„Nem vagyunk halálra ítélve, de nem fúrhatunk annyit, mint Texasban” – Holoda Attila a magyar energiahelyzetről
A Heti TV PIRKADAT című reggeli műsorának vendége július 15-én Dr. Holoda Attila energiapolitikai szakértő, korábbi államtitkár volt. A műsorvezető Breuer Péter kérdéseire válaszolva Holoda a magyar és európai energiapiac realitásairól, az LNG szerepéről, a palagázmítoszról és a magyar kitermelési lehetőségekről beszélt.
LNG: Nem drágább, mint a vezetékes gáz
Holoda Attila szerint Magyarország és az Európai Unió energiapolitikája nem fenyegeti közvetlen összeomlással a régiót, még akkor sem, ha az orosz energiahordozók súlya csökken.
„Nem gondolom, hogy ez ennyire fenyegetné az Európai Uniót. Természetesen most is használunk orosz energiahordozót, és nem csak mi, hanem mások is,” mondta.
A szakértő szerint külön mítosz övezi az LNG, vagyis a cseppfolyósított földgáz árát:
„Az LNG az nem drágább, mint a rendes földgáz. Ez egy makacs pletyka.”
Holoda elmagyarázta, hogy a tőzsdei árak alapján az LNG ára sokszor még olcsóbb is lehet, mint a vezetékes orosz földgázé, legfeljebb a szállítási és átalakítási költségek rakódnak rá.
„A gáz nem csak vezetéken jöhet” – Az LNG globális forradalma
A szakértő felidézte, hogyan változtatta meg a földgázpiacot az LNG technológia.
„Régen mindenki azt mondta, hogy a gáz csak vezetéken tudjuk szállítani. Az LNG globalizálta a földgázkereskedelmet.”
Holoda közérthetően magyarázta:
„Amikor az LNG visszafejtjük, az pontosan ugyanúgy viselkedik, mint a többi földgáz. Ugyanolyan metán, mint az összes többi.”
Palagáz: nem csodaszer, és Európában nem is lesz az
Breuer Péter kérdésére Holoda tisztázta, hogy a palagáz is földgáz:
„A palagáz is gáz, az is ugyanúgy metán. Csak a képződése különbözik.”
Az amerikai palagázforradalmat Európában azonban szerinte nem lehet megismételni:
„Az amerikai kontinensen ezek a palagázelőfordulások sokkal közelebb találhatók a felszínhez. Európában 4000 méter mélyen vannak.”
Szerinte az európai urbanizáció és a lakossági sűrűség miatt sem lehetne olyan intenzíven fúrni, mint az Egyesült Államokban:
„Ahhoz, hogy egy palagázmező működjön, rengeteg kút kell. A makói árokba 2000 kutat kellett volna fúrni.”
Magyar szakemberek a világban, de itthon kevesebb képzés
Holoda beszélt arról is, hogy Magyarországon jelenleg is van kőolaj- és földgázmérnökképzés, de technikusképzésből kevés:
„Sajnos technikus képzésből sokkal kevesebb van. Nincs már olajipari szakmunkás képzés,” mondta, hozzátéve:
„A magyar olajmérnökök szerte a világban dolgoznak.”
Drill, baby, drill? – Magyarországon másképp működik
Breuer Péter az amerikai szlogent idézte: „Fúrjatok, fúrjatok.” Holoda válasza szerint Magyarországon is zajlanak fúrások, de mások a lehetőségek:
„A legjobb módszer az, hogy elmenni oda, ahol van, és ott részesedést szerezni.”
Példaként hozta a MOL nemzetközi tevékenységét és az MVM azerbajdzsáni részesedését:
„Ez az 5% akkora, mint a teljes magyarországi földgáztermelés.”
Mit csinálna másképp, ha újra államtitkár lenne?
Holoda azt mondta:
„Magyarországnak tartósan importra szoruló országként nincsenek olyan hatalmas készletei.”
A kulcs szerinte a nemzetközi részesedés és a sok lábon állás:
„Nem azt kell hinni, hogy mondjuk egy Kazahsztánban kitermelt szénhidrogént azt idehozzák Magyarországra. Ott is el lehet adni, és azért a pénzért tudok már venni az itteni világpiacon érkező kőolajat vagy földgázt.”
Magyarország fúr, de más dimenzióban
Végezetül Holoda azt mondta:
„Mi is fúrunk. Jelenleg Magyarországon több fúrás is van folyamatban, és vannak köztük sikeres fúrások.”
De hozzátette:
„Magyarországon nem éri meg annyira, mint Texasban.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
