyári rakpartlezárást is, különösen a Pesti alsó rakpart teljes nyári kizárását az autós forgalomból. Szerinte a cél nem zöldítés volt, hanem politikai üzenet. A lezárás szerinte kaotikus forgalmi állapotokat eredményezett.
„A 70 fokos aszfalton nem sétálni, hanem túlélni próbál az ember” – mondta, hozzátéve, hogy az esti bulik után másnap reggelre sokszor szeméthegyek maradnak, amelyek eltakarítása nem történik meg időben.
A BKK által közölt hivatalos adatokkal kapcsolatban is kételyeit fejezte ki. Míg a hivatalos jelentés szerint csak 10%-kal nőtt a forgalom a lezárt rakpart körüli útvonalakon, független szervezetek szerint ez inkább 40-50% közötti érték. „Ha ez nem szándékos félrevezetés volt, akkor is súlyos tévedés.”
Mindenkivel kiszúrnak – nem csak az autósokkal
Szepesfalvy Anna szerint a forgalomtorlások nem kizárólag az autósokat sújtják. Az útlezárások miatt a buszok, sőt a villamosok is rendszeresen elakadnak a dugókban. „Ez nemcsak az autósokat, hanem minden közlekedőt hátráltat” – jelentette ki.
A képviselő azt is felvetette, hogy ideje lenne arról beszélni, hogy nagyobb közösségi kérdésekben a helyiek dönthessenek, például helyi népszavazások útján, mint ahogy Svájcban a kantonokban működik. Úgy véli, ha már adófizetőként fenntartják a rendszert, joggal várhatják el, hogy beleszólhassanak a fontos kérdésekbe.
Aluljárók, hajléktalanok és társállatok
Szóba kerültek a budapesti aluljárók is, amelyek egyes városrészekben – a képviselő tapasztalata szerint – veszélyesek, szennyezettek, és gyakran hajléktalanok lakják be őket. Szepesfalvy hangsúlyozta, hogy az aluljárók nem alkalmasak emberhez méltó életkörülményekre, és a főváros nem hajléktalan-ellenes, ha lezárja azokat az éjszakai órákra.
Elmondása szerint a Fidesz–KDNP frakció egy olyan javaslatot is benyújtott, amelynek értelmében az ellátórendszerben külön elhelyezési lehetőséget biztosítanának azoknak a hajléktalanoknak, akik társállattal élnek, mert sokan éppen emiatt nem veszik igénybe a szállásokat. „Ha valaki ragaszkodik a kutyájához, az azt mutatja, hogy még van kapcsolódása az élethez. Ezért kell neki segíteni.”
Iskolaidő és a gyerekek védelme
A tanév közeledtével Szepesfalvy hangsúlyozta, hogy a közlekedésbiztonság fokozott figyelmet igényel. Üdvözölte a rendőrség „iskolarendőr” kezdeményezését, de hozzátette: jó lenne, ha szülők és pedagógusok is aktívabban segítenék a gyerekek reggeli átkelését. Példaként az Egyesült Államokat említette, ahol láthatósági mellényben, zászlókkal segítik a gyalogos közlekedést az iskolák környékén.
„Ilyenkor a gyerekek figyelme sokszor nem a közlekedésen van – nekünk, felnőtteknek kell helyettük is vigyázni.”
Használható várost, nem látványmegoldásokat
Szepesfalvy Anna a beszélgetés végén hangsúlyozta: elfogadható a zöldítés célja, de csak akkor, ha az alternatív közlekedési lehetőségek valóban működnek. A mostani állapotok – leromlott járművek, rossz közbiztonságú aluljárók, takarítatlan közterületek – nem támogatják ezt.
„Az úttest azért van, hogy közlekedjünk rajta” – zárta gondolatait, hozzátéve, hogy ha már egyszer volt egy jól megtervezett városunk, akkor nem az lenne a dolgunk, hogy lebontsuk, hanem hogy fenntartsuk és működőképesen fejlesszük.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
