Heti Libazsír – V. Kulcsár Ildikó

„Az embernél csodálatosabb e világon nincs” – V. Kulcsár Ildikó a Heti Libazsírban

V. Kulcsár Ildikó neve évtizedek óta fogalom a magyar újságírásban. A Nők Lapja publicistájaként generációk nőttek fel az írásain, amelyekből mindig „aljasul mélyen meglapuló életöröm” sugárzott, ahogy a műsorvezető fogalmazott a Heti Libazsír friss adásában. Az apropó: megjelent Ildikó tizennegyedik könyve Mondod-e még a szót, hogy köszönöm?. Az adásban nemcsak a könyvről, hanem emberi sorsokról, férfi-nő viszonyokról, családi mintákról és a reményről is szó esett – felejthetetlen történetekkel fűszerezve.

Az embergyűjtemény gazdagsága

V. Kulcsár Ildikó elmondta: „Az én legnagyobb gazdagságom az embergyűjteményem.” A dolgozószobájában dobozokban őrzi a kinyomtatott e-maileket – annyi története van, hogy ha most bezárnák Svájcba egy laptoppal, hónapokig tudna belőlük írni. A könyveiben is ezek a valós történetek elevenednek meg. „Nagyon sok a horrorisztikus sors” – mondta –, mégis mindenben meglátja az embert.

Egy rövid, de megrázó példa is előkerült: „Láttam a szerelmet két halálrészeg emberben is.” Egy Stefánián látott jelenetről mesélt, ahol egy elesett asszonyt a társa szeretettel próbált felsegíteni az aszfaltról – többet mutatva ezzel, mint sok „józan” pár.

Nem férfiellenes könyv

A könyv nem férfiellenes, sőt. Vannak benne „szörnyeteg anyósok”, de hangsúlyozta: „Az embernél csodálatosabb nincs, és a feneketlen gonoszság mellett ott van a csodálatos jóság is.”

A beszélgetés során a nők lapos közhelyekről is szó esett. *„Én idő”, „dolgoznunk kell a kapcsolatunkon” – ezek a kifejezések Ildikó szerint kiüresedtek. Ő úgy véli: „Nem szentenciákban kell élni.”

Családi minták és újrateremtett sorsok

A beszélgetés egyik legmegrendítőbb része egy férfi története volt, aki „az asztal alatt töltötte a gyerekkorát”, mert apja részegen verte a családot. Felnőve mégis képes volt megbocsátani és tudatosan teljesen más apává válni. „Amit az apjánál meleg volt, azt ő jéghidegre cserélte” – és szerető apává és férjjé vált. „Kiment a temetőbe, és azt mondta az apjának: köszönöm, hogy megmutattad a rosszat, mert így lettem jó.”

Ádám-díj – a jó férfiakért

Szóba került az Ádám-díj is, amelyet V. Kulcsár Ildikó alapított barátaival. A díjat nők adják férfiaknak, olyan társaknak, akik „mindent megtesznek azért, hogy a feleségük tehetsége kibontakozhasson”. Nem marketingcélú, hanem szívből jövő kezdeményezés. Döbbenetes történetek is kapcsolódnak hozzá, például egy házaspár, akik három, 870 grammal született lányt neveltek fel, ma mindhárom boldog felnőtt.

A férfiak és nők viszonyáról – szlogenek helyett valóság

V. Kulcsár Ildikó szerint a mai női közbeszéd gyakran tele van üres szlogenekkel. Az „én idő”, „megtanultam nemet mondani” típusú frázisok helyett a valós kapcsolatokon, a valódi szereteten és megértésen lenne a hangsúly. Mint mondta: „Akkor lesz itt normálisabb viszony férfi és nő között, ha ezeket a közhelyeket levetkőzzük.”

Mánia, nem pénz

Végezetül a műsorvezető rákérdezett, honnan van ennyi energiája. „Én mániás vagyok” – válaszolta Ildikó nevetve –, és hangsúlyozta, hogy számára nem a pénz a motiváció. „Rowlingon kívül senki nem lett milliárdos könyvből. Én nem akarok versenyezni, én azt szeretném elérni, hogy az emberek meglássák egymásban a jót.”

A családja teljesen elfogadja ezt a hiperaktivitást: „A férjem mindenhová visz, a gyerekeim és az unokáim támogatnak.”

Politika az emberi sorsokban

A beszélgetés végén azt is kifejtette, hogy bár pártpolitikát nem visz az írásaiba, „minden emberi történet politikai is.” Például ha valaki nem tud együtt karácsonyozni politikai megosztottság miatt, az is társadalmi kérdés.

 

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.

Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.