Szalay-Bobrovniczky Vince: A civil szféra szerepe átalakul – célkeresztben a politikai aktivizmus
Az államalapítás ünnepe: lélek és hit közös tere
Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára szerint augusztus 20-a nem csupán történelmi emléknap, hanem az egyik legszemélyesebb, „lelkileg legkedvesebb” nemzeti ünnepünk. A Pirkadat című műsorban hangsúlyozta, hogy az ünnep méltóságát az adja, hogy az egyház és az állam ezen a napon harmonikusan tud egymás mellett létezni.
Az államtitkár szerint az egyházak nemcsak spirituális, hanem gyakorlati szerepet is vállalnak: oktatási, egészségügyi és szociális területen is sokszor az állam helyett látják el a feladatokat. A civil szervezetekkel karöltve pedig komoly segítséget nyújtanak válsághelyzetekben, például a háborús menekültek ellátásában.
Politikai célok a civil szervezetek mögött?
A beszélgetés központi témája azonban a civil szféra külföldi finanszírozása és annak politikai vetülete volt. Szalay-Bobrovniczky világossá tette: a kormány álláspontja szerint egyes civil szervezetek kifejezetten kormányellenes tevékenységet folytatnak, és nem ritkán külföldi politikai érdekeket szolgálnak.
Kiemelte, hogy míg korábban az Egyesült Államok is támogatta ezen szervezeteket, az amerikai kormány most kiszállt ebből a támogatási rendszerből. Ezt a szerepet – állítása szerint – most az Európai Bizottság vette át, amely „a tagállamok feje fölött” próbál forrásokat juttatni „neki kedves” civil szervezeteknek.
„A cél egyértelmű: ezek a szervezetek 2026-ban kormányváltásban érdekeltek. Ez politikai aktivizmus, nem klasszikus civil tevékenység” – jelentette ki.
Brüsszel beavatkozik? – Kérdések az uniós szerepvállalásról
Az államtitkár szerint az Európai Bizottság szerepfelfogása is kérdéses. A Bizottság – mondta – nem politikai döntéshozó szerv, hanem a tagállami kormányok végrehajtója, így amikor politikai szereplőként viselkedik, kilép az alkotmányos kereteiből.
Az interjú során éles bírálatot fogalmazott meg Ursula von der Leyen és az európai vezetők irányába, akik szerinte nemzetközi találkozókon „kényelmetlenül feszengve” próbálnak politikai hasznot húzni az ukrán háborús helyzetből. „Halálosan kínos” – jellemezte a jelenséget, utalva a Trump–Putyin találkozóra is, ahol szerinte a jelen lévő európai vezetők „osztálytermi fegyelmezettként” viselkedtek.
Pénzszűke ellenére stabil támogatás a civil szektornak
Bár gazdasági nehézségek és infláció jellemzik a jelenlegi időszakot, Szalay-Bobrovniczky hangsúlyozta, hogy a civil szféra állami támogatása nem csökken. Épp ellenkezőleg: a NEA (Nemzeti Együttműködési Alap) forrásai 2025-ben ismét emelkednek.
A NEA kerete eléri a 16 milliárd forintot, a Városi Civil Alap pedig szeptember 1-jén nyílik meg újra, mintegy 5 milliárd forintos keretösszeggel. Az államtitkár elmondása szerint a két pályázati rendszer egymást kiegészítve szolgálja a civil szervezetek különféle működési igényeit: míg a NEA-n keresztül működési támogatás és programfinanszírozás kérhető, a Városi Civil Alap lehetőséget ad ingatlan- vagy járművásárlásra is.
Izrael és a zéró tolerancia – Magyarország álláspontja változatlan
A beszélgetés végén nemzetközi politikai kérdések is szóba kerültek, különösen az Izrael elleni uniós szankciós törekvések. Szalay-Bobrovniczky szerint ez súlyos politikai hiba lenne, különösen, hogy oktatási és kutatási intézményekre is kiterjednének a büntetőintézkedések.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is kiáll Izrael mellett, és egyedüliként képvisel következetesen „zéró toleranciát” az antiszemitizmussal és a terrorizmussal szemben. Szerinte ez az álláspont a magyar nemzeti érdekből fakad, nem külső befolyás hatására születik.
„Mi nem más ország érdekét deriváljuk, hanem a sajátunkat képviseljük. Így kell dönteni minden szuverén államban” – zárta gondolatait.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
